196645. lajstromszámú szabadalom • Víztermelő berendezés
3 196 645 4 A 2. ábrán nagyobb méretarányban mutatjuk be az !. ábra szerinti I részletet, amely a 8 szerkezetet részletesebben tartalmazza. Amint az ábrán látható, a 8 szerkezet fő részei a 4 nyomócsövön oldhatatlan kötéssel, pl. I7 hegesztési varrattal rögzített 15 záróráiéi és a 3 szívóköpenycső felső végében ugyancsak például hegesztéssel rögzített 16 köpenycső-fedél. A két 15 és 16 fedél egymással oldható kapcsolat, például 18 csavarok segítségével van egymáshoz rögzítve és közöttük a légmentes zárás biztosításához 21 tömítés van elhelyezve. Az 1 búvárszivattyú áramellátását biztosító 19 tápkábel mindkét 15 záró-és I6köpenycző-fedélen át van vezetve és átvezetésénél a légmentes lezárás 20 tömítőgyűrű révén van biztosítva. A találmány szerinti, 3 szívóköpenycsövei ellátott víztermelő berendezés a következőképpen működik: a 6 szőrözött szakaszon keresztül a B nyilak irányában a kútba beáramló víz az I búvárszivattyút befogadó 3 szívóköpenycső mentén lefelé, majd a d átmérőjű 9 szívónyíláson át a C nyilak irányában felfelé, a 3 szívóköpenycsőbe áramlik. Mivel a 9 szívónyílás átmérője kisebb, mintáz 1 búvárszivattyú 11 szívónyílásának átmérője, a 9 szívónyíláson át a 3 szívóköpenycsőbe belépő víz áramlási sebessége viszonylag nagy, ezért a vízben levő finom homok- és iszapszemcsék nem tudnak leülepedni, hanem ezeket az áramló víz magával ragadja. így nincs szükség homokzsákra, tehát a kút létesítésekor a szükséges mélységből ez a szakasz - amely általában mintegy 10 métert tesz ki — megtakarítható. A 3 szívóköpenycsőben felfelé áramló víz elhalad az 1 búvárszivattyú vízhűtésű 14 hajtómotorja mellett, majd az 1 búvárszivattyú 11 szívónyílásán belépve tovább halad a 4 nyomócsőbe. Mivel a 14 hajtómotor mentén állandó, intenzív vízáramlás van, a motor hűtése javul. A kút leszívása a 3 szívóköpenycső alkalmazása következtében maximális lehet, azaz az üzemi vízszint az 1. ábrán //2 hivatkozási betűvel jelölt szintre állítható be, amely megfelel a 6 szőrözött szakasz felső vége magasságának. A szemléletesség kedvéért az ábrán bejelöltük azt a //, üzemi vízszintet is, amellyel a kút leszívása a 3 szívóköpenycső alkalmazása nélkül az I búvárszivattyú biztonságos, károsodásmentes üzemeltetésével megvalósítható lenne. A M, és //2 üzemi vízszint közötti // távolság szemlélteti azt a kitermelési többletet, amelyet a találmány révén elérhetünk. Mivel a 3 szívóköpenycső a 8 szerkezet segítségével légmentesen tömítetten fogadja be az I búvárszivattyút, a 3 szívóköpenycsőben levő víz a szivattyú 14 meghajtómotorjának hűtését a szivattyú működése közben mindenkor nagy hatékonysággal biztosítja. A találmány előnye, hogy a vízelvétel helyétől függetlenül a kútba tetszés szerinti mélységre függeszthetjük be a szívóköpenycsőbe foglalt búvárszivattyút, így a kút leszívási lehetőségei maximálisan kihasználhatók. A vízelvétel helye a szívótéren belül ugyancsak tetszőleges mélységű lehet. Mivel a szívóköpenycső felső vége tömítetten csatlakozik a nyomócsőhöz, az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 üzemi vízszint e csatlakozási pont alá süllyedhet és a leszívás mértéke megszűnik kútkihasználási korlát lenni. Éppen ezért nem szükséges az ismert megoldásokhoz a megengedhetetlen mértékű vízszintsüllyedes megakadályozására ajánlott lcszívásgátlót alkalmazni, amely a találmányunk értelmében alkalmazott szívóköpenycsőnél lényegesen bonyolultabb és drágább szerkezet. Mindemellett igen jelentős előny a búvárszivattyú állandó biztonságos hűtése, továbbá az, hogy a homokzsák elmaradása miatt nincs szükség a kút időnkénti tisztítására, így üzemszünetekre sem a hajtómotor beágyazódás következtében történő meghibásodása, sem a tisztítási művelet elvégzése miatt nem kell számítani. A szívóköpenycső alkalmazása következtében fellépő többletveszteség a tapasztalatok és számítások szerint igen csekély, legfeljebb néhány centiméter vízoszlopnak felel meg. Mivel a találmány lényege éppen abban áll, hogy a szivattyú elhelyezése a vízelvétel helyétől függetlenítve van, nem okoz gondot, hogy a csekély többlet veszteség kiegyenlítése érdekében a szivattyút kismértékben lejjebb helyezzük el. A találmány természetesen nem korlátozódik az ábrákon bemutatott és fent ismertetett példakénti kiviteli alakra, hanem az igénypontokban megfogalmazott oltalmi körön belül számos változatban megvalósítható. Szabadalmi h/cnyponlok 1. Víztermelő berendezés, amelynek szürőzött szakasszal ellátott béléscsöve és a béléscsőben elhelyezett búvárszivattyúja van, azzal jellemezve, hogy a búvárszivattyút (I) befogadó, szívónyílásával (9) a szőrözött szakasz (6) alá nyúló szívóköpenycsöve (3) van. 2. Az I. igénypont szerinti víztermelő berendezés, azzal jellemezve, hogy a szívóköpenycsőnek (3) a búvárszivattyú (I) szívónyilása (11) fölött tömített lezárást biztosító szerkezete (8) van. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti víztermelő berendezés azzal jellemezve, hogy a szívóköpenycső (3) a búvárszivattyú (I) nyomócsövén (4) van rögzítve. 4. Az I —3. igénypontok bármelyike szerinti víztermelő berendezés azzal jellemezve, hogy a szívóköpenycső (3) a szívónyílás (9) felőli végén leszűkített átmérővel (d) van kialakítva. 5. Az I -4. igénypontok bármelyike szerinti víztermelő berendezés, azzal jellemezve, hogy a szívóköpenycső (3) szívónyílásának (9) átmérője (d) kisebb, mint a búvárszivattyú (1) szívónyilásának (11) átmérője (D). 6. Az 1 - 5. igénypontok bármelyike szerinti víztermelő berendezés, azzal jellemezve, hogy a szívóköpenycső (3) szívónyílása (9) e szívónyílás (9) átmérőjével (d) lényegében megegyező távolsággal (m) van a szürőzött szakasz (6) alá vezetve. 2 db rajz 3
