196977. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 1-piperazin-karboxamid származékok előállítására
9 196977 10 lohexil -1 - piperazín - karboxamid - hidroklorid, op. 252-254 *C, 1:19 4 - [4 - (p - fluor - fenil) - butii] - N - fenil - 1 - piperazin - karboxamid - hidroklorid, op. 245—247 *C, 1:20 4 - [4 - (p - fluor - fenil) - butii] - N - benzil - 1 - piperazin - karboxamid - hidroklorid, op. 189- 190 °C, 1:21 4 - [4 - (p - fluor - fenil) - butii] - N - (m - trifluor - metil - fenil) - 1 - piperazin - karboxamid- hidroklorid, op. 190—191 °C, 1:22 4 - [4 - (p - fluor - fenil) - butii] - N - (p - metoxi - fenil) - 1 - piperazin - karboxamid - hidroklorid, op. 235 °C (bomlás), 1:23 4 - (4 - fenil - butii) - N - etil - 1 - piperazin - karboxamid - hidroklorid, op. 201—203 °C, 1:27 4 - [4 - (p - fluor - fenil) - butii] - 2,5 - transz - dimetil - N - metil - 1 - piperazin - karboxamid - oxalát, op. 186—187 °C (bomlás), 1:28 4 - [4 - (p - fluor - fenil) - butii] - 2,5 - transz - dimetil - N - etil - 1 - piperazin - karboxamid - l‘/2 fumarát, op. 99—102 °C, 1:29 4 - [4 - (p - fluor - fenil) - butii] - 3,5 - cisz - dimetil - N - etil - 1 - piperazin - karboxamid- hidroklorid, op. 200-201 ”C, 1:30 4 - [4 - (p - fluor - fenil) - 4 - pentenil] - N - etil - 1 - piperazinkarboxamid - hidroklorid, op. 195—196 'C, 1:37 4 - [4 - (p - fluor - fenil) - 4 - oktenil] - N- etil - 1 - piperazin - karboxamid - oxalát, op. 174 *C, 1:38 4 - [4 - (p - fluor - fenil) - pentil] - N - etil- 1 - piperazin - karboxamid - hidroklorid, op. 190- 191 °C, 1:39 4 - [4 - (p - fluor - fenil) - 5 - metil - hexil]- N - etil - 1 - piperazin - karboxamid - hidroklorid, op. 176—177 °C, 1:40 4 - [4 - (p - fluor - fenil) - oktil] - N - etil - 1 - piperazin - karboxamid - oxalát, op. 150 °C, 1:45 4 - [4 - (p - fluor - fenil) - 4,4 - etilén - dioxi - butii] - N - etil - 1 - piperazin - karboxamid, 1:47 4 - [4 - (p - fluor - fenil) - 4 - butii - oxi - butii) - N - etil - 1 - piperazin - karboxamid - oxalát, op. 155-157 *C. 2. példa 4-[4-(p-Fluor-fenil)-butil]N-metil-piperazin-tio-karboxamid-hidroklorid 5,0 g (0,02 mol) 1 - [4 - (p - fluor - fenil) - butii] - piperazint feloldunk 50 ml éterben. Az oldathoz szobahőmérsékleten hozzácsepegtetünk 1,55 g (0,02 mól) metil-izotiocianátot. A reakcióelegyet 3 órán át keverjük szobahőmérsékleten, ekkor a cím szerinti vegyület szabad bázisa kristályosodik ki. A vegyületet leszűrjük, feloldjuk etanolban és etanolos sósav-oldatot adunk hozzá a hidrokloridsó képzése céljából. A kiváló hidrokloridsóhoz étert adunk, így ez kiválik, majd szűrjük. A sót 2-propanolból átkristályosítjuk, így 4,5 g cím szerinti vegyületet (2:1) kapunk, op. 151—152 *C. A leírttal azonos módon (a szabad bázis vagy a megfelelő só izolálásával) állítjuk elő a megfelelő kiindulási anyagokból a következő vegyületeket: 2:2 4 - [4 - (p - fluor - fenil) - 4 - oxo - butii] - N - metil - 1 - piperazin - tio - karboxamid - hidroklorid, op. 176—177 °C. 3. példa 4-(4-Fenil-butil)-N-etil-1 -piperazinkarboxamid-hidroklorid 4,4 g (0,02 mol) 1 fenil-bulil-pipcrazin, 3,3 g (0,02 mól) fenii-N-etil-karbamát, 4,0 g káliumkarbonát 60 ml toluolban készített elegyét 1 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A visszamaradó anyagot feloldjuk éterben és etanolos sósav-oldatot adunk hozzá. A kapott hidrokloridsót szűrjük, majd feloldjuk vízben. Az oldatot egyszer éterrel extraháljuk, a vizes oldatot nátrium-hidroxiddal meglúgosítjuk és a keletkező olajat éterbe extraháljuk. Az éteres fázist telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfát felett szárítjuk és bepároljuk. így a cím szerinti vegyület szabad bázisát kapjuk. A bázist feloldjuk éterben és etanolos sósavoldattal kicsapjuk a hidrokloridsót, majd szüljük. Etanol/elil-acetát elegyéből történő átkristályosítás után 3,5 g cím szerinti vegyületet (3:1) kapunk, op. 201—203 °C (a 3:1 vegyület azonos az 1:23 vegyülettel). A leírtakkal azonos módon (a szabad bázis vagy a megfelelő só izolálásával) állítjuk elő a megfelelő kiindulási vegyületekből a következő vegyületeket: 3:2 4 - [4 - (p - fluor - fenil) - 4 - oxo - butii] - N - ciklopropil - 1 - piperazin - karboxamid - hidroklorid, op. 211—212 °C, 3:7 4 - [4 - (p - fluor - fenil) - butii] - N - ciklopropil - 1 - piperazin - karboxamid - hidroklorid, op. 214-216 ”C, 3:8 4 - [4 - (p - fluor - fenil) - buíilj - N - pentil - 1 - piperazin - karboxamid - hidroklorid, op. 202-204 *C, 3:9 4 - [4 - (p - fluor - fenil) - butii] - N - oktil - 1 - piperazin - karboxamid - hidroklorid, op. 215-216 *C, 3:10 4 - [4 - (p - fluor - fenil.) - buti!] - N - (2 - fenil - etil) - 1 - piperazin - karboxamid - hidroklorid, op. 193-194 °C, 3:11 4 - [4 - (p - fluor - fenil) - butii] - N - (p - klór - fenil) - 1 - piperazin - karboxamid - hidroklorid, op. 229—230 *C. 4. példa 1 -Pirrolid in-karbonil-4- [4-(p-fluor-fenil)-butil]-piperazinhidroklorid 3,5 g (8,7 mmol) 4 - [4 - (p - fluor - fenil) - butii] - 1 - [karbo - (p - nitro - fenoxi)] - piperazint feloldunk 20 ml pirrolidinben és 1 órán át szoba hőmérsékleten hagyjuk állni. A reakcióelegyet megosztjuk 100 ml víz és 100 ml kismennyiségű ligroint tartalmazó éter között. A szerves fázist elválasztjuk és háromszor telített nátrium-klorid-oldattal mossuk. Szárítás és bepárlás után a szabad 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
