196986. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antibakteriális hatású új naftiridin- és kinolin-karbonsavak és az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
15 196986 16 elágazó, 1—3 szénatomos csoportok lehetnek, hacsak kifejezetten nem jelezzük, hogy 3-nál nagyobb szénatomszámúak. Példák az ilyen csoportokra: niolil, etil, propil, izopropil stb. A találmány szerinti cikloalkii-csoportok 3—6 szénatomosak lehetnek, amilyen pl. a ciklopropil, ciklobutil, ciklopentil és ciklohexil. A találmány szerinti alkoxi-csoportok egyenes és elágazd, 1—4 szénatomos csoportok lehetnek, példák az ilyen csoportokra: metoxi, etoxi, propoxi, i-propoxi, terc.-butoxi stb. A halogén kifejezés fluort, klórt, brómot és jódot jelent, hacsak másként nem határozzuk meg. Egyes, találmány szerinti vegyületek optikailag aktív alakban lehetnek jelen. A találmány oltalmi köre kiterjed a tiszta D izomerre, a tiszta L izomerre, valamint ezek keverékeire, ideértve a racém keverékeket. További aszimmetrikus szénatomok lehetnek jelen valamelyik helyettesítőben, pl. egy alkilcsoportban. A találmány kiteljed valamennyi ilyen izomerre, valamint ezek keverékeire. A találmány szerinti vegyületek számos orális és parenterális adagolási alakban kikészflhctók és bevihetők. A szakember számára nyilvánvaló, hogy a következő adagolási alakok az aktív vegyületet akár egy (1) általános képletű vegyület, akár ennek egy megfelelő, gyógyászati szempontból elfogadható sója formájában tartalmazhatják. Ha a találmány szerinti vegyületekből gyógyszerkészítményeket kívánunk előállítani, szilárd vagy cseppfolyós közömbös, gyógyászati szempontból elfogadható vivőanyagokat alkalmazhatunk. Az ilyen alakú készítmények magukban foglalják a porokat, tablettákat, diszpergálható granulumokat, kapszulákat, ostyákat és kúpokat. Szilárd hordozóanyagként egy vagy több anyagot használhatunk, amelyek hígítóként, ízanyagként, oldhatóságot növelő szerként, kenőanyagként, szuszpendálószerként, kötőanyagként vagy a tabletta szétesését elősegítő szerként is képesek hatni; ilyen lehet a kapszulázóanyag is. A porokban a hordozóanyag egy finom eloszlású szilárd anyag, amely a finom eloszlású aktív vcgyülettel alkotott keverékként van jelen. A tablettában a szükséges kötő tulajdonságokkal rendelkező vivőanyaggal keverjük össze — megfelelő arányban — az aktív vegyületet, és a kívánt alakra és méretre formázzuk a keveréket. A porok és tabletták előnyösen 5 vagy 10 — kb. 70% aktív komponenst tartalmaznak. Megfelelő szilárd hordozóanyag a magnéziumkarbonát, magnéziumsztearát, talkum, cukor, laktóz, pektin, dextrin, keményítő, zselatin, tragakanta, metilcellulóz, nátrium-karboximetilcellulóz, egy alacsony olvadáspontú viasz, kakaóvaj stb. A „készítmény” kifejezést abban az értelemben használjuk, hogy az magában foglalja az aktív komponensből és a kapszulázóanyagból mint vivőanyagból álló készítményt is. Az ebből keletkező kapszulában az aktív komponenst (más vivőanyagok nélkül vagy ilyenek hozzáadásával) körülveszi a vivőanyag, amely így az előbbivel asszociálodik. Hasonlóképpen ideértjük az ostyákat is. A tabletták, porok, ostyák és kapszulák orális adagolásra alkalmas szilárd adagolási alakként alkalmazhatók. A cseppfolyós halmazállapotú készítmények oldatokat, emulziókat és szuszpenziókat képviselnek. Példaként megemlíthetjük a parenterális injekció céljaira szolgáló vizes vagy vizes-propilénglikolos oldatokat. Ezeket az oldatokat íígy készítjük el, hogy azok a biológiai rendszerek számára elfogadhatók legyenek (izotonicitás, pH stb.). A cseppfolyós készítményeket kikészíthetjük oldat, pl. vizes polietilénglikolos oldat alakjában Is. Az orális felhasználás céljára alkalmas oldatokat úgy állíthatjuk elő, hogy az aktív komponenst vízben oldjuk és kívánt esetben megfelelő színezékeket, ízanyagokat, stabilizálószereket és sűrítőket adagolunk. Az orális felhasználás céljára alkalmas vizes szuszpenziókat úgy állíthatjuk elő, hogy a finom eloszlású aktív komponenst vízben diszpergáljuk egy viszkózus anyaggal, amilyenek pl. a természetes vagy szintetikus gumik, gyanták, a metilcellulóz, nátrium-karboxi nctilccllulóz, és más jól ismert szuszpcndálószer. A gyógyszerkészítményt előnyösen egységadagolási alakban készíthetjük ki. Ilyen alakban a készítményt egységnyi dózisokra oszthatjuk fel, amelyek az aktív komjxinensből megfelelő mennyiségeket tartalmaznak. Az egységadagolási alak lehet egy csomagolt készítmény is, amely csomag meghatározott mennyiségű készítményt — pl. csomagolt tablettát, kapszulát és port, ampullákban vagy fiolákban — tartalmazhat. Az egységadagolási alak lehet maga egy tabletta, kapszula vagy ostya, vagy megfelelő számú ilyen csomagolt alak is. Az aktív vegyület mennyisége egy egységadagolási alakú készítményben 1 mg—100 mg között változtatható vagy állítható be, a konkrét alkalmazásnak és az aktív komponens hatásosságának megfelelően. A. terápiás alkalmazás során, bakteriális fertőzések kezelésére a találmány szerinti gyógyászati eljárás keretében használt vegyületeket kb. 3 mg — kb. 40 mg/kg, nap kezdő dózisban vihetjük be. Előnyben részesítjük a kb. 6 mg—kb. 14 mg/kg napi dózist irtományt. A dózis azonban változtatható a beteg szükségleteitől, a kezelendő betegség súlyosságától és az alkalmazott vegyülettől függően. A megfelelő dózis meghatározása egy adott helyzetben a szakember tudásához tartozik. A kezelést általában kisebb dózisokkal kezdjük, amelyek alacsonyabbak, mint a vegyület optimális dózisa. A dózist ezután kis adagokkal növeljük, amíg a körülményekhez képest optimális hatást érünk cl. Egyszerűség kedvéért a teljes napi dózist részletekre oszthatjuk fel, és a nap folyamán kisebb adagokban vihetjük be, kívánt esetben. A következő példák a találmány szerinti vegyületek előállítására irányuló módszereket mutatják be 1. példa 7-(3-(Am inometil)-1-pirrolidinil] -1-etil-6- fluor-l,4-dihidro-4-oxo-l,8-naftiridin-3-karbonsav 2,00 g (7,39 mmol) 7 - klór - I - etil - 6 - fluor -1,4 - dihidro - 4 - oxo - 1,8 - naftiridin - 3 - karbonsav, 250 ml acetonitril és 2,22 g (22,17 mmol) / 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9
