196753. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triptamin és származékai tisztítására
1 2 lános képletű triptamin származékok savaddíciós sói az alkalmazott oldószerelegyből tiszta állapotban, gyakor lati lag szennyezésmentesen kiválnak. Ezt a kiválást az is elősegítheti, hogy a találmány szerinti tisztítási eljárás során a reakcióelegy igen tömény és kisózó hatással is rendelkezik. További tisztítás érhető el a találmány szerinti tisztítási eljárás során, ha szükséges, azzal, hogy a tisztítási eljárással kapott savaddíciós sót vízzel elegyedő poláris szerves oldószerrel szuszpendáljuk, majd szűrjük, illetve, ha szükséges, vízben oldjuk és előnyösen aktív szénnel derítjük, továbbá azzal is, hogy a kapott (I) általános képletű triptamin származék savaddíciós sójából a megfelelő bázist vizes-lúgos közegben felszabadítjuk. «A találmány szerinti tisztítási eljárás előnye az eddig ismertté vált tisztítási eljárásokhoz képest, hogy iparilag rendkívül könnyen és egyszerűen megvalósítható. Az ismert eljárások ugyanis egyrészt nagy menynyiségű oldószert alkalmaznak az extrakcióhoz, melyek regenerálása külön energiaigényes folyamat, másrészt a reakció során a vizes fázisok szárazra párolásakor alkalmazott hőmérséklet következtében káros, és a végterméket szennyező bomlások léphetnek fel, harmadrészt a pH nagy pontosságú beállítása ipari megvalósítás esetén időigényes és nehezen megvalósítható folyamat, ezért nagy körültekintést igényel. Ezzel szemben a találmány szerinti tisztítási eljárás oldószerfelhasználása igen csekély, az egyes műveletek igen egyszerűek, jelentős energiafelahsználást nélkülöznek, a termikus károsodást kiküszöbölik és rendkívül tiszta terméket eredményeznek, melyek tisztasága azáltal, hogy a találmány szerinti tisztítási eljárás segítségével az (I) általános képletű triptamin származékokhoz igen közelálló bázicitással rendelkező szennyeződések is eltávolíthatók, meghaladja az eddig ismertetésre kerülő előállított, illet ve tisztított (I) általános képletű triptamin származékot hófehér kristályos anyagok, anyagtartalmuk 99,5% mind jégecetes perklórsavas titrálással, mind pedig vékonyrétegkromatográfiás úton denzitometriásan meghatározva. A találmány szerinti tisztítási eljárással előállított, a triptaminéhoz igen közelálló bázicitással rendelkező, melléktermékektől mentes triptamin igen jelentős előnnyel bír az eddigi eljárásokkal előállított triptarninnal szemben. Eddig ugyanis a triptamin további szintetikus felhasználásakor, éppen hasonló kémiai tulajdonságaik miatt, a triptaminhoz igen közelálló bázicitású szennyezések is reakcióba léptek és a végterméket szennyező, legtöbbször kátrányos jellegű anyagokat eredményeztek. Ezek már kis koncentrációban is lehetetlenné tettek bizonyos műveleteket (például fázisszétválasztás), illetve reakciókat (például Michael típusú addíció). Mivel a triptamin az ebumán-vázas vegyületek szintézisében kiindulási anyagként használható fel, igen lényeges, vajon mennyire befolyásolja ez a találmány szerinti eljárással elért magasabb tisztasági fok a továbbalakítás esetében a szintézis következő kulcsintermedierjének előállítási kitermelését. Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy a triptaminból alfa-etil-delta-valerolaktonnal, majd foszfor-oxi-kloriddal, bázisos kezeléssel és akrilsav-metil-észterrel végzett 4 lépéses szintézis eredményeképpen kapott metoxi-karbonil-etil-hexahidro-indolokinolizln-származékot, ha a találmány szerinti tisztítási eljárással előállított triptaminból készítjük, akkor a 4 lépéses szintézis öss 'kitermelése 5—11%-jal magasabb, mint az eddig ismertté vált tisztítási eljárással (178.708. sz. magyar szabadalmi leírás) előállított triptaminból kiindulva. Ez pedig igen nagy gazdasági jelentőségű, különös tekintettel a hasznos gyógyhatású végtermék(ek) előállítása szempontjából. A találmány szerinti tisztítási eljárást közelebbről az alábbi kiviteli példákkal szemléltetjük az oltalmi kör korlátozása nélkül. 1. példa Triptamin 10,0 g nyers, szennyezett triptamint (az anyag triptamin tartalma 95 tömeg%-os), 8,0 g etil-alkohol és 2,0 g acetonitril elegyében 50—55 °C-on oldunk, az oldatot vízhűtés közben ezen hőmérséklettartományban tartjuk, miközben mólekvivalens mennyiséget tartalmazó tömény vizes sósavoldatot adagolunk hozzá (körülbelül 5,4 ml 36 tömeg%-os vizes sósav-oldat). A kristálykiválás már az. adagolás közber megindul. A sósav adagolás befejeztével a szilárd triptamin-hidrogén-kloridot tartalmazó szuszpenziót —5 °C-ra hűtjük, majd hidegen szűrjük. A kapott kristályokat kétszer 1 ml hideg etil alkohollal fedve mossuk. \ fenti módon kapott kristályokat nuccsnedvesen 150 ml vízben oldjuk, 0,4 g aktív szénnel derítjük, ma;d a derített oldatot 40 tömeg%-os vizes nátrium-hidroxid-oldattal pH= 14 értékig lúgosítjuk. A kiváli hófehér kristályos triptamin bázist szüljük, maximupi 60 °C hőmérsékleten szárítjuk. Így 7,6 g triptamint állítunk elő. Kitermelés: 80% (a kiindulási anyag triptamintartalinára vonatkoztatva). Olvadáspont: 116— 119 °C \ kapott anyag triptamintartalma: min. 99,5% (vékonyrétegkromatográfiás úton denzitometriás meghatározással és jégecetes perklórsavad titrálással. 2. példa Triptamin Mindenben az 1. példában megadottak szerint járunk el azzal a különbséggel, hogy nem használunk a nyeps anyag oldásakor acetonitrilt. így 7,6 g triptamint állítunk elő. Kitermelés: 80% (a kündulási anyag triptamintartahnára vonatkoztatva). Olvadáspont: 116—119 °C. A kapott anyag triptamintartalma min. 99,0% (vékonyrétegkromatográfiás úton denzitometriás meghatározással és jégecetes perklórsavas titrálással). 3. példa Triptamin A triptamint tartalmazó reakcióelegyet a Doki. Ak Nauk. Sz. Sz. Sz. R. 1976 176 No. 3 583. közleményben leírtak szerint az alábbi módon állítjuk elő. 10,8 g (0,1 mól) fenil-hidrazint 30 ml tercier-butanolban oldunk és az oldathoz szobahőmérsékleten 10,7 g (0,1 mól) frissen frakcionált és 30 ml tereié- butanollal hígított gamma-klór-butiraldelúdet 196.75-3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
