196924. lajstromszámú szabadalom • Lőportöltettel működő csapbelövő készülék

1 196924 2 A találmány tárgya lőportöltettel működő csap­belövő készülék, melynek oldalt kinyúló markolat­tal ellátott háza, ebben a házban elhelyezkedő fe­szítőrugós gyűjtószerkezete és a házon a belövés irányában túlnyúló torkolatrésze van, a körtől elté­rő kerületi körvonallal, továbbá a torkolatrész a házhoz képest eltolható, éspedig határolóütközők ellenében egy elülső, valamint ütközőeszközök el­lenében egy hátulsó helyzetbe, végül van egy, a torkolatrészhez képest a feszítőrugót megfeszítve tartó gyújtásra kész helyzetbe tolható rászorítóérzé­kelője, melynek szabad homlokoldala a gyújtásra kész helyzetben a hátrahúzott helyzetében levő tor­kolatrész szabad homlokoldalával egyszintben van. Lőportöltettel működő csapbelövő készülékek segítségével szögeket és hasonló rögzítőelemeket lehet kemény alapba, — mint amilyen például a be­ton, az acél — igen gyorsan bejuttatni. Biztonsági okokból ezek a belövőkészülékek el vannak látva rászorítószerkezetekkel, amelyek a belövési műve­letet csak akkor teszik elvégezhetővé, ha a belövő­készülék torkolatrésze neki van nyomva az alap­nak. A 16 03 841 sz. NSZK-beli közzétételi iratból ismeretes olyan belövőkészülék, amelynél az emlí­tett rászorítószerkezet rendelkezik egy, a torkolat­részben eltolhatóan ágyazott csőalakú rászorftásér­­zékelővel, amely a belövőkészülék nyugalmi hely­zetében a torkolatrész szabad homlokfelületén elő­refelé, azaz a belövési irányban túlnyúlik, s amely­nek központi furata egytengelyűén helyezkedik el a belövés tengelyével. A rászorításérzékelő hátsó homíokoldalára a hajtódugattyú vezetőperselye fekszik fel, amit viszont a gyújtószerkezet feszítőru­gója nyom a belövési irányban. A vezetőpersely egy házban van eltolhatóan ágyazva és a rászorítási feltételek között a rászorításérzékelő útján a feszí­tőrugó erejével szemben hátrafelé tolódik el, a gyújtásra kész helyzetbe. A torkolatrész a házban elfordulásmentesen és tengelyirányban korlátozott mértékig eltolhatóan van ágyazva. Az előrefelé történő eltolás úthosszá­nak behatárolására egymással érintkezésbe kerülő határolóütközők, míg a hátrafelé történő eltolás behatárolására a torkolatrészben és a házban elhe­lyezkedő, egymással együttműködő ütköző­eszközök szolgálnak. A torkolatrésznek a meghatá­rozott elfordítási helyzetben való beépítéséhez se­gédeszközökre, s ezzel együtt is jelentős szerelési időráfordításra van szükség. A torkolatrész kivétele és beszerelése tehát — például a hajtódugattyú cse­réjéhez — igen komoly ráfordítást igényel. A rögzítőelemeknek keskeny profilsínekbe törté­nő belövése, vagy pedig ha a belövést egy falhoz közel, annak hossza mentén kell elvégezni, szüksé­gessé teszi a torkolatrész torkolatkömyékének a körköröstől eltérő kontúrral való kialakítását. A háznak oldalirányban kinyúló markolata meghatá­rozott elfordulási helyzetbe kell kerüljön a körköröstől eltérő torkolati tartományhoz képest. Ez a belövőkészülék felhasználásakor sokszoros kezelési problémához vezet, így például a fal köze­lében történő belövésnél a markolat olyan közel kerülhet a falhoz, hogy annak kielégítően erős megmarkolása, s ezzel a belövőkészülék rendelte­tésszerű vezetése nem válik lehetővé. 2 A találmány feladata ezért olyan, oldalirányban kinyúló markolattal, torkolatrésszel és a torkolat­­részhez képest eltolható rászorításérzékelővd ellá­tott, lőportöltettel működő csapbelövő készülék létrehozása, amely segédszerszámok használata nélkül lehetővé teszi a torkolatrész gyors kicserélé­sét, s ezen felül minden alkalmazási feltétel eseté­ljen biztosítja a markolat rendeltetésszerű fogását. A kitűzött feladatot a bevezető részben megha­tározott típusú belövőkés:rülékeknél úgy oldjuk meg,hogy a torkolatrész a házhoz képest a saját hossztengelye körül elfordítható, az, ütköző­­eszközöket a ház és a torkolatrész egymás felé for­duló homlokfelületén levő szakaszok képezik, ezen alkatrészek egyike az említett szakaszok ütközősík­jának íe.ngelyirányban túlnyúló ütközőelemekkel, Tiíg a másik alkatrész ezen ütközőelemek számára szolgáló bcfogadőnyílásokkal van ellátva, továbbá hogy a rögzítőütközők torkolatrészen levő váliak - bő! és a házon levő ütközővállakból állnak, amiko­­is a iorkolatrész hátsó helyzetében a vájlak leg­alább az ütközőelemeknek, az ütközővállaktól az ütközés síkján tengelyirányban való túlnyúlásuk mértékéig vannak távol, miközben a váliak és az ütközővállak ten gelyvetület ükben egymást átlapol­ják. A torkolaírésznck a házhoz képest való elíorgat­­hatósága lehetővé teszi a mindenkori alkalmazás­­módnak megfelelő markolathelyzet beállítását. A házban tengelyirányban behatárolt mértékig eltol­ható torkolatrész forgathatósága abból adódik, hogy a befogadónyílások belvilágának ívmártéke nagyobb, mint az ütközőelemek külső kontúrjának ívmértéke. Az ütközőeszközök, valamint a határo­lóütközők szimmettrikus, párosául történő elren­dezése révén a torkolatrész tetszés szerint egy fél­fordulattal elmozdítottan re teszelhető a házban. A mindenkori reteszelési helyzet elérése céljából a torkolatrészt olyan helyzetben kell a házba betol­ni, amilyenben az ütközőelemek tengelyvetületben a befogadónyílásokkal szemben helyezkednek el. Az ütközőelemek ily módon a torkolatrész hátsó helyzetbe jutásához annak betolásakor belenyúlnak a befogadónyílásokba, mindaddig, míg a torkolat­rész és a ház ütközőeszközei egymásra nem futnak és a további betolódást meg nem akadályozzák. A torkolatrésznek ezen hátsó helyzetében a torkolat­részen levő váliak, valamint a házon levő ütköző­vállak által alkotott rögzítőütközők egymáshoz leg­alább abban a mértékben akadályozzák egymást tengelyirányban, mint amekkora az ütközőelemek tengelyirányú túlnyúlása az ütközőeszközök ütközési síkján és azok egymás: tengelyvetületük­­ben átlapolják. A belövőkészüléknek egy alappal szemben tor­kolatoldallal történő rászorítása által a rászorításér­zékelő a gyújtásra kész állapotba, hátrafelé tolódik el és eközben megfeszíti a gyújtószerkezet feszítő­­rugóját. A gyújtásra kész állapotot akkor éljük el, ha a rászorításérzékelő szabad homlokfelülete egy szintbe jut a hátsó helyzetben levő torkolatrész sza­bad homlokfelületével. A torkolatrész kivételéhez a váltakat és az ütközővállakat ki kell mozdítani azok kölcsönös át­­lapoltsági helyzetéből. Ezután a torkolatrész kihúz­ható. A torkolatrésznek abban az elfordítási hety-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom