197032. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliészterek előállítására

3 197032 4 kapott tisztított poliészterek polidiszperzitása azon­ban minden esetben ! ,8 és 2,2 közötti, azaz a leg­valószínűbb eloszláshoz (polidiszperzitása 2) közel eső érték. Ezzel az eljárással tehát nem állíthatók elő repnxiukálhatóan 2-nél nagyobb polidiszperzi­­tásií vagy speciális aszimmetrikus vagy több maxi­mumot tartalmazó molekulatömeg-eloszlású poli­észterek. Ezzel a módszerrel 10000-néi kisebb M„ értékű poliészterek állandó minőségben és repro­dukálható módon nem készíthetők. A találmány szerinti eljárással ezzel szemben bármilyen előre megadott, 20000-nél kisebb M„ értékű és bármilyen előre megadott moleku­latömeg-eloszlású poliésztert egyszerűen és rend­szerint jó hozammal állíthatunk elő. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a nagyobb mole kulatömegű poliészterek (amelyek rendszerint egy­szerűen állíthatók elő és könnyen tisztíthatok) sza­bályozott hidrolízissel a kívánt kisebb moleku­latömegű és a kívánt molekulatömeg-eloszlású po­liészterekké alakíthatók. A találmány tárgya tehát eljárás előre megadott, 20000-nél kisebb szám szerinti átlagos moleku­latömegű (M„) és 1,4-nél nagyobb polidiszperzitásű 2—6 szénatomos hidroxi-alkánkarbonsav-poliészte­rek előállítására oly módon, hogy az előállítandó poliészterével azonos kémiai összetételű, de 1,4 és 2,2 közötti polidiszperzitásű poliésztert előkísérlet­­ben 2—4 szénatomos alkánkarbonsav vizes oldatá­val 15 °C és a reakcíóelegy forráspontja közötti hő­mérsékleten hidrolizálunk, a reakcíóelegy bői időről időre mintát veszünk, meghatározzuk a minta M„ ' értékét, majd az 1 /Mr, hányadost az ide függvényé­ben grafikusan ábrázoljuk, és a kapott görbéből az 1/M„— l/M“-~Kt egyenlet alapján — az egyenletben M„ az előállítan­dó poliészter szám szerinti átlagos molekula­tömegét és MS a kiindulási poliészter szám szerinti átlagos molekulatömegét jelenti inéretkizárásos kromatográfiával meghatározva, K pedig az előkf­­sérlet adatainak felhasználásával meghatározott ka­librációs állandót jelent — kiszámítjuk a hidrolízis t időszükségletét, majd a kiindulási 1,4 és 2,2 közötti polidiszperzitásű poliésztert az előkfsérlet hőmér­sékletén 32. előkísérletben meghatározott t ideig 2—4 szénatomos alkánkarbonsav vizes oldatával hidrolizáljuk. Minthogy a poliészter hidrolízisének sebessége a hőmérséklettől függ, és a hidrolízis magasabb hő­mérsékleten lényegesen gyorsabban zajlik le, mint szobahőmérsékleten, a találmány szerint a hidrolí­zist előnyösen szobahőmérsékleten végezzük, ekkor szabályozhatjuk ugyanis a legpontosabban a termék molekulatömegét. Ha a termék molekulatömege szempontjából nagyobb tűréshatárok is elfogadha­tók, a reakció meggyorsítása céljából a hidrolízist magasabb hőmérsékleteken — például a felhasznált vizes sav forráspontján — is végezhetjük. A kalibrációs előkísérletet a következőképpen végezzük: Az adott kiindulási poliésztert adott arányban összekeverjük az adott savval, az adott hőmérsékleten végrehajtjuk a reakciót, eközben a reakcióelegyből időről időre mintát veszünk, az egyes mintákban meghatározzuk a poliészter Mn értékét, majd az 1 /M„ hányadost az idő függvényé­ben grafikusan ábrázoljuk. Egyenest kapunk, ami­ből meghatározhatjuk azokat a t időpontokat, ame­lyek az adott reakciókörülmények (kiindulási anyag, hőmérséklet és koncentrációviszonyok) között egy-egy előre kiválasztott M„ érték elérésé­hez szükségesek. A találmány szerinti eljárás különösen előnyösen alkalmazható a hatóanyagként polipeptideket tar­talmazó, szabályozott hatóanyag-felszabadulásű gyógyszerkészítmények előállításához szükséges politejsav és poli(tejsav-ko-glikolsav) előállítására. Az ilyen típusú polimerek előállításához savként célszerűen ecetsavat alkalmazunk. A kiindulási po­liészter átlagos molekulatömege (M”) jellemzően 10000 és 100000 közötti érték lehet. Az ecetsavas űdrolízist rendszerint körülbelül 0,5—4 órán át az. elegy forráspontján végezzük. Ekkor 5000 és 30000 közötti átlagos molekulaíömcgű (M„) poli­észtereket kapunk. A reakciót szobahőmérsékleten s végezhetjük; ekkor a reakció néhány hetet is génybe vehet. Ha a kiindulási poliészter polidiszperzitása 2 körüli érték, ami a molekulatípusok statisztikailag egvalószínűbb eloszlásának felel meg. a termék polidiszperzitása lényegében változatlan marad, hidroíitikus bomlás ugyanis véletlenszerű folyama,. \ hidrolízis megfelelő szabályozásával azonban a érmék polidiszperzitását is szabályozhatjuk, és így előre meghatározott polidiszperzitásű termékeké: állíthatunk elő. Ezt például úgy érhetjük el, hogy ' kiindulási poliészter vizes savval készített, szobahő­mérsékletű oldatát a beadagolt oldat fonását lehe tővé tevő hőmérsékletre felfűíött reakcióedénybe idagoljuk. A poliészter a vizes savoldatban szoba­­hőmérsékleten elhanyagolhatóan lassú ütemben hidroüzál, mihelyt azonban az oldat bejut az előre: ‘elfúlóit rcakcióedénybe, a hidrolízis igen nagy mértékben felgyorsul. így a vizes savas poliészteroí­­dat beadagolási sebességének változtatásával gya­korlatilag tetszés szerint változtathatjuk a termék polidiszperzitását, illetve molekulatömeg-eloszlását. így például ha a vizes savas poliészteroldatot elő­re meghatározott t ideig állandó sebességgel ada­goljuk be, 2,5-nél nagyobb polidiszperzitásű termé­ket kapunk, amelynek molekulatömeg-eloszlása aszimmetrikus, és az eloszlási görbén a kis molekts­­iatömegű tartományban hosszú nyúlvány észlelhe­tő. Ezzel szemben ha a vizes savas políészteroldatot előre meghatározott t ideig egyre növekvő sebes­séggel adagoljuk be a felfűtött reakcióedénybe, igen széles molekulatömeg-eloszlású terméket ka­punk, amelynek polidiszperzitása ebben az esetben is 2,5-nél nagyobb érték. Azokat a poliészter termékeket, amelyek mole­kulatömeg-eloszlási görbéjén több maximum ész­lelhető, úgy állíthatjuk elő, hogy a vizes savas poli­észteroldatot két vagy több részletben, időben egy­mástól elválasztva adagoljuk be a feli ütött reakció­­edénybe. Az egyes maximumokhoz tartozó mole­kulatömeget a fentiek szerint szabályozhatjuk. Ha kis (például 1,5-nél kisebb) polidiszperzitásű kis molekulatömegű poliésztert kívánunk előállíta­ni, hasonlóan kis polidiszperzitásű poliészterből keli kiindulnunk. Miként már korábban közöltük, a körülbelül 10 000-nél nagyobb Mn értékű poliészte­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom