196996. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidroxi-metil-O-imidazol-2-on származékok előállítására

1 196 996 2 A találmány tárgya új eljárás (1) általános képle­tt! hidroxi - metil - imidazol - 2 - on - származé­kok, ahol R, jelentése 1—4 szénatomos alkilcso­­port, Árjelentése 2-, 3- vagy 4-piridil-csoport, elő­állítására. A találmány szerinti vegyületek a 194.553 számú szabadalmunk szerinti eljárásnál intermedierként alkalmazhatók. Az eljárás során a jelen találmány szerinti (I) általános képlett! hidroxi - metil - imi­dazol - 2 - on - származékok oxidációjával (V) ál­talános képlctű, szívműködést elősegítő hatású piri­­doil - imidazol - 2 - on - vegyületeket állítanak elő, igen jó kitermeléssel. A 405 628 számú egyesült ál­lamokbeli szabadalmi leírás szerint a megfelelő pi­­ridoil származékokat közvetlenül a diketo-oximok­­ból állítják elő, így a kitermelés kb. 1 t%, míg a ta­lálmány szerinti vegyületeken keresztül a piridoil vegyületek egyszerű oxidációval 85%-os kiterme­léssel állíthatók elő. Az (I) általános képletű vegyieteknél az 1—4 szénatomos alkilcsoport kifejezés metil-, etil-, pro­­pil-, izopropil-, n-butil- vagy izobutil-csoportot je­lent. A találmány szerinti eljárásnál — melyet a 2. re­akcióvázlat szemléltet — egy (IV) általános képletű hidroxi-amino-keton-származékot alkálifém- vagy alkáliföldfém-cianáttaí reagáltatunk, majd a termé­ket a reakcióelegyből ismert módon kinyerjük. A (IV) általános képletű kiindulási vegyületek (II) általános képletű diketo-oximokból az 1. reak­­ciovázlat szerint nyerhetők. A (II) általános képle­tű dikeío-oxim származékokat bármilyen megfele­lő, irodalomból ismert módon előállíthatjuk, így például valamilyen (VI) általános képletű megfele­lő diketon származék — ahol Rt jelentése hidro­génatom vagy 1—4 szénatomos alkilcsoport és Ar jelentése 2-, 3- vagy 4-piridil-csoport — nitrozálá­­sával. Alkalmazható nitrozálási eljárásokat ír le az alábbi irodalom: O. Tousler, Organic Reactions, VII. kötet, 327-377. oldalak. A (II) általános képletű diketo-oximok (IV) ál­talános képlctű hidroxi-amino-ketonokká való re­dukcióját bármilyen megfelelő redukálószer alkal­mazásával hajthatjuk végre. Előnyös redukálósze­rek lehetnek: a) hidrogéngáz 10%-os csontszenes palládium katalizátor jelenlétében, ecetsav oldószert, majd egy híg savas feldolgozást alkalmazva, vagy b) fém cink hangyasavval vagy ecetsavval. Ter­mészetesen bármilyen megfelelő redukálószer al­kalmazható a (II) általános képletű vegyieteknek (IV) általános képletű vegyületekké való redukálá­sára. A hidroxi-amino-ketonok szabad bázisként izo­lálva nem stabilak, ezért előnyösebb, ha ezeket a (IV) általános képletű vegyületeket savaddíciós sók formájában izoláljuk. Az alábbi szervetlen savak al­kalmasak savaddíciós sók képzésére: például a só­sav, hidrogén-bromid, kénsav, foszforsav, megfele­lők még a savas fémsók, így a nátrium-monohidro­­gén-ortofoszfát, kálium-hidrogénszulfát. Megfelelő szerves savak lehetnek a mono-, di- és trikarbonsa­­vak, így például az ecetsav, glikolsav, tejsav, ma- Ionsav, piroszőlősav, almasav, borkősav, hangya­sav, glutársav, fumársav, citromsav, aszkorbinsav, maleinsav, hidroximaleinsav, benzoesav, hidroxi­­benzoesav, fenilecetsav, fahéjsav, szalicilsav, 2-fenoxi-benzoesav, és szulfonsavak, így például a metánszulfonsav és 2-hidroxi-etánszulfonsav, Ké­pezhetünk mono- vagy di-savaddíciós sókat, ezek a sók hidratált vagy gyakorlatilag vízmentes formá­ban létezhetnek. A (II) általános képletű diketo-oximok reduk­cióját sokféle módon, például fémhidrides redukci­óval, így Iftium-alumfnium-hidrides vagy nátrium­­bórhidrides redukcióval hajthatjuk végre. Ha kata­litikus reakciót alkalmazunk, akkor a redukciót hidrogéngáz és valamilyen fém katalizátor, így Ra­ney nikkel, piatina, palládium, ródium, ruténium és platina-oxid alkalmazásával hajthatjuk végre. Al­kalmazhatunk oldott fémes redukciót, így lítiumot, nátriumot, káliumot, kalciumot, cinket, magnéziu­mot, ónt vagy vasat folyékony ammóniában vagy kis molekulatömegű alifás-aminban feloldva, vagy nátriumot, alumíniumot vagy cink-amalgámot, cin­ket, ónt vagy vasat valamilyen hidroxiles oldószer­ben, vagy valamilyen vizes ásványi sav vagy szerves sav, így hangyasav, ecetsav vagy sósav jelenlétében. Előnyösen a (IV) általános képletű hidroxi-ami­­noketon származékokat a (11) általános képletű di­keto-oximok cinkpor — hangyasavas redukciójával állítjuk elő. A diketo-oxim vegyületet valamilyen megfelelő inert oldószerben, így például etanolban, izopropanoíban, n-buti!alkoholban, izoamilalko­­holban, vízben, valamilyen vizes ásványi savban, így például sósavban vagy kénsavban, vagy valami­lyen szerves savban, így például ecetsavban, metán­­szulfonsavban vagy előnyösen hangyasavban, fel­oldjuk. A feloldott vegyülethez valamilyen savat, így sósavat vagy metánszulfonsavat, előnyösen me­­tánszulfonsavat is adhatunk. Az így elkészített ol­datot ezután lassan hozzáadjuk a fém redukálószer, előnyösen cinkpor hangyasavas szuszpenziójához, és a keveréket addig keverjük, amíg a reakció telje­sen lejátszódik. A reakcióidő általában 5 perctől 10 óráig, előnyösen körülbelül 1—2 óra hosszat tart. A reakcióidő a reakcióparlncrcktől, az oldószertől és a hőmérséklettől függően változik. A hőmérséklet 0—150°C, előnyösen 25—80 °C között lehet. A terméket szabad bázis formájában, vagy előnyösen savaddíciós só formájában ismert módon izolálhat­juk. Például, ha 10%-os metanolos izopropanolt adunk a koncentrált maradékhoz, a hidroxi-amino­­keton kiválik az oldatból és ezután szűréssel el­különíthetjük. A (IV) általános képletű hidroxi-amino-keton­­származékok előállítása céljából a (II) általános képletű diketo-oximokat redukálhatjuk hidrogén­­gáz-csontszenes palládium — előnyösen 10%-os csontszenes palládium — redukálószer alkalmazásá­val is. A redukálni kívánt diketo-oximot valami­lyen megfelelő oldószerben feloldjuk, kevés — el­őnyösen a redukálni kívánt vegyületre számítva 10 tömeg%-nál kevesebb mennyiségű — katalizátort adunk hozzá, és a reakcidelegyen hidrogéngázt ve­zetünk át, amíg 3 ekvivalens hidrogéngáz el nem nyelődik. Az ehhez szükséges idő a redukálni kí­vánt vegyülettől, a hidrogéngáz nyomásától — amely 1—10 bar közötti, előnyösen 1 bar lehet — az oldószertől és a hőmérséklettől — amely 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom