196581. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olajos iszapok kezelésére azok konzisztenciájának megváltoztatásával és eljárás az így kapott termék felhasználására égetett agyagipari termékekben
1 2 az égetéshez szükséges szénpor mennyiségét jelentősen csökkenti és ezzel költségmegtakarítást jelent. Az olajjal ellentétben ugyanis a tőzeg nem távozik az előkezelés során, hanem energiáját a bekevert szénporhoz hasonlóan égetéskor adja le. A találmány szerinti eljárások főbb jellemzőit a továbbiakban a csatolt rajzok alapján, példák kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra az agyag és a tőzegkorpa-olajos iszap keverék adagolását szemléltető vázlat, a 2. ábra az égetett agyagipari termékek technológiai folyamata első szakaszának technológiai vázlata, a 3. ábra különböző módon adalékolt téglák térfogatsúlyának diagramjai a 4. ábra szénporral, illetve tőzegkorpa-olajos iszap keverékkel adalékolt alapanyagból származó téglák szilárdságának diagramja az adalékolt anyag mennyiségének függvényében. A találmány szerinti eljárás első részét az olajos iszap lekötése, megfelelő konzisztenciájú állapotba való vitele képezi. Az olajos iszap átalában szervizekben, üzemanyagtöltő állomásoknál keletkezik és az ott elhelyezett olajfogóból származtatható fölözött olaj vagy közvetlenül olajos iszap formájában. Az olajos iszap olajtartama különböző mértékű lehet, az itt ismertetett technológia — mint látni fogjuk — nem érzékeny az olajos iszap olajtartalmára. Az olajos iszap lekötése történhet közvetlenül a keletkezési helynél, vagy bármely alkalmas telepen, ahova szállítása szippantókocsikban vagy erre a célra kialakított szippantó konténerekben történhet. Az olajos iszap lekötéséhez tőzegkorpát használunk. Ismeretes, hogy a tőzeg félkolloid, nagymolekulájú, több komponensből álló polifrakciós hidrofil rendszer. A tőzeg természetes szorbens anyag. Szorpciós tulajdonságai elsősorban annak köszönhetők, hogy igen nagy fajlagos felülettel rendelkezik. A tőzeget textúrája, polimodális porozitás eloszlása, kémiai öszszetétele alkalmassá teszi arra, hogy kölcsönhatásba lépjen az olajos iszappal és miután a tőzeg az esetleg abban lévő különböző károsító anyagokat is képes lekötni, kitűnő szorpciós tulajsonságai mellett ioncserélő hatást is kifejt. Természetes ioncserélő anyagként a tőzeg kiszűri a szennyezett vizekből a periodikus rendszer I és II csoportjához tartozó elemek sóit, az ólom és a nehézfémek sóit, valamint a rádióaktív elemeket is. A tőzeg huminsavai ezenkívül aktív hatással vannak az I-II típusú vírusokra is. Az olajos iszap tőzegkorpával való lekötésének legegyszerűbb módja, ha egy 30-40 cm vastagságú tőzegkorpa rétegen olajjal szennyezett vizet engedünk át. Az ilyen vastagságú réteg már képes az olajszenynyeződés mintegy 95 százalékának visszatartására. Ha a szűrés sebességét csökkentjük, akkor ez annak hatékonyságát lényegesen növeli. A kiindulásul választott tőzeg nedvességtartalma 45—50% között van. Ilyen nedvességű tőzegkopára jellemző, hogy tömegében mintegy 0,7-0,8 rész olajos iszapot képes felvenni. Az olajos iszap és a tőzegkorpa összekeverésére két célszerű módszert ismertetünk. Az első módszernél oldalirányban nyitott, felülről iedett fészer alatt a talajtól vízzáróan elszigetelt,körben peremmel ellátott betontálcákon mintegy 50%-os nedvességtartalmú tőzegkorpából tőzegágyat készítünk. A tőzegágyba bevezetjük az olajos iszapot, például szippantó kocsiból való szivattyúzás révén, és 10-15 cm-es vastagságú olajos iszapréteget alakítunk ki. Erre a tőzegágy oldalprimájából 2-3 cm-es takaróréteget szórunk lapáttal, majd a rendszert fél nap - 1 nap időtartamra pihenni hgyajuk. Ezen idő alatt a tőzegkorpa az olajos iszapot magában szívja. Az állásidő leteltével egy kisteljesítményű tolólapos géppel az anyagot betontálcán prizmába toljuk, és ezzel az anyag végleges bekeverését is elvégezzük. Azt tapasztaltuk, hogy 100 q 50%-os nedvességtartalmú tőzeg 7,5 m3 30%-os olajtartalmú olajos iszap felvételére alkalmas. Az eljárás eredményeként már nem viszkózus,' lapátolható és bármilyen eszközzel szállítható keveréket kapunk, ami a lekötött állapotban jelenlévő olaj miatt már sokkal kisebb mértékű környezetszennyezést okoz. mint az eredeti olajos iszap. Előnyös, ha a betontálcákhoz folyadékfelfogó zsornp csatlakozik, amelybe a tőzeggel nem lekötött folyadék összegyűjthető. Elvileg folyadékfelesleg nem keletkezhet, de hígabb olajos iszap vagy nagyobb nedvességtartalmú tőzeg esetében a folyadékelvezetésről érdemes gondoskodni. A felszívódási folyamat figyelemmel való kísérése lehetővé teszi, hogy a tőzegkorpa mennyiségét menetközben növeljük, és ezzel a folyadéklekötést tökéletessé tegyük. Amint a későbbiekben látni fogjuk, a szűrt maradék folyadék az agyagipari felhasználásnál az alapanyag nedvesítéséhez közvetlenül felhasználható. A második módszerhez közúti jármüvekkel szállítható, például 6 m3-es konténert használunk. Ebbe a szippantó gépjárművel szállított olajos iszapot és tőzegkorpát mintegy 10,7 tömegarányban betöltjük. Az olajos iszap felszívódása minden keverés nélkül is néhány nap alatt megtörténik. A felszívódást mechanikus keveréssel természetesen gyorsíthatjuk. Az itt vázolt mindkét módszer közös jellemzője, hogy a keverés helyén egyúttal a keverék átmeneti tárolása is megoldható. Az eljárás helyszükséglete minimális, a fedett térben való végrehajtás az olajos iszap egész évben való fogadását lehetővé teszi. A keverő-tároló terület a talajtól elszigetelt, ezért helyi környezetszennyezés sem lép fel. Külön említendő, hogy a keveréshez minimális gépi segítségre és csak nagyon egyszerű eszközökre van szükség. A találmány szerinti eljárás második részét a tőzegkorpával lekötött, laza szerkezetű, könnyen lapátolható és szállítható, olajat és egyéb szennyezéseket tartalmazó keverék ipari továbbfelhasználása képezi. A találmány szerinti eljárással a tőzegkorpa-olajos iszap keverékét égetett agyagipari termékek adalékaként az alábbiak szerint használjuk fel. Az égetett agyagipari termékek technológiája önmagában jól ismert, erre a technológiára ezért csak a találmány szerinti megoldás vonatkozásában szükséges mértékben hivatkozunk. A technológiához felhasznált agyag előkészítése általában regálozással történik. A tőzeg-olajosiszap keveréknek az alapanyaghoz való adagolása legcélszerűbben a regálozási folyamat során oldható meg. Az agyaghoz vékony rétegekben hozzáadagoljuk a tőzeg-olajosiszap keverékét, és eredményül az 1. ábrán vázolt prizmakeresztmetszetet kapjuk. A pontozott terület az anyagot, az X-s?el jelölt terület a tőzeg-olajosiszap keveréket jelöli. Az 196.581 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
