197033. lajstromszámú szabadalom • Eljárás átlátszó formatestek gyártására alkalmas telítetlen poliésztergyanták előállítására

1 197033 2 A találmány tárgya eljárás telítetlen poliészter­­gyanták, dikarbonsavanhidridek, dikarbonsavak, valamint diolok keverékeiből kiinduló előállítására, a polikondenzációs reakciót gyorsító olyan fémve­­gyület-kombináció jelenlétében, amely a gyanta ki­­keményftésekor (a kopolimerizációs reakcióban) gyökös polimerizációs aktivátorként is funkcionál, a termék színét a hagyományos úton előállított ter­mékéhez viszonyítva jelentős mértékben halványít­ja, és az így előállított telítetlen poliésztergyanta vegyszerállóságát — különösen ásványi savakkal szemben — számottevően megnöveli. Ismeretes, hogy a telítetlen poliésztergyanták előállítása polikondenzációs reakcióban történik, amelynek során telített [o-ítá!sav, tereftálsav, i-ftál­­sav, tetrahidroftálsav, tetraklór-ftálsav, hexaklór-en­­dometilén-tetrahidroftálsav (HET-sav), borostyán­kősav, adipinsav stb.] és telítetlen dikarbonsavak (maleinsav, fumársav stb.), valamint diolok (etilén­­glikol, 1,2-propilénglikol, 1,4-butándid, neopentil­­glikol, biszfenol-A stb.) elegyei reagálnak egymás­sal. A reakció során víz keletkezik. A reakciót a fenti komponensek megfelelő arányú keverékeinek magas hőmérsékletű (160—220 °C) ómledckébcn, folyamatos vagy szakaszos üzemű reaktorban hajt­ják végre, amikor is a reakcióban keletkező víz el­távolítását inert gáznak (N2, C02, Ar stb.) a reak­­cióelegyen történő átbuborékoltatásával, gyakran vákuum alkalmazásával segítik elő, A reakció kivi­telezésének másik módja szerint a megfelelő arány­ban bemért komponenseket oiyan oldószer jelenlé­tében reagáltatják, amely a vízzel azeotrop elegyet képez (toluol, xilol stb.). A reakciót ekkor az oldat forráspontján hajtják végre. Az azeotrop gőzfázist hőcserélőben kondenzálják, a kondenzelegyből ki­vált vizet elkülönítik és a tiszta oldószert visszave­zetik a reaktorba. A polikondenzációs reakciót a reakcióelegy sav­számának mérésével követik. A reakció előrehalad­tával a reakcióelegy savszáma csökken. A kívánt érték elérése után a reakcióelegyet megfelelő arányban komonomerrel (sztirol, metil-metakrilát stb.) keverik. Az fgy készült telítetlen poliészter­gyanta tárolhatóságának növelése érdekében a po­likondenzációs reakció során, valamint a komono­­rnerrel történő elegyítés alkalmával polimerizációs inhibitort (leggyakrabban hidrokinont) is adagol­nak a gyantához. A kapott telítetlen poliészter­­gyanta általában sárga színű, viszkózus folyadék, amelynek jódszintszáma 2—5 mg I2/100 ml lehet. A polikondenzációs reakció egyensúlyi kémiai folyamat, amelynek meggyorsítására a legkézenfek­vőbb eljárás a reakcióban keletkező víz minél töké­letesebb eltávolítása a reakcióelegyből. Másik, ugyancsak hatékony módszer a reakció meggyorsí­tására a különböző típusú észterező katalizátorok alkalmazása. A szakirodalom számos típusát ismeri ezeknek a katalitikus hatású anyagoknak. Erős proton-donor katalizátorok alkalmazását, például sósav, kénsav, foszforsav használatát ismer­teti a 76101.058 számú japán nyilvánosságra hoza­tali irat. Fémkarboxilátok, így cink-ucetát, kobalt-szukci­­aát alkalmazását ismerteti a 74004.790 és a 76101.058 számú japán nyilvánosságra hozatali irat. Aromás és alifás aminok fémkomplexeit ajánlja észterező katalizátorként a 2327131 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságra hozatali irat. A folyékony telítetlen poliésztergyanták, alkal­mazásukat tekintve félkész termékek. Késztermék belőlük kopolimerizációs reakcióval készíthető. Ennek során a gyantához megfelelő iniciátor-akti­­vátor rendszert, pl. benzoilperoxid/dietilanilin, me­­til-etil-ketcn-peroxid/kobalt-naftenát rendszert adagolnak, melynek hatására gyökös polimerizáció útján a folyékony telítetlen poliésztergyanta kike­­ményedik. Az iniciátorokat általában 50 tömeg% hatóanyag-tartalmú alifás vagy aromás észterrel ké­szült oldatok alakjában, míg az aktiváíorí, pl. a ko­­balt-naftenátot rendszerint 1 tömeg?« fém kobaltot tartalmazó toluolos oldat alakjában alkalmazzák. Az oldószerek a gyökös polimerizáció foiyamán nem épülnek be a poliészter szerkezetébe, ezért a gyantából készült termék tulajdonságait (vegyszer­állóságát, időjárás-állóságát stb.) nagymértékben rontják. A kikeményítési reakció során a telítetlen poliészter színe sötétedik, elsősorban az alkalma­zott aktivátor (kobalt-naftenát, dietilanilin stb.) szí­nező hatása következtében. Az elszíneződés mérté­kének csökkentése érdekében gyakran optikai fe­hérítő hatású vegyületeket alkalmaznak. Ezzel az eljárással újabb, polimerizációra nem képes anya­got juttatnak a telítetlen poliésztergyantába, ami a gyanta fent említett tulajdonságaira ugyancsak ká­ros hatássa! van. A találmány célja az előzőekben ismertetett eljá­rások hátrányainak kiküszöbölése és egyúttal átlát­szó, javított tulajdonságú, különösen javított vegy­­szerállőságú formateslek gyártására alkalmas poli­észtergyanta előállítása. A találmány alapja az a felismerés, hogy ha telí­tett és telítetlen dikarbonsavak, valamint kétértékű alkoholok — funkciós csoportjaikat tekintve — ek­­vimoláris elegyeií 160—220 °C hőmérsékleten, megfelelő koncentrációban alkalmazott, legalább háromkomponensű katalizátorkombináció jelenlé­tében reagáltatjuk, akkor azonos végső savszám el­éréséhez a reakcióidő mintegy 25%-os csökkentése érhető el a katalizátor nélküii, azonos összetételű reakcióelegy reakcióidejéhez képest. Azt tapasztal­tuk továbbá, hogy a találmány szerinti katalizátor­­kombináció alkalmazása révén a fenti polikonden­zációs reakció reakcióideje jóval rövidebb lesz, mint bármely ismert polikondenzációs katalizátor használatakor. Ezen túlmenően a találmány szerint alkalmazott katalizátorkombináció a telítetlen poliésztergyanta kikeményítési reakciójában aktivátorként is funk­cionál és így feleslegessé teszi az egyébként nél­külözhetetlen kobalt-naftenátnak a gyantához történő adagolását. Mindezek mellett az a meglepő jelenség is megfi­gyelhető, hogy a katalizátorkombináció jelenlété­ben előállított gyantából nyert, kikeményített ter­mék gyakorlatilag színtelen, víztiszta anyag, ellen­tétben a hagyományos eljárással, illetve a katalizá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom