196994. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piridinszármazékok és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 196 994 2 A találmány tárgya eljárás (1) általános képletű új piridinszármazékok és sóik előállítására, ahol Y és Z közül az egyik nitrogénatomot, míg a többi mindig CH csoportot jelent, n értéke 1, 2 vagy 3, R jelentése (a), (b), (c), (d), (e) vagy (f) általános képletű csoport, ahol R2 jelentése adott esetben egy 1—4 szénatomos alkil- vagy alkoxicsoport­­tal, fluor-, klór- vagy brómatommal, hidroxil­­vagy trifluor-metil-csoporttal helyettesített fe­­nil- vagy 2- vagy 3-tienilcsoport, R1 jelentése adott esetben egy fluor-, klór- vagy brómatommal vagy trifluormetil-csoporttal he­lyettesített fenilcsoport, azzal a megkötéssel, hogy ha R jelentése (b) csoport, akkor Y jelentése —CH— csoport. A találmány tárgya továbbá az (I) általános képletű vegyü leteket vagy sóikat tartalmazó gyógyszerkészít­mények előállítására szolgáló eljárás. Úgy találtuk, hogy az (1) általános képletű vegyüle­­tek jó elviselhetőség mellett értékes farmakológiai tu­lajdonságokkal rendelkeznek. így például központi idegrendszert befolyásoló hatást, előnyösencsillapító hatást (pl. altató, trankvilláns, neuroleptikus és/vagy antidepresszív hatást) mutatnak. A vegyületek csilla­pító hatást mutatnak egereken (Irwin, Psychophar­­macologia 13, (1868), 222—257 helyen ismertetett módszerrel), gátolják egereknél az apomorfin által kiváltott mászó magatartást (Costall et ab, European J. Pharmacol. 50, (1968), 39—50) vagy az indukált kontralatcrális forgó magatartást hemiparkinsonos patkányoknál (megállapítható az Ungerstedt et a]., Brain Res. 24, (1970), 485—493 helyen ismertetett módszerrel), anélkül, hogy említésre méltó katalepti­­kus mellékhatást fejtenének ki (Dolini-Stola, Phar­­makopsychiat. 6, (1973), 189—197). A vegyületek gátolják továbbá a Critid.lt dopamin-agonisták és -antagonisták kötődését a striáris receptorokon (megállapítható a Schwarcz et al., J. Neurochemistry 34, (1980), 772—778 helyen és a Creese et al., Euro­pean J. Pharmacol. 46, (1977), 377—381 helyen is­mertetett módszerrel). Emellett a vegyületek gátolják a nyelv-állkapocs reflexet narkotizált patkányoknál (megállapítható a Barnett ct al., European J. Phar­macol. 27,(1973), 178—182 és az llhan et al., Euro­pean J. Pharmacol. 33, (1975), 61—64 helyen ismer­tetett módszerek alapján). A vegyületek rendelkez­nek továbbá analgatikus és vérnyomáscsökkentő ha­tással is; így a katétert hordó, éber, spontán hipertó­niás patkányoknál (SHR/N1H-MO//CHB-EMD törzs; Weeks és Jones, Proc. Soc. Exptl. Bioi. Med. 104, (1960), 646—648 helyen ismertetett módszer) a direkt úton mért artériás vérnyomást üvegcsövön át történő adagolásnál a vegyületek csökkentik. Az (I) általános képletű vegyületek és fiziológiailag elfogadható savaddíciós sóik tehát gyógyszer-ható­anyagként, valamint más hatóanyagok köztiterméke­ként alkalmazhatók. A találmány értelmében az (I) általános képletű pi­­ridinszármazékokat és sóikat úgy állítjuk elő, hogy egy (II) általános képletű vegyületet, ahol Py jelenté­se (g) általános képletű csoport. A jelentése —CnH2„— képletű csoport, X1 jelentése —NH2 vagy X képletű csoport, ahol X klór-, bróm- vagy jódato­­mot vagy hidroxilcsoportot vagy reakcióképesen át­alakított hidroxilcsoportot képvisel, R1, Y, Z és n je­lentése a fenti, egy (III) általános képletű vegyülettel reagáltatunk, ahol X2 és X3 jelentése azonos vagy el­térő, és ha X’ jelentése —NH2 csoport, akkorazonos X jelentésével, egyébként együttesen —NM— cso­portot képviselnek, G jelentése — CHR2—CH2—, —CR2=CH—, -CR2(OH)-CH2-, -CH(CO— R2)—CH2—, (h) vagy (i) képletű csoport, ahol R2 je­lentése a fenti. A találmány értelmében úgy is eljárhatunk, hogy az (I) általános képletű vegyületeknek megfelelő olyan vegyületeket, amelyek a —C„H2n— csoport egyik —CH2— csoportja helyén —CO—- csoportot tartal­maznak, (I) általános képletű vegyületekké reduká­lunk, és kívánt esetben olyan (I) általános képletű vegyü­leteket, ahol R jelentése (c) általános képletűcsoport, Y, Z, n, R1 és R3 a tárgyi kör szerinti, vízelvonással olyan (I) általános képletű vegyületekké alakítunk, ahol R jelentése (b) általános képletű csoport, Y, Z, n, R1 és R2 a tárgyi kör szerinti; és kívánt esetben az (1) általános képletű vegyület­­ben az R2 szubsztituens helyén jelenlévő -O-alkil­­csoportot hidrcxilcsoport képzése közben lehasítjuk; és kívánt esetben a kapott (I) általános képletű bázist savval kezelve sóvá alakítjuk. Az (I) általános képletű vegyületek köre magában foglalja az (I’) általános képletű 2 - R1 - 6 - RA - piri­­dineket, az (I”) általános képletű 2 - R1 - 4 - RA - piri­­dineket, a (I’”) általános képletű 3 - R1 - 5 - RA - piri­­dineket és a (!””) általános képletű 2 - RA - 4 - R1 - piridineket. Ezek közül előnyösek az (1’”) és az (!””) általános képletű vegyületek. Egyébként megemlítendők a következő vegyüle­tek: (4 - R2 - piperidino - alkil) - piridinek (la), éspedig 2 - R1 - 6 - (4 - R2 - piperidino - alkil) - piridinek (Iaa) 2 - Rí - 4 - (4 - R2 - piperidino - alkil) -piridinek (láb) 3 - R1 - 5 - (4 - R2 - piperidino - alkil) -piridinek (lac) 2 - (4 - R2 - piperidino - alkil) - 4 - R1 - piridinek (lad) (4 - R2 - 1,2,3,6 - tetrahidro - pirid -1 -il - alkil) - piridinek (1b), éspedig 2 - R1 - 6 - (4 - R2 -1,2,3,6 - tetrahidro -pirid - 1 - il - alkil) - piridinek (Iba) 2 - Rí - 4 - (4 - R2 -1,2,3,6 - tetrahidro -pirid - 1 - il - alkil) - piridinek (Ibb) 2 - (4 - R2 -1,2,3,6 - tetrahidro - pirid -1 - il - alkil) - 4 - R1 - piridinek (íbd) (4 - R2 - 4 - hidroxi - piperidino - alkil) - piridinek (1c), éspedig 2-R’-6-(4-R2-4 - hidroxi - piperidi­no - alkil) - piridinek (Ica) 2-R!-4-(4-R2-4 - hidroxi - piperidi­no - alkil) - piridinek (leb) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom