197003. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új izoxazolszármazékok és az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

3 197 003 4 /. táblázat Az (I) általános képletei vegyületek in vitro antivirírusos hatása Organizmus Minimális gátló koncentráció (MHK, pg/ml) Serotfpus A vegyület B vegyület rhino-tfpus 3 0,03 0,1 16 0,3 1,0 26 0,3 1,0 32 1,0 3,0 37 0,03 0,03 48 0,1 1,0 55 0,3 ,03 echo-tfpus B—9 0,03 1,0 polio-típus 2 0,1 1,0 MTK1 10 10 1 MTK — minimális toxikus koncentráció Az (I) általános képletű vegyületek gyógyszerként, pl. gyógyszerkészítmények alakjában használhatók. Ilyen gyógyszerkészítmények úgy állíthatók elő, hogy az (I) általános képletű vegyületeket valamely, ente­­ralis vagy parenterális adagolásraalkalmas gyógysze­­iészeti, szerves vagy szervetlen, iners segéd- és/vagy hordozóanyaggal, mint például gyógyszerészetileg ártalmatlan oldószerekkel, zselatinnal, gumiarabi­­kuinmal, tejcukorral, keményítővel, magnézium­­sztearáttal, talkummal, növényi olajokkal, poli-alki­­lén-glikolokkal, vazelinnel vagy hasonlókkal szilárd gyógyszerkészítménnyé keverjük és például tablet­tákká, drazsékká, kúpokká, kapszulákká és hason­lókká, félig szilárd gyógyszerkészítményekké, példá­ul kenőcsökké vagy folyékony gyógyszerkészítmé­nyekké, például oldatokká szuszpenziókká vagy emulziókká dolgozzuk fel. Ezeket adott esetben steri­lizáljuk, és ezek adott esetben segédanyagokat, mint konzerváló-, stabilizáló- vagy emulgálószereket, az ozmotikus nyomás megváltoztatására sókat és hason­lókat tartalmaznak. Gyógyszerkészítmények a találmány szerinti ve­gyületeket egyéb gyógyászatilag értékes anyagokkal, például egyéb fertőzésgátló antivfrusos hatóanya­gokkal kombinált alakban is tartalmazhatják. Ezek­kel a talámány szerinti vegyületek például a fentebb megadott segéd- és/vagy hordozóanyagok segítségé­vel kombinált készítményekké receptúrálbatók. A.következő példák a talámány szerinti eljárást szemléltetik: /. példa ■^“í 7-/5-(4,5-Dihidro- 2-oxazolíl)2-tienil]~oxi­­heptil} -3-metil-izoxazol 0,60 g (1,64 mmol) N - (2 - hidroxi - etil) - 5 - [7 - (3 - mctil - 5 - izoxazoül] - heptil - oxi) - 2 - tiofenkar­­bonsav - amídot (IV) 2,5 ml tionil-kloridba adago­lunk O'C-on, 15 percig 0°C-on keveijük, majd ez­után a tionil-klorid fölösleget vákuumban eltávolít­juk. A maradékot telített nátrium-hidrogén-karbo­­rát oldat és etil-acetát között osztjuk meg. Még két­­;zcr extraháljuk etil-acetáttal, az egyesített szerves fá­zisokat nátriumszulfát/aktfvszénen szárítjuk és be­tároljuk. A nyersterméket (0,52 g sárgás színű kristály) osz­­lopkromatográfiásan tisztítjuk (1:35, kovasavgél 60, szemcsenagyság 0,040-0,063; eluálószer: 3:1 arányú etilacctát/petroléter). Kitermelés: 0,29 g színtelen kristály (az elméleti ér­ték 50,7%-a). Dermedéspont: 69—70 °C (diizopropil-éter). A kiindulási anyag a következő módon állítható elő: 5-(7-klór-heptil)-3-metil-izoxazol (Vili) 21,0 g (0,216 mól) 3,5-dimetil-izoxazolt (VII; elő­állítás C. Kashima és mások szerint, Bull. Chem. Soc. Jap. 46. köt., 310. old., 1973) 200 ml abszolút tetra­­hidro-furánban oldunk, az oldatot —80 °C-ra hűtjük, és ezen a hőmérsékleten 160 ml n-butil-lítiumot (1,35 molos, n-hexános oldat; 0,216 mól) csepegte­tünk hozzá 40 percen belül. Ezután —75 *C alatti hő­mérsékleten még 15 percig keverjük. A reakcióeiegyet ezután 53,5 g (0,2Í7 mol); W. F. Huber, J. Am. Client. Soc. 73. köt., 2730 old. 1951 szerint előállított) l-jód-6-klórhexán 150 ml abszo­lút tetrahidro-furánnal készült oldatához csepegtet­jük úgy, hogy a hőmérséklet —60 °C fölé ne melked­­jék. Az adagolás befejezése után az elegyet még 15 percig —60'C-on keveijük és szobahőmérsékletre engedjük melegedni. A reakcióeiegyet metilén-klorid és 0,2N 1 IC! között osztjuk meg, a vizes fázist metilén-kloriddal és háromszor extraháljuk, az egyesített szerves fázisokat nátrium-szulfáton szárítjuk és bepároljuk. A nyersterméket (kb. 45 g) adagonként golyós hű­tőben desztilláljuk (légfürdő hőmérséklet 80 °C/200 Pa). Kitermelés: 26,9%, sárgás színű olaj. 5-[7-(3-metil-5-izoxazolil)­­h eptil-oxi]-2-tiofén -karbonsa v-m éti lész tér (XI la) 9,3 g (43,1 mmol) 5 - (7 - klór - heptil) - 3 - nietil - izoxazolt és 7,12 g (47,4 mmol) nátrium-jodidot 60 ml abszolút acetonban 24 órán át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forralunk. Ezután lehűtjük, a ki­csapódott NaCl-ot leszívatjuk, kevés acetonnal mos­suk és a szűrlethez 7,16 g (45,3 mmol)5 -hidroxi-2- tiofén - karbonsav - metiiésztert (XI) és 13,1 g (94,8 mmol) kálium-karbonátot adunk. A reakcióeiegyet 2 órán át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forral­juk, lehűtjük és alaposan bepároljuk. A maradékot megosztjuk víz és éter között és a vizes fázist kétszer éterrel extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat kevés telített nátrium-hidrogéii-szulfil oldattal mos­suk, fiátrium-szulfát/aktfvszénen szárítjuk és bepá­roljuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom