196643. lajstromszámú szabadalom • Keringtető szivattyú
1 196 643 2 A találmány tárgya keringtető szivattyú, közelebbről tömszeience nélküli kivitelű keringtető szivattyú, melyet központifűtés rendszereknél, különösen azok elválasztóbcléteinél lebet alkalmazni. A tömszeience nélküli keringtető szivattyúkat, különösen központifűtés rendszerekhez vagy nedves vagy száraz állórész-tekercselésse! alakítják ki. A száraz állórész-tekercseléssel kialakított tömszeience nélküli keringtető szivattyúkat olyan szerkezeti megoldással valósítják meg, hogy az állórész-lekercs tér a víztér előtt az elválasztó betéttel, a közbenső fallal és a hozzátartozó tömítés köpenyével cl van választva. A tömszeience nélküli keringtető szivattyúk konstruktőrei arra törekedtek, hogy a lehető legkevesebb tömítőelem felhasználásával optimális megoldást érjenek el, melynél biztosítják, hogy a motor fokozottabb mértékben legyen védve, ha az állórész tekercselést a szivattyúzott folyadék, adott cselben a víz elárasztja. Az ilyen szivattyúk konstruktőreinek további célkitűzése az volt, hogy a szivattyú elemeinek számát a lehető legkevesebbre csökkentsék, ami az egyszerű összeszerelést teszi lehetővé, csökkenti a meghibásodásra való hajlamot és kevesebb anyagfelhasználással jár az előállítása, végül kisebb a helyigénye is. Mivel ezekkel a szivattyúkkal szemben igen nagy követelményeket támasztanak, ami a megbízható üzemeltetést, a zajtalan működést és a kis súlyt illeti, a tulajdonképpeni konstrukciós megoldás igen nehéz. Ugyanakkor ismeretesek olyan konstrukciós megoldások keringtető szivattyúkra, melyeknél a forgórész és az állórész közötti elválasztóbetét egy vékony falú cső formájában van kialakítva, amelynek hátsó falánál a motorköpennyel szemben és az elülső oldalánál a közbenső fallal szemben van egy tömítés. Ilyen megoldások képezik a 2 I55 707. számú FR szabadalmi leírás és az 541 726,számú CH szabadalmi leírás tárgyát. Ezeknek a megoldásoknak a hátránya egyrészt a tömítési helyek nagy számában van, másrészt abban, hogy nehéz ellenőrizni az összeszerelést és a tömítések helyes működését. Ismeretesek továbbá az 532 I96,számú CH szabadalom és a 2 460 748.számú DE szabadalom szerinti megoldások, ahol a svájci szabadalom szerint az. elválasztó betét úgy van kialakítva, hogyannak csörészc a forgókerék felöli oldalnál egy profillal ellátott karimát tartalmaz, mely a motor köpenyben van központosítva és két lapos tömítéssel van tömítve. A forgórész-vaslemczköteg mögötti oldalon az elválasztó betét összeszűkül és a motorköpeny és a csapágy között csapágyazva van. Egy dugó zárja le. Ezeknek a megoldásoknak az a hátránya, hogy ezek is nagy számú lömitőclcmet cs tömítési helyet tartalmaznak, és lapos kivitelű tömítéseket kell használni, melyeknél a tömítőfelület tökéletes sík voltával szemben nagyon nagyok a követelmények. Egy további hátránya ennek a megoldásnak az, hogy a motor mögötti térrészt egy további alkatrcszszcl — a dugóval — le kell zárni, ami tovább növeli az. alkatrészek és ezzel a meghibásodási lehetőségek számát. A német szabadalom szerinti, hasonló alakú elválasztó betét abban különbözik, hogy annak elülső karimájánál csak egy lapos tömítést alkalmaznak, és az elválasztó betét hátulsó részében a dugóval szemben egy sík alakú tömítéssel rendelkezik. A hátrányt ebben az esetben is az jelenti, hogy sok tömítési helyet és sok alkatrészt foglal magába, továbbá a tömítési felületeknek síkoknak kell lenniük. Végül létezik még egy megoldás, mely a 220 685. számú CS szerzői tanúsítványból ismerhető meg, mely kiküszöböli a fenti hátrányokat, vagyis a tömítési helyek nagy számát és a tömítési felületek sík jellegével szemben támasztott követelményeket lecsökkentették. Ennél a szerkezeti megoldásnál az elválasztó betét egy hengeres alkatrész, mely a hátulsó oldalánál egy profil alakú fenékrésszel, elülső oldalánál pedig egy karimával van ellátva. Az elválasztó betét fenekének belső felületén egy tartó van felszerelve a hátulsó csapágy számára. Ennek a megoldásnak is az a hátránya, hogy még mindig sok alkatrészből áll, mivel a hátulsó csapágy tartóját az elválasztó betét fenekének belső oldalához kell csatlakoztatni, és a csapágy centírozásának (központosításának) a korábbi megoldásokhoz képest jobbnak kel! lennie. Az ismert megoldások hiányosságait a találmánynyal lényegében kiküszöböljük. A találmány szerinti keringtető szivattyú egy tömszeience nélküli szivatytyú, melyet központifűtés rendszerekhez lehet használni, amely egy hidraulikus részből áll, amely egy szivattyúházból és egy forgókcrékből van felépítve, valamint egy hajtó villamos motorból kialakított mechanikus részből, mely utóbbinak a forgókereke egy, az elülső és a hátulsó csapágyakban csapágyazott, üreges átmenőtengellyel együtt egy elválasztó betét segítségével el van választva az állórész tekercsétől, mely egy lényegében hcngcralakú préstcstből van kialakítva, amely egy nem átmenő, profil alakú fenékrésszel és egy azzal szemben fekvő lezáró és tömítő karimával rendelkezik. A találmány lényege abban van, hogy a profil alakú fenékrész középső része a hátulsó csapágyat csapágyazó hengeres részből van kialakítva, és a hátulsó csapágy külső szelencefelülete tengelyirányú hornyokkal van ellátva és/vagy a profil alakú fenékrész hengeres része tengelyirányú, sajtolással kialakított, a hátulsó csapágy előtt és amögött lévő tereket összekötő hornyokkal van ellátva. A találmány további lényege abban van, hogy a profil alakú fenékrész hengeres része a hátulsó csapágy tengelyirányú helyzetét biztosító, sugárirányú sajtolással kialakított résszel rendelkezik. A találmány nagyobb hatását egyrészt a tömítési helyek számának csökkentésével, másrészt az alkatrészek számának csökkentésével értük el, amivel a szivattyú működésének megbízhatósága is növekedett. Az elválasztó betét fenékrész formájának újszerű kialakítási módja azáltal biztosítja a forgórész-tér tökéletes hűtését és szellőztetését, hogy a szivattyúzott folyadék tökéletesen cirkulá! az elválasztó betét belsejében, és a felmelegedett hűtővizet a forgórész teréből a tengelyfuraton keresztül kivezetjük a hidraulikus részbe. A találmány szerinti keringtető szivattyút egy konkrét kiviteli példa kapcsán, a mellékelt rajz alapján ismertetjük részletesebben, ahol az I. ábrán a találmány szerinti keringtető szivattyú keresztmetszete; a 2- 5. ábrákon pedig a hátsó csapágy és a hengeres fal különböző kiviteli alakjait mutatjuk be. A találmány szerint a keringtető szivattyú egyrészt a hidraulikus részből áll, mely egy I szivattyúházból 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
