196581. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olajos iszapok kezelésére azok konzisztenciájának megváltoztatásával és eljárás az így kapott termék felhasználására égetett agyagipari termékekben

1 2 A találmány tárgya eljárás olajos iszapok kezelésé­re azok konzisztenciájának megváltoztatásával, továb­bá eljárás az így kapott tennék felhasználására égetett agyagipari termékekben. A környzetvédelmi kérdések közül az olajos isza­pok ártalommentes elhelyezése a mai -napig, megol­datlan, illetve megnyugtató módon még nem megol­dott problémát képvisel, A különböző felmérések sze­rint Magyarországon évente mintegy 500.000 m3 olajos iszap keletkezik és várhatóan ez a szám növe­kedni fog. Az olajos iszapok származási körülményektől füg­gően különböző mértékben tartalmaznak olajat, illet­ve különböző nehezebb szénhidrogénféleségeket, vala­mint vizet. Közös jellemzőjük, hogy környezetet ká­rosító hatásuk miatt közcsatornába nem engedhetők és végleges tárolásuk, sőt a keletkezési helyről való el­távolításuk is problematikus. Viszkózus, folyós álla­guk miatt hagyományos rakodóeszközökkel nem mozdíthatók, a felhasznált eszközök és tárolók meg­tisztítása és más célra való felhasználása gyakorlatilag már nem lehetséges. Olajos iszapok felhasználására vonatkozik a 183.800 lsz. magyar szabadalom. A szabadalom sze­rint az olajos iszapot közvetlenül, esetenként perlittel vagy pumicittel keverve égetett agyagipari termék alapanyagához keverik. A 26 10 012 B2 számú NSZK közzétételi iratban vörösiszap alapú kerámiák előállítási eljárását ismerte­tik. Ennél az eljárásnál a vörösiszaphoz égetés előtt különböző adalékanyagokat, többek között granulált olajpalát adagolnak. Az adalékok jelenléte az ott is­mertetett példák szerint a kerámia minőségét nem rontja, az adalékok felhasználása pedig környezetvé­delmi szempontból kedvezőnek tekinthető. Az olajos iszapnak az agyaghoz, mint alapanyag­hoz való hozzákeverése számos nehézséget von maga után. Ezek közül legjelentősebb az, hogy az olaj a nagy felületi feszültsége miatt nedvesítés szempontjá­ból kedvezőtlenül viselkedik és az agyagipari techno­lógiában használt teknőskeverőben az agyagdarabo­kat, szemcséket vékony réteggel bevonja és ez a to­vábbi hozzákeverést akadályozza. Különösen képlé­keny agyaghoz való adagoláskor az olaj felszívódás nél­kül az agyagtól különállva jelenik meg a technológiai gépekben. Ez a különálló olaj a gépeket szennyezi és a szállítószalagok gumihevedereit károsítja. A találmány feladata ezen ismert technológia to­vábbfejlesztése és olyan eljárás létrehozása, amely le­hetővé teszi egyrészt az olajos iszapok lekötését és konzisztenciájának megváltoztatását, másrészt pedig az égetett agyagipari termékekben való felhasználását. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a természetes anyagok közül a tőzeg kiváló szorbens tulajdonságokkal rendelkezik és igen nagy mennyi­ségű nedvesség lekötésére alkalmas. Ha olajos isza­pot tőzegben, pontosabban őrölt tőzegben, azaz tő­zegkorpában itatunk fel, akkor a tőzeg az olajos isza­pot leköti, és az így lekötött olaj már nem szennyezi a környezetet, hanem a tőzeghez kötött állapotban bármely száraz, félnedves vagy morzsalékos anyaggal elegyíthető, és lekötött állapotban a keverék a nedves földhöz hasonló, lapátolható konzisztenciájúvá válik. A találmánnyal tehát eljárást hoztunk létre olajos iszapok kezelésére azok konzisztenciájának megvál­toztatásával, amelynek során az olajos iszapot nagy felületi abszorpcióval rendelkező szemcsés anyaggal kezeljük és a találmány szerint a kezelés során szem­csés anyagként 1 tömegrész olajos iszapra vonatkoz­tatva 0,66—4 tömegrész tőzegkorpát adagolunk, és ezáltal végtermékként már nem folyós konzisztenciá­­jú keveréket kapunk. Az eljárás során az olajos iszapot elkülönített tő­zegkorpa rétegre öntjük, majd a kapott anyagot a fo­lyékony fázis felszívódásáig nyugodni hagyjuk. Az eljárás egy változata szerint az olajos iszapot tőzegkopra-rétegre öntjük, majd az anyagokat keve­réssel homogenizáljuk. Az eljárás egy előnyös foganatosítási módjánál az olajos iszap fogadására tőzegkopra ágyat képezünk ki és az olajos iszapot erre öntjük, majd rá tőzegkor­pából vékony fedőréteget hordunk. A találmány szerinti eljárással létrehozott keverék már könnyen szállítható, a környezetet nem szennye­zi, további ipari felhasználása lehetséges. A találmány egy másik aspektusa szerint eljárást hoztunk létre ásványi olajat tartalmazó iszapok ége­tett agyagipari termékekben történő felhasználására, amelynek során az olajos iszapot, továbbá egy nedv­szívó anyagot az alapanyaghoz keverünk, amely alap­anyag kívánt esetben legfeljebb 6 t%-ban szénport is tartalmaz, majd az alapanyagot feldolgozzuk és ki­égetjük, és a találmány szerint az olajos iszapot tő­­zcgkorpával.mint szorbens anyaggalösszekeverjük, az­zal felszivatjuk és az így kapott előkeveréket legfel­jebb 10 t% arányban az alapanyaghoz adagoljuk. Az eljárás egy foganatosítási módjánál az alapa­nyagban a szénport 3-20 t% arányban az előkeverék­­kel helyettesítjük. A környezet kímélése érdekében az elők’everést a talajtól elszigetelt tárolótérben készítjük. Az eljárás egy foganatosítási módjánál az olajos iszapot a tárolótérben kialakított tőzegágyra helyez­zük, majd a rendszert a folyadék legalább részleges felszívódásáig nyugalomban hagyjuk és ezt követően mechanikai homogenizálást végzünk, kívánt esetben a tőzeg által nem lekötött folyadékot összegyűjtjük. A technológia további egyszerűsítése céljából az előkeverék, valamint a szénpor hozzáadagolása után az alapanyaghoz az előírt képlékenység eléréséig vizet és az előkeveréskor keletkező maradék folyadékot adagoljuk. A végrehajtás szempontjából előnyös, ha az elő­keveréket réteges formában helyezzük el az agyagde­póban, előnyösen úgy, hogy minden 30—35 cm vas­tagságú agyagrétegre 1-2 cm vastagságú előkeveréket terítünk. A tapasztalatok szerint akkor kapjuk a legkedve­zőbb eredményeket, ha 40—55% nedvességtartalmú tőzeget és legalább 10% olajtartalmú olajos iszapot használunk. A találmány szerinti eljárás valóban megoldja a kitűzött feladatot, mert egyrészt a nehezen kezelhető és szállítható olajos iszapot egy természetes, tehát a környezettől nem idegen anyagba beépíti és ezáltal kezelhetővé és szállíthatóvá, továbbfeldolgozásra al­kalmassá teszi. Az égetett agyagipari termékekben való felhasz­náláskor a lekötött olaj már nem jár azokkal a hátrá­nyokkal, mint amivel az egyszerűen adagolt vagy me­chanikusan kevert olaj járt, így a technológiát nem ne­hezíti, sőt azt előnyösebbé teszi, és a tőzeg jelenléte 1 196,58 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 í>5 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom