196847. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás 1,2-dihidro-szteroidok előállítására

1 2 vizsgáltuk. A 2 837 464. számú USA-beli szabadalmi leírásban szereplő Arthrobacter simplex (ATCC száma 6946) mikroorganizmust gyakrabban használják szte­­roidok 1 -dehidrogénezésére. Ezért a leírás legnagyobb részében ezt a mikroorganizmust használjuk a talál­mány szerinti eljárás ismertetésére. De felhívjuk a fi­gyelmet, hogy bármely 1-dehidrogénező mikroorga­nizmus alkalmas a találmány szerinti eprás végrehaj­tására. A mikroorganizmusokat a következő összetételű táptalajon tenyésztettük: a) szervetlen vegyületek (nitrátok vagy ammó­­nium-sók) vagy szerves nitrogéntartalmú vegyületek (élesztő extraktum, pepton, gabonaáztatólé) a növe­kedéshez szükséges nitrogén biztosítására, b) szén- és energiaforrások, például szénhidrátok és cukorszármazékok, olaj, zsírsavak és metil-észtereik, alkoholok, aminosavak vagy szerves savak, c) ionok és nyomelemek (nátrium, kálium, magné­zium, foszfát, szulfát, manganát, réz, kobalt, inolib­­dén) olyan mennyiségben, amely a csapvízben vagy a kevésbé finomított közegként használatos anyagok­ban található. A mikroorganizmusok növekedésükhöz oxigént igényelnek a felettük lévő légtérben. Az A. simplex növekedéséhez megfelelő hőmérséklet 10—45 °C, elő­nyösen 28—37 °C. A növekedéshez optimális pH-ér­­ték semleges körül van. A sejteket szteroid-1-dehidrogénezésére úgy akti­váljuk, hogy l,2-telített-3-keto-szteroidot, például androszta-4-én-3,17-diont vagy kortizon-acetát adunk 0,005 tömeg/térfogat%, vagy nagyobb mennyiségben a közeghez. Az indukálószer jelenlétében a sejteket 6 órán keresztül inkubáljuk, majd összegyűjtjük és szá­rítjuk őket. Az indukálószer a növekedési ciklus bármely pont­ján hozzáadható a mikroorganizmusokhoz. A disznó­zsír-olajhoz (triglicerideket és szabad zsírsavat tartal­mazó olaj) hasonló táptalajon tenyésztett kultúrák a szteroid-1 dehidrogcnázt gyorsan kezdik szintetizálni, míg a glükózon tenyésztett mikroorganizmusok csak a szubsztrátum elfogyasztása után kezdenek enzimet termelni. Az inkubálást 6 vagy még több órán keresz­tül folytatjuk az indukálószer hozzáadása után, majd a sejteket begyűjtjük az oldószeres folyamatban való használat vagy szárítás céljából. A sejteket szárítás céljából elkülönítjük a táptalaj­tól, és hagyományos módszerek, például centrifugá­­lás, flokkuáltatás, szűrés vagy ultraszűrés segítségével koncentráljuk őket. Az elválasztott sejteket ezután csökkentett nyomáson 1-85 °C, előnyösen 55-75 °C hőmérsékleten meleg levegővel porlasztva, vagy forgatva szárítjuk, amíg az anyag nedvességtartalma 1-10%, előnyösen 5% nem lesz. A biokonverzióhoz használt sejteket 5 °C-on tároljuk. Aktív szárított sej­teket standard módszerek segítségével állíthatunk elő a szárított sejtek immobilizálásával például úgy, hogy poliakril-amid gélbe zárjuk vagy egy polielektrolit hordozóanyaghoz kollagén vagy kovalens kötéssel kötjük őket (Methods in Emzimology, XL1V. kötet, Academic Press ine., New York, 11-317. oldal /1976/). A biokonverziót az elkészített sejtek és a szteroid szubsztrát egymásra hatása révén étjük el. Általában a sejteket és a szteroidot egy gyengén pufferolt 6-10, előnyösen 7,25-8,5 pH-jú vizes közegben szuszpen­dáljuk. A sejtkoncentráció 0,1 -50 g/1, a szteroid és a sejtek tömegaránya 0,05-5. Vizes közegben 8-10 g/1 sejt-, illetve 5—10 g/1 szteroidkoncentráció előnyös a biokonverzió végrehajtásához. Katalitikus mennyiségű exogén elektron átvivő anyagot (például 5 x 10"4 mól menadiont) is adunk a reakcióelegyhez. Kata­lizátorként menadion (2-metil-l ,4-naftokinon), fena­­zin-metoszulfátot, diklór-fenil-indofenolt, 1,4-nafto­­kinont, menadion-biszulfitot, ubikinonokat (Koenzim QJ és K-vitamin típusú vegyületeket használhatunk. Az elegyeket 0—14 napon keresztül 5-45 °C hőmér­sékleten inkubáljuk. Az inkubálás alatt az elegyben felesleges mennyiségű molekuláris oxigénnek kell len­nie, ezért előnyösen keveijük. Az 1-dehidrogénezés sebessége általában az idővel csökken. A biokonver­zió 10 g/1 szubsztrát alkalmazásával kevesebb, mint 24 óra alatt 98-100%-os lehet. Az eljárást a következő módokon hajthatjuk végre: a) A szteroidot és a menadiont gyengén pufferolt vizes oldatban szuszpendáljuk, majd a szárított sejte­ket hozzáadjuk. A Tween 80-hoz hasonló felületaktív anyagok is hozzáadhatok az elegyhez0-5% koncent­rációban. b) A sejteket vizes pufferoldatban szuszpendáljuk, majd a metanolban, etanolban.acetonbari (amely tér­fogata nem lehet több, mint a végtérfogat 5%-a) ol­dott elektron átvivő anyagot adjuk hozzá. A szteroid szubsztrátot száraz porként vagy vízzel elegyedő szer­ves oldószerben (például dimetil-formamidban, eta­­nolban, metanolban, acetonban, dimetil-szulfoxid ban) vagy vízzel nem elegyedő szerves oldószerben (például toluolban) oldva vagy szuszpendálva adjuk hozzá. c) A száraz sejteket kis mennyiségű pufferben re­hidratáljuk további puffer vagy szerves oldószer hoz­záadásával. A végleges 0-95% (tf/tf) eléréshez eta­­nolt, acetont, xilolt, butil-acetátot, metilén-kloridot vagy toluolt adunk hozzá. A használt aromás szénhid­rogén mennyisége a legjobban oldódó szteroid felol­dásához szükséges oldószer felétől a legkevésbé oldó­dó szteroid feloldásához szükséges oldószer felétől a legkevésbé oldódó szteroid oldásához szükséges oldó­szer négyszerese között változhat. A reakció megindí­tásához elektron átvivő anyagot és szteroidot adunk a reakcióelegyhez. Az aromás szénhidrogént előnyösen a szteroiddal együtt adjuk az elegyhez, bár ez egy ko­rábbi vagy későbbi időpontban is megtörténhet. d) A nedves sejttömeget szuszpendáljuk vagy a fer­mentációs levet hígítjuk gyengén pufferolt vizes oldat­tal, majd egy exogén elektron átvivő anyagot, a szte­roidot és egy aromás szénhidrogént adunk hozzá. A találmány szerinti reakcióban használható ve­gyületek a 3-keto-A4-androsztén és a 3-keto-A4-preg­­nén típusú szteroidokhoz tartoznak. A szteroid-1 -de­­hidrogenáz szubsztrátjai az A gyűrű 1-es és 2-es szén­atomja között telítettek, és az A gyűrű 3-as helyzeté­ben hidroxil- vagy ketocsoportot tartalmaznak. Az androsztén-típusú vegyületek közé az alábbiak tartoz­nak: 1) androszta-4-én-3,17-dion, 2) androszta-4,9(l l)-dién-3,17-dion és ezek 6-alfa­-fluor-, 6-alfa-metiI- vagy 16 metil-származékai, 3) 1 l-béta-hidroxi-androszta-4-én-3,17-dion és szár­mazékai. A felhasználható r-keto-A4-pregnén-típusú vegyü­letek közé az alábbiak tartoznak: 196.847 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom