196645. lajstromszámú szabadalom • Víztermelő berendezés
1 196 645 2 A találmány víztermelő berendezésre vonatkozik, amelynek szűrözött szakasszal ellátott béléscsöve és a béléscsőben elhelyezett búvárszivattyúja van. Olyan víztermelő berendezéseknél, azaz fúrt, vagy ásott kutaknál, ahol a vízelvétel búvárszivattyúval történik, a búvárszivattyút a béléscsőben — ismert módon - úgy helyezik el, hogy a szívónyílása az üzemi vízszint alatt, a szürőzött szakasz fölött helyezkedjék el. Az így elrendezett szivattyú a szürőzött szakaszon belépő vizet felfelé irányuló áramlással továbbítja. A kút leszívásának és az ezzel arányos víztermelésnek korlátot szab a búvárszivattyú beépítési helye, ugyanis a leszívás nem lehet olyan mértékű, hogy a kialakuló üzemi vízszint a szivattyú szívónyílását elérje, vagy az alá kerüljön, mivel ebben az esetben a szivattyú hűtése nem lenne biztosítva, és ez a túlhevülő motor károsodásához vezetne. A fent leírt ismert megoldásnál a szürőzött szakasz alatt a kútban homokzsákot kell kialakítani, ahol a bejutó homokszemcsék lerakodhatnak. Mivel a homokzsákban a felgyülemlő homok szintje idővel megemelkedik, a kút időszakonkénti tisztítására van szükség, amely művelet alatt a víztermelés kiesik, ezért olyan helyen, ahol a víztermelés folyamatossága elengedhetetlen feltétel (pl. tűzivíz ellátás) tartalékkútról kell gondoskodni. Régi, mcglc'vő kutaknál a depresszió változása esetén, valamint új kutaknál a vártnál nagyobb depreszszió következtében gyakran felmerül - mind hidrogeológiai, mind üzemeltetői oldalról — az az igény, hogy a vízelvétel a kút szürőzött szakasza alatt történjék. (Itt jegyezzük meg, hogy a vízelvétel semmi esetre sem történhet a szürőzött szakaszon belül, mivel ebben az esetben a hirtelen erős szívás következtében a szürőzött szakasz környezetében a vízadó réteg olyan szerkezeti átrendeződése következnék be, mely a víztermelést hátrányosan befolyásolná). Ezt az igényt csak úgy lehetne kielégíteni, ha a búvárszivattyú szívónyílása a szürőzött szakasz alatt helyezkednék cl, amihez a szivattyút a homokzsákba kellene lesüllyeszteni. E megoldásnál azonban a szivattyú üzembiztosságát hátrányosan befolyásolja a motor beágyazódásának veszélye, azaz, hogy a kútba leülepedő finom homok és iszap körülveszi a búvárszivattyú hajtómotorját és ezáltal rontja a hűtést, ami a fent már említett hátránnyal jár. A találmány feladata, hogy olyan víztermelő berendezést szolgáltasson, amely lehetővé teszi, hogy a kútból történő vízelvétel helyét függetlenítsük a búvárszivattyú szivónyílásának helyétől. A találmányunk alapja az a felismerés, hogy ha a búvárszivattyút olyan szerkezeti elemben helyezzük cl, amely a szürőzött szakaszon a kútba beáramló vizet előbb lefelé irányuló áramlásra kényszeríti, majd a szürőzött szakasz alatti tartományból erőteljes szívással, felfelé, a búvárszivattyú szívónyílásának környezetébe juttatja, e szerkezeti elemen belül a búvárszivattyút bárhol, akár a szürőzött szakasz tartományában is elhelyezhetjük, és a kút leszívás! lehetőségét maximálisan kihasználhatjuk. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan víztermelő berendezéssel oldottuk meg, amelynek szürőzött szakasszal ellátott béléscsöve és a béléscsőben elhelyezett búvárszivatytyúja van, és amelynek lényege, hogy a búvárszivatytyút befogadó, szívónyílásával a szürőzött szakasz alá nyúló szívóköpenycsöve van. Egy előnyös találmányi ismérv szerint a szívóköpenycsőnek a búvárszivattyú szívónyílása fölött tömített lezárást biztosító szerkezete van. Célszerű, ha a szívóköpenycső a búvárszivattyú nyomócsövén van rögzítve. A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál a szívóköpenycső a szívónyílás felőli végén leszűkített átmérővel (d) van kialakítva, és e szívónyílás átmérője (d) kisebb, mint a búvárszivattyú szivónyílásának átmérője (D). Végül célszerű, ha a szívóköpenycső szívónyílása c szívónyílás átmérőjével (d) lényegében megegyező távolsággal (m) van a szürőzött szakasz alá vezetve. A találmányt az alábbiakban egy példakénti kiviteli alak kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük részletesen. A rajzon: az I. ábrán egy, a találmány szerinti szívóköpenycsővel ellátott víztermelő berendezést mulatunk be, míg a 2. ábrán az 1. ábrán bejelölt í részletet nagyobb méretarányban tüntetjük fel. Az I. ábrán a búvárszivattyút egészében I, a víztermelő berendezés (kút) béléscsövét pedig 2 hivatkozási számmal jelöltük. A 2 béléscsőbe befüggesztett 1 búvárszivattyú 5 csatlakozókarimával ellátott 4 nyomócsőre van kapcsolva, amelyben az áramlás irányát A hivatkozási jellel jelölt nyíllal szemléltetjük. A kút a 2 béléscsőbe beiktatott 6 szürőzött szakasszal, alul pedig 7 kútlezáró dugóval van ellátva, amely utóbbi a környező talaj anyagából van kialakítva. Az 1 búvárszivattyúnak 11 szívónyílása, a 11 szívónyílás fölött elhelyezett, 12 hivatkozási számmal jelölt több járókereke, alatta pedig 14 hajtómotorja van. A 11 szívónyílás átmérőjét, amely lényegében a teljes I búvárszivattyú átmérőjével azonos, /) hivatkozási betűvel jelöltük. Az I búvárszivattyúnak a ^járókerekek fölött elrendezett 13 visszacsapószelepe van, amely 5' karimával csatlakozik a 4 nyomócső 5 karimájához. Amint az 1. ábrán látható, az 1 búvárszivattyú egy 3 szívóköpenycsöben van koncentrikusan elhelyezve, amely fölül, az 1 búvárszivattyú fölött egy általánosságban 8 hivatkozási számmal jelölt (a 2. ábrán részletesebben bemutatott) szerkezettel van lezárva, és a 4 nyomócsövön tömitetten rögzítve, alul pedig 10 szívótérbe nyúló vége 9 szívónyilássai rendelkezik. Bár a 3 szívóköpenycső teljes hosszában azonos átmérőjű is lehet, célszerű, ha az 1 búvárszivattyú 14 hajtómotorja alatti szakaszán az 1. ábrán bemutatott módon le van szűkítve úgy, hogy 9 szívónyílásának d hivatkozási jellel jelölt átmérője kisebb (legfeljebb azonos), mint az 1 búvárszivattyú 11 szivónyílásának átmérője. A 3 szivóköpenycső szűkített szakasza a 6 szürőzött szakasz alá a 10 szívótérbe nyúlik, mégpedig optimálisan olyan m távolsággal, amely lényegében azonos a szűkített szakasz d átmérőjével. A 3 szivóköpenycső alkalmazása következtében fellépő vízáramlási irányokat a 6 szürőzött szakasznál B hivatkozási betűvel, a 9 szívónyilásnál pedig C hivatkozási betűvel jelölt nyilakkal szemléltetjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
