196990. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antiarritmiás-hatású piperazin-származékok és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

5 196 990 6 (2) Az (I) általános képletű vegyületek előállítá­sának alternatív módszerét mutatjuk be a B reak­cióvázlatban. Ebben a reakcióvázlatban R, X és Hét jelentése az (I) általános képletnél és Q jelen­tése az A reakcióvázlatnál megadott, Ql jelentése kilépő csoport (előnyösen klór-, bróm- vagy jód­­atom) és Z jelentése amino-védőcsoport, például benzil-, acetil- vagy formilcsoport. Az első lépést, azaz a (111) és az (V) általános képletű vegyületek reagáltatását az A reakcióvázlat szerinti reagáltatás kapcsán ismertetett körülmé­nyekhez hasonló körülmények között hajtjuk vég­re. A védőcsoportok ezután következő lehasftását hagyományos módon, például — ha Z jelentése benzilcsoport — szénhordozós palládiumkatalizátor jelenlétében hidrogéngázzal vagy — ha Z jelentése acetil- vagy formilcsoport — hidrolízissel (például vizes sósavoldatot használva visszafolyató hűtő al­kalmazásával végzett forralás útján) hajtjuk végre. Az utolsó lépést, azaz a piperazinnak a helyette­sített heterociklussal való reagáltatását is hagyomá­nyos módon hajthatjuk végre, jellegzetesen úgy, hogy a reagáltatást egy alkalmas szerves oldószer­ben, például amilalkoholban vagy N,N-dimetil-for­­mamidban, legfeljebb a reakcióelegy forráspontjá­nak megfelelő hőmérsékleten, előnyösen egy to­vábbi bázis, például nátrium-hidrogén-karbonát je­lenlétében végezzük. Az X helyén —CH(OH)(CH2)„— csoportot tar­talmazó (I) általános képletű végtermékek előállí­tása céljából gyakran célszerű lehet X helyén —00(CH2)n— csoportot tartalmazó (II!) általános képletű vegyületből kiindulni, és ezt azután a védő­csoport lehasftását megelőzően redukálni, például vizes közegben nátrium-bór-hidriddei. Ha Z jelen­tése acetil- vagy formilcsoport, a védőcsoport leha­sftását ezután egyszerűen úgy végezzük, hogy a re­dukált köztiterméket tartalmazó oldatot megsava­nyítjuk. (3) Az X helyén —Cl l(OH)(CII2)n— csoportot tartalmazó (1) általános képletű végtermékek a leg­inkább célszerűen a megfelelő, X helyén —CO(CH2)n— csoportot tartamazó ketonok redu­kálásával állíthatók elő. Az előnyös redukálószerek között megemlíthetjük a nátrium-bór-hidridet vagy szénhordozós palládiumkatalizátor jelenlétében a hidrogéngázt. A reakciókörülmények hagyományo­sak. Így például a nátrium-bór-hidriddei végzett re­dukálást jellegzetesen előnyösen etanolban, legfel­jebb a reakcióelegy forráspontjának megfelelő hő­mérsékleten hajtjuk végre. A nátrium-bór-hidrid használata különösen akkor döntő, ha egy nitro­­szubsztituens redukálódása nem kívánatos. (4) Néhány (I) általános képletű vegyület előál­lítható a megfelelő, R helyén aminocsoportot tar­talmazó (I) általános képletű vegyületből, például a C reakcióvázlatban bemutatott módon. Ebben a reakcióvázlatban X és Hét jelentése az (1) általános képletnél, míg Q jelentéje az A reakcíóvázlatnál megadott, előnyösen klóratom, R3 pedig 1—4 szénatomot tartalmazó alkil-, di(l—4 szénatomot tartalmazó)alkü-amino- vagy mono(l—4 szénato­mot tartalmazó)a!kil-aminocsoportot jelent és az R3S02Q képletben R3 jelentése aminocsoporttól eltérő. Az (IA) általános képletű vegyületek (1B) általános képletű vegyületekké átalakítását például dioxánban visszafolyató hűtő alkalmazásával vég­zett forralás közben hajtjuk végre. Az (IA) általá­nos képletű vegyületek (IC) általános képletű ve­gyületekké átalakításához jellegzetesen piridint használunk oldószerként. Az (I) általános képletű vegyületek szűkebb cso­portját alkotó (IA) általános képletű vegyületek egyszerűen előállíthatok a D reakcióvázlatban be­mutatott módon. Ebben a reakcióvázlatban a he­lyettesítő jelentések a korábban megadottak, Q előnyösen brómatomot jelent. A D reakcióvázlat szerinti (a) lépést előnyösen bázis, péidául nátrium-hidrogén-karbonát jelenlété­ben, míg a (b) lépést redukálással, jellegzetesen szénhordozós palládiumkatalizátor jelenlétében hidrogéngázzal vagy kémiai redukálószerrel, példá­ul fém és sav kombinációjával hajtjuk végre. Az (IA) általános képletű amino-fenil-származé­­kok előállíthatok a megfelelő acetamido-fenil-szár­­mazékok hidrolizálásával is, e célra például vizes sósavoldatot használva melegítés közben. (5) E módszer hasonló az (1) módszerhez, de csak X helyén —CH(OH)CH2— csoportot tartal­mazó célvegyületek, azaz az (IE) általános képletű vegyületek előállítására alkalmas. A módszert az F reakcióvázlatban mutatjuk be. A reagáltatást ebben az esetben is hagyományos módon, jellegzetesen egy szerves oldószerben, pél­dául etanolban, legfeljebb a reakcióelegy' forrás­pontjának megfelelő hőmérsékleten hajtjuk végre. A reakció befejeződése után a terméket ismert utó­don különítjük el és tisztítjuk. E módszer egy módosított változata értelmében valamely (VIII) általános képletű fenil-oxirán-szár­­mazékot valamely (V) általános képletű N-védett piperazinnal [lásd a (2) módszert] reagáltatjuk, majd ezután az ennél a módszernél említett többi műveletet hajtjuk végre. (6) A Hét helyén amino-szubsztituált 2-, 3- vagy 4-piridinilcsoportot tartalmazó (1) általános képle­tű vegyületek úgy is előállíthatok, hogy a megfelelő nitro-plridinil-származékot redukáljuk, például ka­talitikus hidrogénezéssel, így például szénhordozós palládiumkatalizátor jelenlétében hidrogéngázt használva. A megfelelő N-oxido-niíro-piridinil­­szárm.azékok is amino-piridinil-származékokká re­dukálhatok, jellegzetesen katalitikus hidrogénezés útján, például Raney-nikkel jelenlétében hidrogén­­gázt használva. A hagyományos módon előállítható, az alkilrész­­ben 1—4 szénatomot tartalmazó alkoxi-karbonil­­atnino-piridinil-származékok savas vagy lúgos hid­rolízisével is előállíthatok a megfelelő amino-piridi­­nil-származékok. (7) Az X helyén —CO(CH2)2— csoportot tartal­mazó (I) általános képletű vegyületeket előállíthat­juk a Mannich-reakcióban is, egy (IX) általános képletű vegyület formaldehiddel és valamely (IV) általános képletű vegyületíel reagáltatva. A reagáltatást hagyományos módon hajthatjuk végre. A formaldehidet jellegzetesen paraformalde­­hid lebomlása útján biztosítjuk. így a reagáltatást jellegzetesen úgy7 hajtjuk végre, hogy a reaktánso­­kat legfeljebb a reakcióelegy forráspontjának meg­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom