196936. lajstromszámú szabadalom • Betonszilárdulás gyorsító készítmény

1 196936 2 A találmány komplex hatású, inhibiáló, plasztifi­­káló betonszilárdulásgyorsító készítményre vonatko­zik. Ismeretes, hogy a kloridtartalmú készítmények a beton kötését és szilárdulását kedvezően befolyásol­ják, de a betonvasalást korrodeálják. A betonba ágyazott vas korrózióvédelme akkor biztosított, ha a betonban lévő pórusvíz lúgossága olyan magas, hogy hatására az acélfelület passziválódik (pH: 9). A kor­rózió csak ennél kisebb hidrogénion koncentráció esetén, elektrolit és oxigén együttes jelenlétében lép fel. Mértéke elsősorban az elektrokémiai értelemben anódnak nevezhető helyeken lejátszódó folyamatok időbeni befolyásától függ. A kémiai szereket nem tartalmazó normál beton pH-ja készítéskor 12 fölött van a cementpép lúgossá­ga miatt. A megszilárdult beton pH-értéke k 9 körüli a cementkőbol kioldódott szabad mész-tartalorn következtében. így a betonacél felületei passzíváid­nak. A beton tulajdonságainak módosítására hsznált adalékszerek közül a savas kémhatásúak, valamint a halogenid ionokat tartalmazók azonban már korrózi­óveszélyt jelentenek, mivel savasságuk, ill. savas hid­rolízisük miatt erősen csökkentik a pórusvíz pH-ját. A pH passziválási határérték alá csökkenésekor a korrózió azonnal megindul. Az agresszív ionok (halogenidekl jelenléte pedig még tovább fokozza a korrozióveszelyt. Ezt a tényt — normál érlelésű vas­betonszerkezetek esetében — számos vizsgálat és cso­móponti feltárás bizonyítj a. A CaCl2-t ennek ellenére igen régen és elteijedten használják a betongyártás­ban, intenzív kötés- és szilárdulásgyorsftó hatása mi­att. A kloridkorrózió úgy fejti ki hatását, hogy a klori­dion egy része — a cement típusától, a beton összeté­telétől és a hőmérsékleti viszonyoktól függően — be­épül a cement hidratációs termékeibe. Csak az ezen felüli mennyiség, a cement pórusfolyadékában felol­dódott, szabad kloridion teszi lehetővé a cementkő acélra gyakorolt passzíváid, védő hatásának meg­szüntetését és a korrózió megindulását. A korrózió mértéke a passzíváid hatású hidroxil-ionok és az ol­datban maradt korrozív kloridionok viszonyától függ. A hidratációs termékekbe való beépülés össze­tett folyamat. A trikalcium-szilikát hidratációs ter­mékeibe való beépülés stabil. Az aluminátokkal leját­szódó reakció a klorid-koncentrácidtól függ. Amennyiben a pórusvíz koncentrációja 1 g Or/100 ml körül mozog, Friedel féle só képződik (3CaO • ALÓ * CaCL • 10H2O), amely vízben és telített Ca(OH)2 oldatban 90 “C-íg stabil. C02 jelen­létében a sÓ instabillá válik, hidrargillit kalcit, arago­­nit vagy vaterit módosulaté kalciumkarbonáttá ala­kul, miközben a lekötött Cl- oldatba megy. Ez a fo­lyamat azonban kellő tömörségű beton esetén jelen­téktelen. Magasabb kloridion koncentráció esetén ettringit­­hez hasonló, kloridban dús kristályképződés is meg­indul (3CaO • A12Oj • 3 CaCL • 3H,0), de ez a ve­gyüld instabil, ugyanis szobahőmérsékleten — víz je­lenlétében — korrózióveszélyes termékké lebomfik. A különböző szerzők véleménye a hatásmechaniz­must illetően megoszlik ugyan, de az inhibíció szük­ségességét egyik sem vitatia. A CaCL korróziós hatásának csökkentésére különböző inhibitorokat javasolnak alkalmazni. Ezek kémiailag tiszta anyagok vagy keverékek, szer­ves vagy szervetlen jellegűek és hatásukat különböző mechanizmus szerint fejtik ki. A161 636. számú szabadalmi leírás szerint a kalci­um és nitrit-ioüokat tartalmazó vizes oldatból trieta­nol-amin hozzáadására képződött nr/# molekú­­latömegű, viszonylag stabil komplex só előnyösen be­folyásolja a betonszilárdulás gyorsítását, s beton fo­lyósítását és erősen lúgos kémhatása folytán a beton­vasalás korrózióvédelmét. A komplex só hátrányá a nitritek mérgező tulajdonsága. A kalciumklorid ko rróziós hatásának csökkenté­sére vasbeton szerkezetekben használt egyéb inhibi­torok a nátrium- és kálium-kromát, alkálifémek per­­manganátjai és foszfátj ai, szerves aminok (Ratinov V. E.: Osznovnüz aszpek.tü iszpolzovanija inhibitorov korrozi armaturü. Beton i zselezobeton, 1978.1. Ezek az inhibitorok mérgező és betontechnológiái mellékhatásuk miatt nem kedvezőek. Környezetvé­delmi szempontok szülrségessé teszik, hogy a felhasz­nálásra kerülő ilyen és hasonló jellegű készítmények környezetbarát alapanyagok felhasználásával készül­jenek. A korróziós veszély csökkentésének másik lehető­sége a képlékenyítők illetve folyósítók alkalmazása a kloridtartalmú gyorsító mellett. így tömörebb, kisebb pómstartalmú beton készíthető, amelynek víz- és gázzáró tulajdonsága szilárdulás után jobb. Avasalat felületére ezért a korróziót kiváltó oxigén és a vizes oldatban lévő agresszív anion lassabban és kisebb mennyiségben jut el. Huzamosabb ideig tartó nedves igénybevétel után azonban a korrózióval számolni kell. A találmány célkitűzése olyan készítmény előállí­tása, amely mind a beton kötését, mind a szilárdulását kedvezően befolyásolj a, kellő inhibiáló, képlékenyítő és fagyásgátló hatást is kifejt, továbbá kielégíti a környezetvédelmi követelményeket is. A találmány szerinti kalcium-kloridot és inhibitort tartalmazó betonszilárdulásgyorsító készítmény az­zal jellemezhető, hogy legfeljebb 40 tömeg% szilárd­­anyagtartalmú vizes közegben vagy dehidratált álla­potban 40—500:1 tömegarányban kalcium-kloridot és egy 4—8 szénatomos egy hármas kötést tartalmazó alifás alkoholt és/vagy ennek 1—5 szénatomos kar­bonsavval képzett észtereit tartalmazza. Az inhibitor célszerűen 2-bután-1,4-diol, vagy l-hexin-3-ol, 3-metil-l-butin-3-ol, vagy 1—5 szénatomos telített karbonsavak propargi lalkohollal képzett észterei. A találmány szerinti készítmény cementre és szá­razanyagra számítva 0,4—5 t% adagolásban kerül felhasználásra. A kalcim-klorid korróziós tulajdonságainak csökkentésére irányuló kutatások során megállapí­tottuk, hogy a nem mérgező 4—8 szénatomos hár­maskötést tartalmazó alifás alkoholok és ezek észte­rei megfelelő védőhatást fejtenek ki vizes oldatban is. Sőt betontechnológiái hatásuk meglepő módon kép­lékenyítő tulajdonságban is megnyilvánul már kis­mértékű adagolás esetén is. Erre a felismerésre alapozva a kiváló szilárdulás­­gyorsító kalcium-klorid és a képlékenyítő-inhibitáló hatású egy hármaskötést tartalmazó 4—8 szénatomos alifás alkoholok és/vagy észterek kombinálásával komplex hatású adalékszert állítottunk elő. Ezek a vegyületek az adszorpciós védőhatáson túl­menően — amikoris a fémfelületen ciklikus szerkeze­tű komplexeket ill. kelátokat hoznak létre — kedve­zően befolyásolják ti pórusvíz klorid-hidroxil-ion arányát, valamint képlékenyítő tulajdonságuk ki­használásával tömörebb betonszerkezet készíthető. 5 13 13 23 25 30 35 ^0 ‘■5 H0 55 30 35 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom