196757. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzilszármazékok és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 2 vagy savamidot oldószerben, adott esetben bázis jeTc-nlétében keverjük és halogeniddel, adott esetben oldószerben oldva reagáltatjuk. Az elegyet adott esetben melegíthetjük is. A reakcióelegy feldolgozá­sát ismert módon végezzük. A (111) általános képletű kiindulási vegyületek is­mertek vagy ismert módszerek szerint előállíthatók (például A. R. Katritzky, C. W. Reeds, Comprehen­sive Heterocyclic Chemistry Band 1—8, Pergamon Press). A (IV) általános képletű kiindulási vegyületek ismertek vagy ismert módszerekkel előállíthatók (például 12.411. számú európai közrebocsátási irat szerint). Az (V) általános képletű kiindulási anya­gok ismertek vagy ismert módszerekkel előállíthatók (például 110.405. számú európai közrebocsátási irat szerint). A kiindulási anyagként alkalmazott (II) általános képletű benzil-halogenidek újak. Úgy állíthatók elő, hogy egy (VI) általános képletű tolil-származékot, ahol R3 jelentése (b), (c) vagy (d) általános képletű csoport, ahol R6 jelentése (1—4 szénatomos alkíl)­­-karbonil-csoport,, R7 jelentése 2—8 szénatomos alkilcsoport, illetve a (c) általános képletű csoport­ban hidrogénatom, n értéke 3,4 vagy 5, alkalmas oldószerben, adott esetben gyökképző je­lenlétében halogénezőszerrel reagáltatunk. A reakciót a C reakcióvázlat szemlélteti. Oldószerként inert szerves oldószert alkalmazha­tunk, amely a reakciókörülmények között nem válto­zik. Ilyenek például a halogénezett szénhidrogének, például diklór-metán, triklór-metán, vagy tetraklór­­-metán, a szénhidrogének, mint például benzol, toluol, xilol vagy a jégecet. Halogénezőszerként a szokásos halogénezőszereket alkalmazhatjuk. Előnyös a klór, bróm, N-klór-szuk­­cinimid (NCS) vagy a N-bróm-szukcinimid (NüS), adott esetben gyökképző jelenlétében dolgozunk, például azo-bisz-izovajsav-nitril (AIBN), benzoil-per­­oxid vagy fény. Különösen előnyös, ha brómozást végzünk NBS segítségével AIBN jelenlétében tetra­­klór-metánban végezni a reakciót. ' A reakcióhőmérséklet általában széles határok kö­zött változhat, előnyösen —10 és 100 °C közötti hő­mérsékleten, különösen előnyösen 0 és 80 °C közötti hőmérsékleten dolgozunk. A reakciót általában normál nyomáson végezzük, de végezhetjük ennél magasabb vagy alacsonyabb nyomásnál is. Általában normál nyomáson dolgo­zunk. A reaktánsok tömegarányát általában tetszés sze­rint választjuk meg. Előnyös azonban, ha a halogé­­nezőszcrt 1 mól tolil-származékra számítva 1—5 mól, előnyösen 1 mól arányban alkalmazzuk. A kiindulási anyagként alkalmazott tolil-szárma­­zékok ismert vegyületek vagy ismert módszerekkel előállíthatók. Abban az esetben, ha R3 jelentése (b) általános képletű csoport, akkor az előállítást a D reakcióvázlat szemlélteti Ezek szerint a megfelelő (VII) általános képletű tolil-aldehidet fémorganikus vegyülettel, előnyösen szerves lítium-származékkal vagy Grignard reagenssel megfelelő alkohollal ismert módon reagáltatjuk, majd a hidroxilcsoportot szoká­sos módszerrel acilezzük. A reakciót például U. Schöllkopf a Houben-Weyl „Methoden der organischen Chemie” XIII/1, S. 175 ff. von K. Nützel a Houben-Weyl „ Methoden der organischen Chemie” XIIl/2a, S. 285 ff, valamint E. Schumann a Houben- Weyl „Methoden der organischen Chemie” Vl/lb, S. 823 ff. irodalmi helyeken ismertetik. A kiindulási anyagként alkalmazott tolü-szárma­­zékok előállítását, abban az esetben, ha R3 jelentése (c) vagy (d) általános képletű csoport, az E reak­cióvázlat szemlélteti. Eszerint a megfelelő (VIII) általános képletű krezolt (IXa), illetve (IXb) epoxid­­dal a megfelelő hidroxil-éterré alakítjuk ismert módszerrel, majd a hidroxilcsoportot ismert mód­szerrel acilezziUc. A reakciót például G. Dittus a Houben-Weyl „Methoden der organischen Chemie” VI/3, S. 456 ff., valamint E. Schumann a Houben­­-Weyl „Methoden der organischen Chemie” Vl/lb. S. 823 ff irodalmi helyeken ismertetik. A kiindulási anyagként alkalmazott tolii-aldehidek és krezolok ismertek, például a Beilstein Handbuch der organischen Chemie, 7, 295-297, és 6, 349, 373 és 389. irodalmi helyről. A találmány szerinti eljárással előállított benzii­­-származékok gyógyszerkészítmények hatóanyagai­ként alkalmazhatók. Ezek az anyagok az arachidon­­sav-anyagcsere, különösen a lipoxigenáz enzimatikus reakcióinak gátlói, illetve stimulátorai. Előnyösen alkalmazhatók a légutak megbetege­déseinek kezelésére és megelőzésére, így például allergia, asztma, bronchitisz, a szövetekben, külö­nösen a tüdőben vagy a bőrben a levegő összgyfílése, tüdő eredetű magas vérnyomás, gyulladások, reuma, ödéma, trombózis, tromboembólia, iszkémia (peri­fériás kardiális, vagy cerebrális vérellátási zavarok), szív- és agyinfarktus, szívritmuszavar, angina pectoris, arterioszklerózis, szövetátültetéseknél, dermatózis, mint például pszoriazis, metasztázis esetén és a gasztrointesztinális traktus sejtvédő anyagaként. A lalálmány szerinti eljárással előállított új ható­anyagokból önmagában ismert módon, inert, nem­­toxikus farmakológiailag alkalmas hordozóanyagok­kal vagy oldószerekkel szokásos formák, mint például tabletta, kapszula, drazsé, pirula, granulátum, aeroszol, szirup, emulzió, szuszpenzió vagy oldat ké­szíthető. A terápiásán hatásos vegyületnek 0,5—90 tömeg'ó, előnyösen 10—70 tömeg% koncentrációban kell jelen lennie az egész elegy ben, azaz olyan meny­­nyiségben, amely elegendő a megadott dózisérték eléréséhez. A különböző formájú készítmények úgy készít­hetők el, hogy a hatóanyagot oldószerekkel és/vagy hordozóanyagokkal, adott esetben emulgálószer és/ /vagy diszpergálószer alkalmazása mellett összekever­jük, segédoldószerként adott esetben szerves oldó­szert is alkalmazhatunk. Segédanyagként alkalmazhatók például a víz, nemtoxikus szerves oldószerek, mint például paraffin (például ásványolaj frakciók), növényi olajok (például földimogyoró- vagy szezámolaj), alkoholok (például etil-alkchol, glicerin), glikolok (például propilén­­-glikol, polietilén-glikol), szilárd hordozóanyagok (mint például természetes kőzetőrleinények, például kaolin, agyagásványok, talkum, kréta), szintetikus kőzetőrlemények (például nagydiszperzitású kova­sav, szilikátok), cukor (például nád-, tej- és szőlő­cukor), emulgálószerek (például polióxi-etilén-zsírsav­­-észterek, polioxietilén-zsíralkohol-éterek, alkil-szul­­fonátok), diszpergálószerek (például lignlnszulfit-196.757 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom