196926. lajstromszámú szabadalom • Működtető szerkezet járművek tolóajtóihoz
1 196 926 A találmány tárgya működtető szerkezet járművek tolóajtóihoz, főként vasúti kocsik legalább egy ajtószámnyal rendelkező közbenső ajtóihoz, ahol az ajtószámyat záróirányban feszített kötél terheli. A vasúti kocsik ismert közbenső ajtóinak hátránya az, hogy az ajtószámy állandóan egy olyan szerkezet hatásának van kitéve, amely záróirányban terheli. Az utasnak, aki kinyitja az ajtót, épp ezért például a lábával kell megakadályoznia, hogy az ajtó be ne záródjon, miközben többnyire csomaggal a kezében áthaladna az ajtónyíláson. Hidraulikusan működtetett szerkezeteknél már ismert az a megoldás, hogy az ajtó záróirányú mozgásának megkezdését bizonyos idővel késleltetik, ami általában elegendő az ajtónyíláson való áthaladáshoz. Ilyen megoldások vannak ismertetve a DE 3225559, a DE 3301808 sz. leírásokban. Az ilyen szerkezetek azonban viszonylag bonyolultak és költségesek. A találmány által megoldandó feladat a korábbi megoldások hátrányainak a kiküszöbölése és olyan egyszerűbb működtető szerkezet létrehozása, amely biztosítja a bevezetőben ismertetett típusú ajtókon való kényelmes áthaladást. A kitűzött feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy az ajtószámnyal egy két fordítótárcsán keresztül körbevezetett kötél van szilárdan összekötve, ahol az egyik fordítótárcsa egy, az ajtószámy helyzetétől függően villamosán működtethető és bekapcsolása után egy bizonyos idő elteltével automatikusan kioldó fékkel van ellátva. Alapjában véve egy ilyen szerkezetnél lehetséges volna a nem fékezett fordítótárcsát tekercs ragóval ellátni és ezzel biztosítani az ajtószárnyat terhelő kötél megfeszítését. Egy ilyen rugós kötéltárcsát azonban viszonylag nagy átmérővel kellene kialakítani ahhoz, hogy biztosítsa az ajtószámy előirányzott nyitási útját. Ezért egyszerűbb az a megoldás, ha az ajtószámyat záróirányban terhelő kötél egy olyan ragóterhelésű tárcsán fut át, amely a fordítótárcsákon felül járulékosan van beépítve. Ez az intézkedés lehetővé teszi rugós kötéltárcsa cseréjét anélkül, hogy a teljes rendszerben lényeges beavatkozásokat kellene végezni. Egy ilyen csere például akkor szükséges, ha a nyitó mozgatást pneumatikus szerkezettel akarjuk segíteni, és ennek megfelelően a visszaállító erőt például 25-ről 45 N-ra kell növelni. Ha egy utas a közbenső ajtót csak részben nyitja ki és a következő utasnak nagyobb nyitási szélességre van szüksége, akkor ez utóbbi nem kényszerülhet arra, hogy megvárja, míg a villamosán működtetett fék ismét kiold. Ennek értelmében célszerű, ha a fékezhető fordítótárcsa szabadonfutóval van ellátva, így a fék csak az ajtószámy záróirányában hat. A fék működtetése történhet elvileg egy végkapcsolóval, amelynek a teljesen vagy részben kinyitott ajtó nekiütközik. Kedvezőbb azonban az ajtó helyzetének folyamatos kijelzése egy potenciométer segítségével, annál is inkább, mivel ez esetben az is megállapítható, hogy az ajtószámy egyáltalán mozgásban van-e, akár záró-, akár nyitóirányban. Különösen előnyös ezen belül a potenciométer helyzetét a nem fékezett fordítótárcsáénál figyelembe venni, mivel ennél nem lehet hirtelen eltolódást a körbefutó kötél felé kiváltani, mint a fékezett fordítótárcsánál. Az ajtó helyzetének folyamatos érzékelése, például potenciométer segítségével, elvileg lehetővé teszi az előirányzott szabadonfutó elhagyását, ha egyrészt a szerkezetet úgy alakítjuk ki, hogy a fék csak akkor legyen bekap:solható, ha az ajtószámy legalább egy adott minimális mértékben nyitva van és ha másrészt a bekapcsolt fék az ajtószámy nyitóirányban történő terhelésével vagy mozgatásával kioldható. A találmány szerinti beépítendő fék nem csak az ajtó nyitvatartására használható fel, hanem még többször ismétlődően történő bekapcsolása esetén is megakadályozza a záró mozgatás során az ajtó túl hirtelen berántását. A találmányt részletesebben egy kiviteli példa kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük. A rajzon az 1. ábra egy találmány szerinti működtető szerkezet elölnézete, a 2. ábra az 1. ábra szerinti működtetőszerkezet felülnézete, a 3. ábra az 1. ábrán látható működtetőszerkezet nézete az A nyíl irányából, a 4. ábra az 1. ábra D-D vonala mentén felvett metszet, az 5. ábra az 1. ábra Ei-B vonala mentén felvett metszet, a 6. ábra az 1. ábrán látható működtető szerkezet nézete a C nyíl irányából, míg a 7. ábra a fék vezérlését szemlélteti a potenciométercn megállapított feszültségtől, illetve feszültségváltozástól függően. Az 1. és 2. ábrákon feltüntetett találmány szerinti működtető szerkezetnél az 1 ajtószámy 16, illetve 16’ tartórészek segítségével 10 golyósvezetékben van rögzítve, amely 'ehetővé teszi mozgatását egy 20 tartósín mentén. Az 1 ajtószárny folyamatosan egy 11 rugós kötéltáresa hatása alatt áll, amely a 8 kötelet mintegy 25 N erővel terheli záróirányban. A 11 rugós kötéltárcsát 13 csapágyfedél tartja. Az említett 8 kötél a 4. ábrán látható módon a 15 kötélrögzítőn keresztül a vele összeerősített 16 tartórésszel van összekötve. A kézzel vagy adott esetben pneumatikus rásegítéssel kinyitott 1 ajtószárny kívánt mozgását 9 vezérlőberendezés biztosítja, amely lehetővé teszi az 1 ajtószámy mozgásának a fékezését, amennyiben a 2 és 3 fordítótárcsákon átvezetett 4 kötelet megállítjuk. Ez a 4 kötél ugyanis a 12 és 12’ helyeken össze van kötve az 1 ajtószámnyal, így a 3 fordítótárcsa lefékezése az 1 ajtószámy megállításához vezet. Amint a 6. ábrából kitűnik, a fékezés önmagában ismert módon úgy történik, hogy egy 5 fék, amely célszerűen fazékmágnesként van kialakítva, rögzíti a 6 szabadonfutót, amelyen a 3 fordítótárcsa van csapágyazva. A 3 fordítótárcsa a 6 szabadonfulóhoz képest csak nz 1 ajtószámy nyitóirányában forgatható. Az 1 ajtószámy helyzetét jelző információt a 9 vezérlőberendezés 7 potenciométertől kapja, amelynek elrendezése elsősorban a 3. és 5. ábrák.2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
