196506. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elrendezés anizotóp akusztooptikai, előnyösen tellúriumdioxid egykristályok felhasználás szempontjából kitüntetett kristálytani síkjának nagy pontosságú, félpercnél pontosabb orientálására

3 196506 4 A találmány tárgya eljárás és elrendezés anizotróp akusztooptikai előnyösen tellurium­­dioxid egykristályok nagypontosságú, fél­percnél pontosabb orientálására. Mint ismeretes, az akusztooptikai eszkö­zök az optikai rendszerekben az aktiv ele­mek szerepét töltik be. Segítségükkel modu­lálható a lézernyaláb intenzitása, hullám­hossza, polarizációja és vezérelhető a lézer­nyaláb terjedési iránya mozgó elemek nélkül nagy sebességgel. Ilyen eszközök a hetvenes évek elején jelentek meg a világpiacon, miután sikerült megoldani a sorozatgyártáshoz szükséges fi­zikai és technológiai problémákat. A besze­rezhetőség és a sorozatgyártással járó rela­tiv olcsó ár azután lehetővé tette ezeknek az eszközöknek gyors elterjedését. Ma már ezek az eszközök lézeres adatrögzítő berendezé­sek, lézeres megjelenitók, lézeres adatátviteli vonalak, holografikus memóriák, stb. alapvető építőelemei. Az akusztooptikai eszközökben az akusztikus hullámokat piezo-elektroraos átala­kítóval hozzák létre. A piezo-elektromos anyagokban az elektromos térerősség mecha­nikai deformációt és/vagy feszültséget hoz létre. Egy ilyen lapkát váltakozó elektromos térbe helyezve, abban mechanikai hullámok jönnek létre. Az elektródákkal ellátott piezo­elektromos lapkát kötőréteg kapcsolja a transzmissziós közeghez, amelybe az akuszti­kus hullámokat akarjuk juttatni. A piezo-elektromos lapka úgy orientált, hogy tiszta longitudinális vagy nyíró irányú hullámokat kelt, amelyek síkhullámoknak te­kinthetők. Ha a disszipációtól eltekintünk, akkor a lapka által keltett akusztikus hul­lámok teljesítménye egyenlő lesz a generá­torból felvett teljesítménnyel. A lapka tehát elektromos szempontból egy Z impedanciának tekinthető. Az akusztooptikai eszközök működése a hanghullám és fényhullám kölcsönhatásán alapul. E kölcsönhatás bizonyos anizotróp ún. akusztooptikai egykristályokban különösen erős, ha a kölcsönható hanghullám és fény­hullám bizonyos jól meghatározott irányokban haladnak. Ezért az akusztooptikai egykristá­lyokat az eszközkészités előtt orientálni kell. Orientálásnál az egykristályokon olyan sik felületeket kell kialakítani, amelyek normálisa a kristályrács szimmetriájához simuló koordi­náta rendszerben meghatározott irányokba mutat. Ismeretesek olyan eljárások, amelyekkel akusztooptikai egykristályok orientálása ki­sebb, mint ±0,5° pontossággal elvégezhető. Ezek az eljárások Röntgen-sugaraknak a kristályrácson való diffrakcióján alapulnak. Az orientálás szokásosan Röntgen-diffrakto­­roéterrel vagy reflexiós, illetve transzmissziós Laue-felvételek készítésével történik. Ismeretes olyan eljárás is, mellyel a lé­zernyaláb Schaefer-Bergmann féle diffrakciós képét hozzák létre. A létrehozott kép alapján iterációs módszerrel végzik el az orientálást. Egy ilyen eljárást és az eljárás foganatosítá­sára alkalmas berendezést ismertet a HU 176 840 számú magyar szabadalmi leírás. Az előbbiekben ismertetett eljárásoknál az orientálás pontossága nem kielégítő. Az akusztooptikai eszközök orientálásánál egy nagyságrenddel nagyobb pontosságra van szükség, mint amit az ismert eljárások biz­tosítani tudnak. A találmánnyal célunk olyan eljárás és elrendezés kidolgozása, amellyel az akuszto­optikai egykristályok orientálása nagypontos­sággal gazdaságosan megvalósítható. A találmánnyal megoldandó feladatot az előbbieknek megfelelően az anizotróp akusz­tooptikai, előnyösen telluriumdioxid egykris­tályok kristálytani síkjának nagypontosságú, félszőgpercnél pontosabb orientálásában je­lölhetjük meg. A találmány alapja az a felismerés, hogy a kitűzött feladat egyszerűen megoldódik, ha a fényhullám, előnyösen lézersugár Schlie­­ren-féle akusztooptikai diffrakciós képét hozzuk létre és magát ezt a diffrakciós ké­pet használjuk fel a felhasználás szempont­jából kitüntetett kristálytani sík korrekció­jának elvégzésére. A találmány szerinti eljárás tehát olyan ismert eljárás továbbfejlesztése, amely alkal­mas anizotróp akusztooptikai, előnyösen tel­luriumdioxid egykristályok felhasználás szem­pontjából kitüntetett kristálytani síkjának nagypontosságú, félpercnél pontosabb orien­táláséra. Az eljárás során egy vizsgáló hul­lám diffrakcióját egymással párhuzamos rács­­síkon hozzuk létre. Ezután a diffrakciós ké­pet kiértékeljük és a kiértékelés alapján meghatározzuk a vizsgált hullám terjedési iránya, valamint a rácssikok normálisa kö­zötti szöget. Vizsgáló hullámként fényhullá­mot alkalmazunk és a rácssikokat ultrahang bebocBéjtáséval hullámfront síkokkal állítjuk elő. A továbbfejlesztés, vagyis a találmány abban van, hogy a fényhullám előnyösen lé­zersugár Schlieren-féle akusztooptikai dif­frakciós képet hozzuk létre és magát ezt a diffrakciós képet használjuk fel a felhasz­nálás szempontjából kitüntetett kristálytani sík korrekciójának elvégzésére. A találmány értelmében célszerű, ha a vizsgált kristályokon optikai megmunkálással legalább két, egymással előnyösen párhuza­mos optikai ablakot és az ablakokra merőle­ges ultrahang becsatoláséra alkalmas síkot hozunk létre. Ezután a lézersugarat a vizs­gált egykristályon az optikai ablakokra me­rőleges irányban átbocséjtjuk. Célszerű még az is, ha az ultrahang be­csatolására alkalmas síkokkal párhuzamos, az egykristályt határoló szemközti sikot a lézer­sugár haladási irányával párhuzamos él men­tén mint forgástengely mentén elforgatjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom