196616. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves foszforsav-észterek és fogtechnikai segédanyagként hasznosítható, polimerizált bevonóanyag előállítására

1 196 616 2 A találmány tárgya eljárás fogtechnikai segéd­anyagként hasznosítható, polimerizálható szerves foszforsav-észterek és polimerizált bevonó anyagok előállítására. A találmány szerinti eljárással előállít­ható vegyületek olyan kompozíciókban hasznosít­hatók, amelyek a fogászatban fog-bevonóanyagként, -javítóanyagként és -erősítőanyagként, illetve fogak­hoz hidak vagy koronák erősítésére alkalmazhatók. A fogászati gyakorlatban régóta fenn áll az igény olyan polimerizálható készítményekre, amelyek jól tapadnának a dentinhez. A dentinhez kötődni képes anyagok előállítására szolgáló első kísérletek közé tartozott a Buonocore, M., Wileman, W. és Brude­­vold, F. által a J. Dent. Res,. 35. 846 (1956), illetve a Buonocore, M. és Quigley, M. által a .1. Amer, Dent. Assoc., 57. 807 (1958) szakirodalmi helyen ismertetett olyan polimerizálható kompozíció, mely hatóanyagként az (I) képletű glicerofoszfát-dime­­takrilátot tartalmazta. Anbar, M. és Farley, E. a J. Dent. Res., 53. 879 (1974), illetve Anbar, M., Farley, E. és Jones, R. a J. Dent. Res., 56. 943 (1977) szakirodalmi helyen olyan, dentinhez tapadó ragasztóanyagokat ismertetetnek, amelyek hatóanyagként, a (II) képletű vinil-foszfonsavat, illetve a (III) képletű vinil-benzíl-foszfonsavat tartalmazzák. A 4 182 035, 4 222 780 és 4 235 633 számú ame­rikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban, to­vábbá a 77-113089, 78-30193, 78-39331, 78-67740, 78-69494, 78-110637, 78-113843, 78-134037, 78-144939, 78-138441,79-21438 és 79-28339 számú japán közrebocsátási iratokban különböző foszfor­sav- és foszfonsav-észtereket ismertetnek mint a den­tinhez jó kötőképességgel rendelkező anyagokat. Ugyanakkor Japánban a gyakorlatban alkalmaznak egy olyan, „Clearfil” márkanév alatt forgalomba került fogbevonó készítményt, amely kétkomponensű és műgyanta alapú. Ennek a műgyanta-rendszernek az első, katalitikus hatású komponense egy meg nem határozott szerkezetű, polimerizálható foszforsavat tartalmaz. A második komponens etanolos oldatban nátrium-benzol-szulfinátot és N,N-di(hidroxi-etil)-p­­toluidint (a továbbiakban ezt a vegyületet a „DHPT” rövidítéssel jelöljük) tartalmaz. Felhasználási javasla­ta szerint alkalmazását meg kell előznie a kezelni kívánt dentinen végrehajtott savas maratásnak (a ma­ratáshoz például ortofoszforsavat használva). Az ilyen savas maratásnak hosszú távon jelentkező fiziológiai hatásai azonban nem ismeretesek, sőt számos gya­korló fogász megkérdőjelezte a dentin savas maratásá­nak hatékonyságát — lásd például Buonocore, M. „The Challenge of Bonding to Dentin” című előadá­sát a Silverstone, L. M. és Dogon, 1. L. szerkesztésé­ben a North Central Publishing Co. (St. Paul. Ameri­kai Egyesült Államok) gondozásában 1975-ben meg­jelent „The Acid Etch Technique” c. könyvben, amely az 1974. december 16. és 18. között Sankt Moritz-ban (Svájc) megtartott nemzetközi szimpó­zium anyagát tartalmazza. A savas maratást továbbá meglehetősen nehéz végrehajtani, hiszen az erősen korrozív hatású sav káros a száj lágy szöveteire. Ugyanakkor számos ország előírásai szerint az orto­­foszforsavtartalmú kereskedelmi termékek esetén különleges szállítási követelményeknek kell eleget tenni, így például ortofoszforsavat tartalmazó fiolák­kal ellátott fogorvosi eszközök, így fogpótlási készle­tek esetén megnövekedett szállítási költségek jelent­keznek. A 4 203 220 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban olyan, foszfort nem tartalmazó vegyülctckct ismertetnek, amelyek — legalábbis a leírás szerint - képesek kötődni dentinhez. Ebben a leírásban előnyös vegyületként a (IV) képletű 2-(N’ allil-amíno)4,6-díklór-l,3,5-triazint említik, A 3 882 600 és a 3 997 504 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetet­tek szerint kemény fogszövetekhez jól kötődnek a monofluor-foszforsav (V) általános képletű szerves észterei a képletben R jelentése telítet!en„addíciós polimerizálásra képes csoport —, azonban ezejkben a leírásokban nem tesznek említést arra nézve, hogy ezek a vegyületek képesek-e a dentinhez tapadni. A 3 629 187 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban fogászati gyantákként felhasznál­ható különböző adduktokat ismertetnek, amelyeket biszfenol A diglicidil-metakrilátja (a továbbiakban ezt a vegyületet a „BIS-GMA” rövidítéssel jelöljük) és izocianát vagy diizocianát kombinálása útján állíta­nak elő. Ebben a leírásban nem tesznek említést fosz­fortartalmú adduktokról. A 2 674 590 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban különböző polikondenzációs ter­mékeket ismertetnek, amelyek esetén a foszforato­mok két láncképző aromás észterező csoporthoz és egy elágazó, difenilcsoportot tartalmazó aromás észte­­rező csoporthoz kapcsolódnak. A 2 871 263 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban különböző foszfor-dihalogenideket ismertetnek, ame­lyek esetén a foszfor egyszeres kötéssel kapcsolódik két halogénatomhoz, kétszeres kötéssel egy oxigén­atomhoz és egyszeres kötéssel egy olyan egyvegyérté­­kű aromás szénhidrogén-csoporthoz, amely legalább egy olefinszerű kettősköiést és legalább egy, szén atomot tartalmaz. A 4 030 933 számú amerikai egye­sült államokbeli szabadalmi leírásban olyan íoszfor- és halogéntartalmú polimereket ismertetnek, amelyek bisz-(hidroxi-etil)-tereftalát halogénezett származéka és egy halogéntartalmú foszfor-monomer reagáltatása útján állítanak elő. Az így kapott polimernek olyanok az ismétlődő egységei, hogy bennük a hslogénatom nem kapcsolódik közvetlen foszforhoz. A dentin-ragasztó kompozíciónak célszerűen jól kell tapadnia mind a dentinhez, mind a fogzománc­hoz, továbbá más javító és pótló gyantákhoz, koro­nákhoz és/vagy hidakhoz, amelyeket manapság a fogászatban használnak. (A Javító” és „pótló” ki­fejezések a jelen esetben gyakorlatilag egyenértékűek arra való tekintettel, hogy szerte a világon eltérően értelmezik azt, hogy egy adott fogászati ragasztó­­anyag javító vagy pótló jellegű.) Ugyanakkor egy dentin-ragasztó kompozíciónak célszerűen csökken­teni kell az alaposabb foglyukelőkászííés, például az alávájás szükségességét. Egy dentinragasztó kompozí ciónak továbbá ellen kell állnia ismétlődő, hő hatására fellépő tágulásnak, illetve összehúzódásnak, mini: malizálva a ragasztó kompozíció és s szomszédos fog­5 10 15 20 25 30 35 40 45 60 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom