196747. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új prosztaglandin származékok és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 2 reagenst, például etinil-magnézjum-kloridot, etinil­­-magnézjum-bromidot, etinü-magnézium-jodidot, lí­­tium-acetilid-etilén-diamin komplexet vagy etinil-Ií­­tiumot adunk, nitrogén-atmoszférában. Az említett fém-acetilidek közül különösen az etiníl-magnézium­­-klorid előnyös erre a célra. A reakciót 0 és 50 °C kö­zötti, előnyösen 20-30 °C körüli hőmérsékleten foly­tatjuk le, a reakció teljes befejeződéséhez (amit vé­konyréteg-kromatográfiás módszerrel ellenőrizhe­tünk) általában 30 perc elegendő, rendszerint azon­ban már 5—10 perc alatt végbemegy a reakció. A kapott propargil-alkohol-származék epimerele­­gyet kromatográfiai módszerrel, például szilikagélen lefolytatott vékonyréteg- vagy oszlop-kromatográfiá­­val választhatjuk szét az egyes tiszta propargil-epime­­rekké, mérsékelten poláris és nem-poláris oldószerek különböző arányú elegyeinek alkalmazásával. Ha a terméket az allén-izomerek elegye - az (la) és (Ib) vagy (la’) és (Ib) általános képletű izomerek ele­gye, vagy mind a négy komponens elegye — alakjában kívánjuk előállítani, akkor az említett szétválasztási művelet nem szükséges. A (8) általános képletű propargil-alkohol-szárma­­zéknak a (9) általános képletű allén-származékká va­ló átalakítása bármely olyan reakció alkalmazásával történhet, amely lehetővé teszi a homológ-képzés és átrendeződés sztereospecifikus módon való lefoly­tatását. Ilyen módon a propargil-alkohol-származék valamely tiszta epimerjét a megfelelő allenil-izomerré alakíthatjuk át. Az átrendeződési reakciót előnyösen Claisen-típusú átrendeződéssel folytatjuk le, valamely trialkil-ortoacetát és katalitikus mennyiségű rövid­­szénláncú alkánsav, például ecetsav, propionsav vagy hasonló segítségével. Katalitikus mennyiség alatt itt az alkalmazott trialkil-ortoacetát térfogatához viszo­nyítva 5 tf%-nál kisebb mennyiségű sav értendő. A kívánt átalakításhoz alkalmazható trialkil-orto­­acetátok példáiként a trimetil- és trietil-ortoacetát említhető. A propargil-alkohol-származékot célsze­rűen nitrogén-atmoszférában oldjuk a trialkil-ortoace­­tátban, katalitikus mennyiségű (az ortoacetát térfoga­tára számítva 1 tf.% körüli) alkánsav hozzáadásával. Az ortoészter gyorsan reagált a propargil-alkohol-szár­­mazékkal és egy vegyes trialkil-ortoészter keletkezik, amelyet nem különítünk el a reakcióé légyből, hanem in situ vetjük alá átrendeződésnek a reaktor-edény melegítése útján. A reaktor-edényt egy előre felmele­gített, például 150—250 “C hőmérsékletű olajfürdő­be merítjük és rövid ideig, körülbelül 30 percig kever­jük, miközben az edény hőmérsékletét körülbelül 100-130 °C-on, előnyösen körülbelül 110—120 °C- on tartjuk. E melegítési művelet folyamán további ortoacetát és alkánsav fent megadott arányú elegyét adjuk a reakcióelegyhez, miközben megfelelő térfo­gatú trialkil-ortoészter-alkanol-savat desztillálunk le folyamatosan a reakcióelegyből. A reaktor-fürdőt a desztillálás folyamán előnyösen körülbelül 170-175 °C hőmérsékleten tartjuk. Ily módon termékként a (9) általános képletű észtert kapjuk. A végtermék előállítása céljából egy további szén­atomot kell bevinni a (9) általános képletű molekula alléncsoportja és sav-funkciója közé (homológ-kép­zés), oly módon, hogy eközben ne befolyásoljuk az allénszármazék sztereokémiái szerkezetét vagy a mo­lekula egyéb helyeit. A kívánt homológot a (13) álta­lános képlet szemlélteti. Ezt a homológ-képzést a szakmabeliek által ismert különféle módszerek alkal­mazásával végezhetjük. Az előnyös módszer szerint a homológ-képzés utolsó lépésében valamely erős bázist alkalmazunk, amely egyidejűleg az RJ csoportot is 'lehasítja és így kapjuk a (13) általános képletű vegyü­­letet. Más homológ-képzési módszerek esetében szük­séges lehet a kapott homológ utólagos kezelése bázis­sal, hogy C-9 helyzetben hidroxilcsoportot tartalmazó (13) általános képletű vegyületet kapjunk. A Claisen-átrendezés útján kapott alkilésztert a homológ-képzés céljából először a megfelelő primer alkohollá redukáljuk, valamely alkalmas redukáló­szer, mint fém-hidrid, például lítium-alumínium-hid­­rid, diizobutil-alumínium-hidrid vagy hasonló alkal­mazásával. A kapott alkoholt azután valamely olyan funkcionális származékká alakítjuk, amely egy alkal­mas kilépőcsoportot tartalmaz, majd ezt a származé­kot valamely alkálifém-cianiddal és ezt követően erős bázissal kezeljük, ez utóbbi a képződött nitril hidro­lízise mellett a C-9 helyzetű R2 csoportot is hidroli­­zálja. Az alkohol hidroxilcsoportjából képzendő kilépő csoport például halogénatom, mint brómatom vagy szulfonil-észter lehet. Az alkoholt különféle ismert módszerekkel alakíthatjuk át a megfelelő brómve­­gyületté. Ez utóbbit azután valamely cianid dal, cél­szerűen alkálifém-cianiddal, például nátrium- vagy kálium-cianiddal reagáltatjuk a nitril képzése céljá­ból. A nitrilt azután a bázissal szemben labilis R3 éter-csoportot is hidrolizáló erős bázissal hidroli­­záljuk. Eljárhatunk azonban oly módon is, hogy az alko­holt valamely alkil- vagy aralkil-szulfonilészter képzé­sére alkalmas reagenssel, előnyösen metánszulfonil­­-kloriddal, p-toluolszulfonil-kloriddal vagy hasonló szulfonil-halogeniddel kezeljük, majd az így kapott szulfonilésztert alakítjuk át nitrillé, alkálifém-cianid­dal, előnyösen nátrium-cianiddal való reagáltatás út­ján. Az így kapott nitrilt kezeljük azután erős bázis­sal, a nitrilcsoport karboxilcsoporttá való hidrolizálá­­sa és az R3 csoport egyidejű hidrolizises lehasítása cél­jából. Egy másik lehetséges módszer szerint a (9) általá­nos képletű vegyület észter csoportját először aldehid­dé redukáljuk, Wittig-reakciót folytatunk le, majd a homologizált aldehidet hidrolizáljuk és oxidáljuk, vé­gül pedig az így kapott savat bázissal kezeljük az R3 csoport hidrolizálása céljából. Ebben a reakció-soro­zatban a (9) általános képletű észtert a megfelelő al­kohollá redukáljuk és ezt oxidáljuk aldehiddé. Az ész­tert azonban közvetlenül is aldehiddé redukálhatjuk diizobutil-alumínium-hidrid alacsony, például -70 °C hőmérsékleten történő alkalmazása útján. A kapott aldehidet azután a (fenil)3P=CHOCH3 foszfor-iliddel, majd higany-diacetáttal és hidrogén-jodiddal kezel­jük, hogy a (14) általános képletű aldehid-homológ­hoz jussunk. Ezt az aldehidet azután enyhe oxidáló­szerrel (például a fentebb említett enyhe oxidálósze­rek valamelyikével) kezeljük és így a megfelelő vé­dett savat kapjuk. Ezt azután valamely erős bázis híg oldatával kezeljük az R3 csoport hidrolizálása céljából. A bázisós hidrolízis reakciókörülményeit az alábbiak során részletesen ismertetjük. Egy harmadik lehetséges eljárás az Arndt-Eistert szintézis alkalmazásán alapul. A (9) általános képletű észtert például savkloriddá alakítjuk oxalil-klorid vagy 196.747 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom