196496. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nedves szemcsés anyagok és/vagy viszkózus folyékony anyagok különösen pasztaszerű vegyipari és élelmiszeripari termékek fluidizációs szárítására
9 196496 10 beiktatva. A 12 perditókamrában is van egy 19e hőmérő. A 24 ágvezeték kis térfogatáramú pótlevegőt juttat a 12 perditökamrába, amelynek szerepe a szemcsék utószáritása. A kiszárított, és a 12 perditAkamrából a légárammal távozA szemcsék az úlepitA funkciót betAltA 13 ciklonba juttatására a 28 vezeték szolgál. A 13 ciklon az alatta elhelyezkedó 14 gyűjtAtartállyal, ez utóbbi pedig a 20 szállitószerkezettel áll kapcsolatban, amelynek segítségével a szárított végtermék (nem ábrázolt) csomagolóűzemrészbe továbbítható. A találmány szerinti berendezés a követkézéképpen működik: . az a nyílnak megfelelően érkező szárítandó nedves szemcsés anyagot, pl. valamilyen pasztát a 15 tartályból folyamatosan tápláljuk az inert szemcsék által alkotott 1 töltetbe, miközben a 3 alátétet kulisszás 5 hajtómű segítségével lengésben tartjuk. A 10a hőcserélőben felhevitett fluidizációs száritólevegőt a 25 térbe vezetjük, ahonnan a levegő a levegőelosztó 3 alátéten áthaladva az 1 töltetbe jut, ahol fluidizációs állapot jön létre; ezt a levegőbevezetés és a 3 alátét harmonikus - vagy nem harmonikus - lengőmozgása (vibrácója) együttesen idézi elő. A 23 ágvezetéken át tangenciálisan a 10b hőcserélőben felhevitett pótlevegöt táplálunk a fluidizációs 26 térbe, vagyis á szárítandó anyag és az 1 töltetet alkotó inert szemcsék keverékébe. A pótlevegő hőmérséklete a fluidizációs levegőével azonos lehet, térfogatárama azonban az előbbiét - pl. mintegy 30%-kal - célszerűen meghaladja. A két levegőáram és a 3 alátét vibrációjának együttes hatására intenziven kevert örvényréteg alakul ki, amelyben a pl. pasztaszerű nedves anyag az inert szemcsék felületére feltapad, ott megszárad, és az állandó mozgásban levő, egymásnak ütköző inert szemcsék a felületükre tapadt száraz anyagréteget megörlik. Az őrlés hatékonyságához nagymértékben hozzájárul a 3 alátéttel való gyakori ütközésből adódó ütőhatás; az a tény, hogy az inert töltet szemcséi a szokásosnál nagyobbak, pl. 3-10 mm, előnyösen 4- -5 mm, átmérőjűek, illetve méretűek (nem feltétlenül gömb alakúak a szemcsék) lehetnek, mert a vibrációs energiával ilyen nagy szemcsék is mozgásban tarthatók, é3 a nagyobb szemcsék által az ősszetapadt rögökre és a szemcsékre tapadt rétegre kifejtett mechanikai hatás erőteljesebb; a tangenciálisan beáramló pótlevegő által a fluid rétegben bekövetkező nyiróhatás, valamint az inert szemcsék felületéről levált, szárított anyagnak a 26 térben az sí spirális pályán való felemelkedése - felfelé haladása - során a 2 ház falával való ütközése és súrlódása. Mivel a 23 ágvezetéken tangenciálisan betáplált levegőáram a feláramló fluidizációs levegőnél nagyobb száritóhatása igen intenzív, úgyhogy ebben az esetben tulajdonképpen nem is pótlevegös utószárításról van szó, hanem a berendezés e zónája .mellérendelt fő-száritózónának* tekinthető. Az sí spirális pályán feláramló szárított termék a 12 perditókamrában jut, amelyben a 24 ágvezetéken keresztül tangenciálisan betáplált, és a 10c hőcserélőben felhevitett pótlevegő az anyagot az sz spirális pályán történő feláramlásra kényszeríti és tovább szárítja. A 12 perditíkamrába vezetett pótlevegő hőmérséklete az előbb említett két levegőáram hőmérsékletével azonos lehet, térfogatárama azonban az előbbi kettőnél kisebb, például az 1 töltetbe vezetett pótlevegő térfogatáraménak mintegy 25%-a. A 12 perditőkamrába táplált pótlevegő az 1 töltetből kilépő anyagot utószárítja. A szárított finom szemcséket a fluidizációs levegő és tangenciális pótlevegők áramai magukkal ragadják, a gyakorlatilag teljesen száraz szemcséket - a berendezésből kiszállítják, a még nedvességet tartalmazó szemcsék pedig a rétegbe visszahullanak. Amennyiben a 21 levegóbetápiáló fővezetéken keresztül érkező őssz-levegőmennyiséget 100%-nak vesszük, a mindenkori szárítási feladattól függően e teljes levegőmennyiség 20-40%-át a 22 ágvezetéken; 40-60%-ét a 23 ágvezetéken, 10-30%-át pedig a 24 ágvezetéken keresztül tápláljuk be, a 23 ágvezetéken át bejuttatott levegőmennyiség azonban mindig nagyobb a 22 ágvezetéken keresztül bejuttatottnál, az utószáritáshoz a 24 ágvezetéken keresztül betáplált levegő mennyisége pedig általában kisebb, mint a 25 térből felfelé áramló fluidizációs levegő mennyisége. A fentiek szerint szárított anyag általában minimális, mintegy 0,26-0,15% víztartalommal jut a 13 ciklonba, amelynek felső részéből a 29 vezetéken keresztül a levegő távozik el, alsó részéből viszont a szárított termék kerül a 14 gyűjtőtartályba, onnan pedig a 20 szállítószerkezetre, amely a terméket adagoló-csomagoló üzemrészbe továbbítja. A találmány a továbbiakban példákon keresztül ismertetjük részletesen. 1. példa Centrifuganedves .Rigacoccin" nevű állatgyógyászati alapanyagot szárítunk a találmány szerinti eljárással, az ábrán látható berendezésben, amelynek 2 háza 0,108 m átmérőjű, és 1 töltetét 1 kg össz-tömegű, 4- -5 mm átmérőjű AlzCó (korund) szemcsék alkotják. A 3 alátét vibrációjának a paramétereit a következőképpen állítjuk be: amplitúdó: 2 mm; frekvencia: 26 Hz; ebből a vibráció intenzitásának értéke:^ 5,3. A 3 alátét alatti 25 térbe a 22 ágvezetéken keresztül 95 °C hőmérsékletű, 6 m3/h térfogatáramú fluidizációs levegőt vezetünk be. A 23 ágvezetéken keresztül az 1 töltetbe táplált pótlevegőt 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6