197042. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állati eredetű sejtek tenyésztésére

3 197 042 4 hogy tápanyagok folyamatos adagolása egy állati eredeti! sejttenyészethez, elsősorban ha az adago­lást hosszabb időn keresztül végezzük, jelentősen növeli a termékhozamot, ha a tenyésztést a csökke­nő fázisban is folytatjuk. A várakozással ellentét­ben, a tápanyagok beadagolásának a folytatása a maximális csfraképes sejtpopuláció sűrűségét nem növeli, hanem ehelyett a tenyészet csfrázóképessé­­gét meghosszabbítani látszik azon a ponton túl, amelynél a csökkenő fázis kezdődne egy tápanyag­gal nem adagolt tenyészetben, s így a termékképző­­dés szintje nő. Azt találtuk, hogy az energiaforráso­kat és aminosavakat tartalmazó kombinált táp­anyag a termék összes kitermelését igen jelentéke­nyen növeli. Meglepő módon azonban úgy látszik, hogy ez az energiaforrásokból és aminosavakból ál­ló kombinált tápanyag nem növeli a maximális csf­raképes sejtpopuláció-sűrűséget. Ennek a jelenségnek az oka még nem teljesen érthető. Két valószínű magyarázat van a sejtszapo­­rodás romlására, amikor a tenyészet exponenciális szaporodási fázisa csökkenő fázisra változik. Az ok vagy az, hogy egy vagy több tápanyag, amely szük­séges a sejtek szaporodásához, bár nem szükséges a proteinszintézishez, kimerül, és a sejtszaporodás le­áll; vagy egy vagy több citotoxikus metabolit, így iaktát vagy ammónia felhalmozódik a tenyészetben és gátolja a további sejtszaporodást. E két magya­rázat közül az utóbbit részesítjük előnyben. Ezért — előítélet nélkül — úgy látszik, hogy a sejtszaporo­dást a citotoxikus metabolitok felhalmozódása okozza, és a tápanyag-adagolás folytatása — mint a találmány szerinti eljárásban — a tenyészet csírázó­képességének meghosszabbítására szolgál, s így az összes termékhozamot növeli; a kiegészítő táp­anyagok a csökkenő fázisban elsősorban a protein­szintézishez és mint energiaforrások használódnak fel, nem pedig mint a sejtszaporodást elősegítő anyagok. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a fenti fejtegetés csak egy lehetséges magyarázata a jelenségnek amit megfigyeltünk, de a találmány ol­talmi körét nem korlátozza. A találmány szerinti eljárás alkalmazható állati eredetű sejtek, például emlősökből származó sejtek tenyésztésére, általában beleértve azokat a sejteket, amelyek kívánt termékeket lényeges mennyiségben termelnek, így a Namalva sejteket és a Bowes me­lanoma sejteket. Az eljárást azonban előnyösen ge­netikailag módosított sejtvonalak tenyésztéséhez al­kalmazzuk. így a sejtek lehetnek transzficiált állati eredetű sejtek, vagyis olyary állati eredetű sejtek, amelyeket heterológ génekkel transzficiáltunk, s így a sejteket tenyésztve, azok a megfelelő heterológ géntermékeket adják. Az ilyen transzficiált állati eredetű sejtek magukba foglalják a transzficiált em­lős gazdasejteket, így a transzficiált kínai hörcsög ovarium (Chinese Hamster Ovary, CHO) sejtvona­­iakat és elsősorban a heterológ génekkel transzfici­ált hibridoma és mieloma sejteket. Még elő­nyösebben a találmány szerinti eljárást olyan sejt­vonalak tenyésztéséhez alkalmazzuk, amelyek mo­­noklonális antitesteket termelnek, beleértve az Epstein Barr vírussal (EBV) transzformált, antites­tet termelő sejtvonalakat és elsősorban a sejtfúziós technikával előállított hibridoma sejtvonalakat. A találmány szerinti eljárás alkalmazható bár­mely sejthez, amely szakaszosan tenyészthető, bele­értve a rögzített sejteket, például a mikroenergia­­hordozós tenyészeteket és a burokkal rendelkező sejteket. Előnyösen azonban a sejtek szuszpenzió­ban tenyésztett sejtek. Bármely tennék, amely állati eredetű sejtek te­nyésztésével előállítható, termelhető a találmány szerinti eljárás alkalmazásával. Tipikusan ilyen ter­mékek a polipeptidek és proteintermékek, és a hor­monok, így a növekedési hormonok, például a hu­mán növekedési hormon (HGH), a íimfokinek, így az interferon, interleukinek, például az 1L2, rekorn­­bináns antitest-molekulák és ezek fragmentumai, iparilag és terápiásán hasznos enzimek, így a tPA (szöveti plazminogén aktivátor) és az enzim-inhibi­­íorok, így a TIMP (Tissue Inhibitor of Metallopro­­íeinases). Kiváltképpen előnyös termékek a mo­­noklonális antitestek. A táptalaj kiegészítését a kombinált tápanyaggal a tenyésztés alatt bármely megfelelő időpontban végezhetjük. A kiegészítő tápanyag adagolását el­kezdhetjük a tenyésztés exponenciális szaporodási fázisa után, de előnyösen az exponenciális szaporo­­iási fázis alatt kezdjük el, elsősorban ennek máso- Jik felében. Előnyösen azonban a tenyészethez a tápanyagot hosszabb időtartamon át adagoljuk. A kiegészítő tápanyag adagolását befejezhetjük a te­nyésztés exponenciális szaporodási fázisa alatt, de előnyösen tovább folytatjuk a stacioner szaporodási fázisban és még tovább folytathatjuk a tenyésztés csökkenő fázisában is, A jelen leírásban az „exponenciális szaporodási fázis” kifejezés a szaporodási periódust addig az időpontig jelenti, amelynél a csfraképes sejtpopulá­ció sűrűsége eléri a maximumot. Hibridoma sejtek tipikus szuszpenzió-tenyészeté­­ben például a kiegészítő tápanyag adagolását 25— 150 órával, előnyösen 40—60 órával és elsősorban körülbelül 50 órával a tenyésztés megindítása után kezdjük meg. így például a kiegészítő tápanyag adagolását megkezdhetjük, amikor a sejtszaporodás elérte a körülbelül 1X106 sejt/ml csíraképes sejtsű­rűséget. Miután a csíraképes sejtek száma a tenyé­szetben csúcsértéket ért el, a kiegészítő tápanyag adagolását a tenyészethez tovább folytatjuk, leg­alább 5—20, előnyösen 10—15 órán keresztül. A kiegészítő tápanyag adagolását előnyösen 30—100 óra, a legelőnyösebben 40—60 óra, elsősorban körülbelül 40 óra teljes időtartamon át végezzük. Hasonló kiegészítő tápanyag-adagolási rendszer használható a hibridoma sejteknél általában és a transzficiált hibridoma és melanoma sejteknél is. Meg kell jegyeznünk, azonban, hogy a tápanyag­adagolás időpontja és időtartama változtatható, te­kintetbe véve a szóban forgó sejt szaporodási tulaj­donságait. Hasonlóképpen változtathatók a kiegészítő táp­anyagok komponensei is a tenyésztett speciális sejt­nek megfelelően. így az energiaforrás a sejt részére bármely megfelelő energiaforrás lehet, de általában legalább egy szénhidrát energiaforrást, így cukrot, elsősorban glükózt tartalmaz. Más megfelelő szén­hidrát energiaforrások a diszacbaridok, így a mal­­tóz, laktóz és szacharóz, továbbá a monoszachari-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom