197140. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés nagynyomású nátrium kisülő lámpa működtetésére

4 A második integráld fokozat viszonylag rövid in­tegrálási ideje biztosítja azt, hogy a tápfeszültség vál ­tozása, ugrásszerű változásai gyorsan befolyásolja az első félvezető kapcsolóelem vezérlését. Ez azért el­őnyös különösen, mivel a tápfeszültség ugrásszerű változása a szabályozó rendszer nélkül ugrásszerű lámpaáram-változást eredményez, ami ennél a lám­pát inasnál levő hosszú xT karakterisztikus idő esetén a Vía lámpaíeszültség viszonylag hosszú idejű válto ­zását eredményezi. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy el­őnyös kiviteli alakjánál az első összehasonlító áramkört egy második vezérelt félvezető kapcsolóe­lem sönföli, amely a begyújtás alatt és az ehhez tarto­zó tranziens alatt a lámpa stabil működéséig vezető állapotban van. Ily módon egyszerűen elérhető a kapcsolási elren­dezésben, hogy a begyújtás alatt és az ehhez tartozó tranziens alatt a lámpa stabil működéséig a kapcsolási elrendezés szabályozása nem hatásos a második vezé­relt félvezető kapcsolóelem vezető állapota követ­keztében, amikor is az első összehasonlító áramkör kimenetén levő feszültség állandó értékű marad. Nagynyomású nátrium kisüiő lámpákban a be­gyújtást az jellemzi, hogy az első kisülés megjelenését követő közvetlen időszakban a működés nagyon bi­zonytalan. Ez az idő általában mintegy 30 másodperc nagyságrendben van. Ezt követően a kisülés sokkal nyugodtahh állapota következik be, de a lámpán levő feszültség mintegy 0,25 VlB. Ekkor a kisülés fokoza­tosan alakul oly módon, hogy a Vla lámpaíeszültség beáli a stabil működésnek megfelelően. Abban az esetben, ha a szabályozókor azonnal működőképes lenne a lámpa tranziens fázisa alatt, akkor ez valóban azt eredményezi, hogy' a lámpa tranziens fázisa fel­gyorsul, de az első integráló fokozat nagy integrálási idejének következtében ez a lámpafeszültség túllövé­seihez is vezet, amely a beállított érték fölött van, amely olyan értékű is lehet, hogy a hozzátartozó új rá­gyújtást csúcsfeszültség nagyobb lesz annál, mint ami elérhető a csatlakoztatott Vn tápfeszültséggel, ami azt eredményezi, hogy a lámpa kialszik. Egy előnyös kiviteli alaknál a második févezető kapcsolóelem vezérlő elektródája egy szá mláió kime­netére van kötve, amelynek egy bemeneté a vezérlő áramkörhöz csatlakozik. Ha a számláló áramkörben egy küszöbértéket állítunk be, akkor elérhető, hogy megbízható ás viszonylag egyszerű módon a második félvezető kapcsolóelem a tápfeszültség állandó szá­mú periódusa alatt legyen vezető állapotban. Egy további lehetséges kiviteli alak szerint a máso­dik vezérelt félvezető kapcsolóelem vezérlő elektró­dája egy műveleti erősítő kimenetével van összekötve, amely a lámpán levő feszültséget egy be­állított küszöbértékkel összehasonlítja, líy módon el­érhető, hogy,a lámpa feszültségszabályozása a lám­pán, levő feszültség beállított értékénél váljon hatá­sossá. Ennek az az előnye, hogy a lámpa gyorsan eléri a Tc színhőmérsékletet, és emellett csak nagyon kis ingadozás lép fel. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy to­vábbi előnyös kiviteli alakjánál a vezérlő áramkör egy optocsatolót tartalmaz. Ennek az az előnye, hogy az első vezérelt félvezető kapcsolóelem és a ka(>csolási elrendezés között egyenáramú elválasztás bizíosfíha-3 1 tő egy olyan elem segítségével, amely integrálásra al­kalmas. A ka pcsolási elrendezés külön egységként kialakít­ható. Lehetőség van azonban arra, hogy a kapcsolási elrendezést a lámpába építsük be, például a lámpa fe­jébe, előnyösen az első vezérek félvezető kapcsolóe­lemmel együtt. Lehetséges az is, hogy a kapcsolási el­rendezést egy áramhaíároló áramkörrel egyetlen kapcsolási egységgé egyesítjük. A, találmány szerinti kapcsolási elrendezést az alábbiakban két rajz segítségével ismertetjük részle­gesebben, ahol az 1. ábra egy első kiviteli alak elvi áramköri felépíté­sét mutatja, & 2. ábra egy második lehetséges kiviteli alak kapcso­lási vázlatát tünteti fel Mindkét ábrán a kapcsolási elrendezés egy első fél­vezető kapcsolóelemhez és egy áramhatárolóhoz kapcsolódik. Áz 1. ábrán az A, B csatlakozásokra tápfeszültség forrás csatlakozik, előnyösen egy váltakozó feszültsé­gű forrás. Egy 4 lámpa, amely működés közben a D és Ecsatlakozások közé van kapcsolva, sorosan kapcso­lódik egy első vezérelt félvezető 1 kapcsolóelemmel, amelynek 2 vezérlőelektródája a kapcsolási elrende­zés 111 vezérlő áramköréhez csatlakozik. Ez a soros el­rendezés tartalmazza továbbá a stabilizáló 3 ballasz­tot, amely árarnhatároló áramkörként működik. A C csatlakozáson levő feszültség a V„ tápfeszültség, amelyről a stabilizáló 3 ballaszt és a 4 lámpa együtte­sen működik. Egy 5 ellenállás és egy 6 kondenzátor soros kapcsolása párhuzamosan van kötve a stabili­záló 3 ballaszttal, és a 4 lámpával. Ez a soros kapcso­lás azt a célt szolgálja, bogy egy úgynevezett fenntartó áramot oiztosítson a lámpán keresztül azon idő alatt, amíg az első vezérelt félvezető 1 kapcsolóelem sza­kadt állapotban van. Egy 7 gyújtóáramkör kapcsoló ­dik párhuzamosan a 4 lámpával, és ennek a 7 gyújtó áramkörnek a kapcsai a stabilizáld 3 ballasztra csatla­koznak. A bemutatott esetben a 7 gyújtóáramkör kapcsolási elrendezés részét képezi. Lehetséges az is, hogy a 7 gyújtóáramkör a D, E csatlakozások közé kapcsolódik, és ekkor ez nem része a kapcsolási el­rendezésnek. A kapcsolási elrendezés egy első I egységet tartal­maz, amely a V,, lámpafeszültségge! arányos feszült­séget összehasonlítja egy Vr referencia feszültséggel. E célból az első I egység tartalmaz egy 101 összeha­sonlító áramkört, amelynek első 101a bemenetére egy segédfeszültség forrás feszültsége van vezetve, amely a Vr referenciafeszültséget alkotja. A Vla Iám­­piafeszültséggel arányos feszültség a második 101b bemenetre van vezetve. A Vu lámpafeszültséggel arányos feszültséget egy' Í03 feszültségosztó állítja elő, amely a 4 lámpával van párhuzamosan kapcsol­va. A 103 feszülts égoszt6 osztáspontja és a 101b be­menet közé egy' 104 ellenállás van beiktatva, amely a 105 kondenzátorral és a 101 összehasonlító áramkörrel együtt egy integráló egységet alkot. A 105 kondenzátor a 101 összehasonlító áramkörrel párhuzamosan van kapcsolva. A lül összehasonlító áramkörrel párhuzamosan van kapcsolva továbbá egy második szabályozott fél­vezető 106 kapcsolóelem is, valamint a 105 konden-40 3 971 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 85

Next

/
Oldalképek
Tartalom