196977. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 1-piperazin-karboxamid származékok előállítására

3 196977 4 képletében Z jelentése kénatom és a többi szubszti­­tuens, illetve csoport poláros, így például X jelenté­se a karbonil- vagy hidroxi-metilén-csoport. Az Rg és R, szubsztituensek vonatkozásában előnyösek az olyan vegyületek, amelyeknek képle­tében ezek a szubsztituensek hidrogénatomot vagy metilcsoportot jelentenek. Az R4 és Rs szubsztituensek vonatkozásában előnyösek azok a vegyületek, amelyeknek képleté­ben R, jelentése hidrogénatom és R5 jelentése 1—10 szénatomos alkilcsoport vagy R4 és R5 a nit­rogénatommal együtt gyűrűt alkot. Különösen előnyösek azok a vegyületek, amelyeknek képleté­ben R4 és Rs együtt legfeljebb kilenc szénatomot tartalmaz. Ha R, és Rs a nitrogénatommal együtt további heteroatomot (nitrogénatomot vagy oxigénatomot) tartalmazó gyűrűt alkot, előnyös a hattagtí gyűrű és előnyösek azok a vegyületek, amelyeknek képleté­ben a további heteroatom oxigénatom. Az (I) általános képletű vegyületek — a képlet­ben X, Z, Y, Rt, R2, R3, Rj, Rj, R^, R7 és Rg jelen­tése a már megadott — bázísos jellegűek, így átala­­kfthatók gyógyászati szempontból hatásos, nem-to­xikus savaddfciós sóikká a megfelelő savval, példá­ul szervetlen savval, így sósavval, hidrogén-bromid­­dal, kénsavval, salétromsavval vagy foszforsavval vagy szerves savval, így ecetsavval, propánsavval, glikolsawal, tejsavval, malonsawal, borostyánkő­savval, fumársawal, borkősavval, citromsavval vagy pamoesawal való kezeléssel. A só lúggal való kezeléssel a szabad bázissá ala­kítható. A találmány szerinti vegyületek a következő eljá­rásokkal állíthatók elő: Az (la), (lb), (Ib’), (Ic), (Id), (le) és (If) általá­nos képletű vegyületek előállíthatok az 1. és 2. eljá­rással. Az (la), (Ic), (Id), (le) és (If) általános képletű vegyületek előállíthatok a 3. eljárással. Az (la), (lb), (Ib’), (Ic), (ld) és (le) általános képletű vegyületek, amelyeknek képletében R* és Rj jelentése hidrogénatom, előállíthatok a 4. eljá­rással. Az (la) általános képletű vegyületek előállítha­­tók az 5. eljárással. Az (Ib) általános képletű vegyületek előállítha­tok a 6. eljárással. Az (Ib’) általános képletű vegyületek előállítha­­tók a 7. eljárással. Az (Ic) és (le) általános képletű vegyületek elő­állíthatok a 8. eljárással. Az (Ib’), (Ic), (Id), (le) és (If) általános képletű vegyületek előállíthatok a 9. eljárással. A találmány szerinti vegyületek intermedierjei előállíthatók a 10., 11., 12., 13., 14. és 15. eljárás­sal. 1. eljárás Az (la), (Ib), (Ib’), (Ic), (Id), (le) és (If) általá­nos képletű vegyületek előállíthatok úgy, ha a (II) általános képletű vegyületet — a képletben R,, X, R2 és R3 jelentése a már megadott — (III) általános képletű izocianáttal, (IV) általános képletű izocia­­náttal, (V) általános képletű karbamoil-kloriddal vagy (VI) általános képletű vegyülettcl — a képle­tekben R, és Rj jelentése a már megadott és RA jelentése fenilcsoport, vagy ha a nitrogénato­mon lévő szubsztituensek mindegyikének je­lentése hidrogénatomtól eltérő, akkor jelentése előnyösen (elektronegatív szubsztituenssel, különösen p-nitro-csoporttal) helyettesített fe­nilcsoport — reagáltatjuk. A reakciókat ismert eljárások szerint folytathat­juk le. így előnyösen szerves oldószerben, például dietil-éterben, kloroformban vagy toluolban dolgo­zunk. A reakcióhőmérséklet széles tartományon belül változhat, dolgozhatunk mintegy ü—110 *C hőmérsékleten, de alkalmazhatunk ennél alacso­nyabb vagy magasabb hőmérsékletet is. A reakciót lefolytathatjuk bázis, például trietil-amin vagy káli­um-karbonát jelenlétében 2. eljárás Az (la), (lb), (Ib’), (Ic), (Id), (le) és (If) általá­nos képletű vegyületek előállíthatok úgy, ha a (VII) általános képletű vegyületet — a képletben R„ X, R3 és R4 jelentése a már megadott — megfelelő HNR,Rj általános képletű nminnal — a képletben R, és Rj jelentése a már megadott — reagáltatjuk [a) reakcióvázlat]. A reakciót az amin nagy feleslegében, mint oldó­szerben folytatjuk le, vagy az amint kis feleslegben, megfelelő társoldószerrel, így kis szénatomszámű alkanollal (például metanollal, etanollal, propanol­­lal vagy butanollal) vagy aromás szénhidrogénnel (például benzollal, toluoilal vagy xilollal) kombi nálva alkalmazzuk. A reakció elősegítésére melegí­tést alkalmazunk. Erre akkor van szükség, ha ke­vésbé reakcióképes amint használunk. 3. eljárás Az (la), (Ic), (Id), (le) és (If) általános képletű vegyülcteket úgy állíthatjuk elő, ha a megfelelő (Vili) általános képletű vegyületet — a képletben R, és X jelentése a már megadott és W jelentése megfelelő lehasadó csoport, így halo­génatom, alkil- vagy aril-szulfonát-csoport — a (IX) általános képletű vegyülettel — a képletben R2, R3, Z és Y jelentése a már megadott — reagál­tatjuk [b) reakció vázlat], A reakciót ismert N-alkilezési eljárások szerint folytai hatjuk le. A reakciót előnyösen inert oldó­szerben, így kis szénatomszámű alkanolban (példá­ul metanolban, etanolban, propanolban vagy buta­­nolban) vagy aromás szénhidrogénben (például benzolban, toluolban vagy xilolban) végezzük. A reakció során felszabaduló sav semlegesítése céljá­ból hasznos lehet, ha megfelelő bázist, így amint (például trictil-amint) vagy alkálifém- vagy alká­­liföldfém-karbonálot vagy -hidrogén-karbonátot adagolunk. A reakcióban promotorként kis meny-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 6C 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom