197032. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliészterek előállítására

1 197032 A találmány tárgya eljárás poliészterek előállítá­sára. A találmány szerinti eljárással előre meghatá­rozott molekulatömegű és molekulatömeg-eloszlá­sú, illetve polidiszperzitású poliésztereket állítunk elő. Ismert;, hogy különböző poliészterek az emberi és állati szervezetben biológiai úton lebonthatók. Ezek az anyagok a humán- és állatgyógyászatban például a szervezetben felszívódó sebészeti fonalak, implantációs készítmények és protézisek előállítá­sára, továbbá a nyújtott hatású gyógyászati készít­mények előállításában hordozóanyagokként alkal­mazhatók. Ilyen ismert poliészterek például a hidroxi-kar­­bonsavakból, így tejsavból, glikolsavbd! és 3-hidro­­xi-vajsavból, valamint a laktonokból, így laktidból, glikolídból és E-kaprolaktonbői képezett homopoli­­észterek, köztük a 3 297033 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett poli­­g’ikoisavak és a 3 773919 sz. amerikai egyesült ál­lamokbeli szabadalmi leírásban ismertetett politej­­savak, és két különböző típusú fenti monomerből képezett kopoliészterek, elsősorban a poii(tejsav­­ko-glikolsav)-ak és a poli(laklid-ko-gliko!íd)-ok. A humán- és állatgyógyászati célokra felhasznál­ható, biológiailag lebontható poliészterekkel szem­ben szigorú tisztaságú, toxikológiai és tolerálható­­sági követelményeket támasztanak. Ezeknek az anyagoknak állandó minőségűeknek kell lenniük, és nem tartalmazhatnak kis molekulatömegű szennyezőanyagokat. Ismert az is, hogy a nyújtott hatőanyag-felszabadulásü gyógyászati készítmé­nyek előállításában hordozóanyagokként felhasz­nált poliészterek molekulatömege és polidiszperzi­­tása döntően befolyásolja a hatóanyag felszabadu­lásának módját és ütemét. (Pulidiszpcrzitáson a molekulatömeg tömeg szerinti átlagának [Mw] és szám szerinti átlagának [M„] hányadosát értjük; ez a hányados az adott polimer moiekulaméret-elosz­­lására jellemző érték.) A jelenlegi ismeretek szerint meghatározott rao­­lekulacömegű és polidiszperzitású, biológiailag le­bontható poliésztereket csak nagy nehézségek árán vagy egyáltalán nem lehet reprodukálhatóan és jó hozammal előállítani. Különösen érvényes ez a 15 000-nél kisebb M* értékiT poliészterekre Noha a biológiailag lebontható poliészterek előállítására igen sokféle eljárásmód ismert, ezek egyike sem te­szi lehetővé a termék polidiszperzitásának szabá­lyozását, sőt esetenként a tisztított poliészter mole­kulatömege sem szabályozható. így például a tejsav és/vagy giikolsav alapú, vi­szonylag kis molekula tömegű (például 10000-né! kisebb M, értékű) homo- és ko-poliészterek a megfelelő hidroxi-karbonsav(ak) polikondenzációs polimerizációjávaí állíthatók elő. Az így képződött termékek azonban a tapasztalat szerint jelentős mennyiségű kis molekulatömegű polimert és poli­­nerizálatlan monomert tartalmaznak, amelyek csak nehezen távolíthatók el. így például ha DL-tejsavat 3 órán át nitrogén atmoszférában 200 °C-on tarta­nak, 8 cmVg viszkozitású termék képződik (a visz­kozitás 1 tömeg%-os kloroformos oldatban, 25 “C- on mért érték). Ez a termék polimert, rcagálatlan tejsavat és a DL-tejsav monomer gyűrűzárásos di­merizáíddásával képződött DL-laktidot tartalmaz. A termékből a DLIaktid Igen kis nyomáson vég­zett kezeléssel nem távolítható el megfelelő mér­tékben, mert noha a DL-lakiid főtömege a kezdés hatására eltávozik, a már kialakult polimer tovább polimerizálódik, és a termék viszkozitása 12 dl/g­­m nő. Ez a viszkozitásnövekedés azt jelenti, bogy a nyers állapotban körülbelül 3500 Mw értékű poli­mer Mw értéke a kezelés hatására körülbelül 6000- re nő. Nyilvánvaló, hogy ezzel a módszerrel nem szabályozható pontosan a képződött termék mole­kulatömege. A polimer termék kicsapásán alapuló, a koráb­ban idézett szabadalmi leírásokban közölt más is­mert tisztítási módszerekkel sem állíthatók elő a kí­vánt tulajdonságokkal rendelkező poliészterek. A polimerek egyik ismert tisztítási módszere az, hogy a polimer oldatát fölöslegben vett, a nagyobb mo­­lekulalömegű polimer frakciót nem oldó folyadék ­hoz adják. Ezzel az eljárással a polimer frakciók el­különíthetők egymástól; ugyanis a nagyobb mole­kulatömegű polimer kiválik, míg a kisebb moleku­latömegű polimer oldatban vagy diszperzióban ma­rad. Ezzel az eljárással azonban a 10000-né! ki­sebb molekulatömegű polimerek csak kis hozam­mal különíthetők el, és — a nagyobb moleku­latömegű frakció szelektív kicsapása miatt — olyan polimer terméket is kapunk, amelynek átlagos mo­lekulatömege lényegesen meghaladja a kiindulási nyers polimerét. így például ha Dl-laktidot szerves ónvegyület katalizátor és a termék molekulatömegének szabá­lyozása céljából beadagolt DL-tejsav láncletörő szer jelenlétében gyűnfnyitásos pciímerizációnak vetnek alá, olyan nyers po!i-(DL-laktid)-ot kapnak, amelynek viszkozitása (t tömeg/tér fogat %-os klo­­roformos oldatban, 25 °C on mérve) 10,8 cmVg, M» értéke 5500 és M„ értéke 2400, polídiszperzitá­­sa tehát 2,3. Ezt a nyers poliésztert ecetsavban old­ják, és az oldatot erélyes keverés közben metanol­hoz adják, ami a nagyobb molekulatömegű po­­íí(DL-laktid) frakciót nem oldja. Az így kapott tisz­tított polimer viszkozitása (a fenti körülmények között mérve) 16 crnVg, M* értéke 10 370 és M„ értéke 83,40, polidiszperzitása tehát 1,24. Ezzel a tisztítási módszerrel a tisztított tennék csak kis ho­zammal különíthető el, és a tisztított termék mole­kulatömeg-értékei nagymértékben eltérnek a kiin­dulási nyers termékétől. Nyilvánvaló, hogy ezzel az eljárással nem állíthatók elő előre meghatározott molekulatömegű ás polidiszperzitású poliészterek. Ismert, hogy a megfelelő dimerek (DL-, L- vagy D-laktid vagy -glikolid) katalizátorok jelenlétében végrehajtott gyűrűnyitásos polimerizációjávaí nagy molekulatömegű tejsav és/vagy glikolsav-homo­­vagy -kopoliészterek állíthatók elő. Ezzel az eljá­rással, megfelelő láncátadó vagy láncletörő anya­gok felhasználásával az előzőnél kisebb, szabályo­zott molekulatömegű poliészterek is előállíthatók, kicsapásos módszerekkel azonban a kapott termék­ből nehezen vagy egyáltalán nem különíthetők el körülbelül 10000-nél kisebb, állandó ruoleku­­iatömegű, tisztított poliészter frakciók. Ezek a közepes—nagy molekulatömegű poliészterek kicsa­pásos módszerekkel megfelelően tisztíthatok, az így 5 10 15 20 25 3D 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom