196496. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nedves szemcsés anyagok és/vagy viszkózus folyékony anyagok különösen pasztaszerű vegyipari és élelmiszeripari termékek fluidizációs szárítására

11 196496 12 ugyancsak 90 °C hőmérsékletre hevítjük a belépése előtt a 10b- hőcserélőben, térfogat­­áramát pedig 8 m3/h nagyságúra választjuk. A 12 perditőkamrába 2 m3/h térfogat­áramú, 95 °C hőmérsékletű levegőt vezetünk be, amellyel az 1 töltetből kilépő anyagré­szecskéket utószárítjuk. A 16 csigás adagolóval 1,2 kg/h tömeg­árammal betáplálásra kerülő centrifuganedves Rigecoccin 35% vizet tartalmaz, és amikor az 1 töltetből kilép, víztartalma 2-3%-ra csök­ken. A 13 ciklonba kerülő anyag nedvesség-! tartalma már csak 0,26-0,15%, A száraz ter­mék 0,78 kg/h tömegárammal lép a 20 szálli­­tószerkezetre. Tartós üzemelés után mértük a fluid réteg tömegét, és azt 1,13 kg-nak talál­tuk, ami azt jelenti, hogy a réteg az inert szemcsék által alkotott 1 töltet tömegéhez viszonyítva mintegy 13 tömegszázalék szárí­tandó anyagot tartalmaz. 2. példa Centrifuganedves alumínium-hidroxidgélt (AhOHa) szárítunk az ábra szerinti, 0,108 m átmérőjű 2 házat tartalmazó berendezésben. Inert 1 töltetként 1 kg 4-5 mm-es frakcióha­tárok közötti aluminiura-oxid szemcsékből álló anyagot használunk. A 25 térbe 13 m3/h tö­megáramú, 120 ,°C hőmérsékletű levegőt veze­tünk be. A légelosztó 3 alátét vibrációs pa­ramétereit a következőképpen állítjuk be: amplitúdó 2 mm; frekvencia; 32 Hz; ebből a vibráció intenzitásának"az értéke:T= 7,5. Az 1 töltetbe a 23 ágvezetéken keresztül oldalról tangenciálisan 18 m3/h térfogatáramú és 120 °C hőmérsékletű levegőt vezetünk be. A két levegőáram és a vibráció együttes hatá­sára a rétegben (töltetben) intenzív kevere­dés és örvénymozgás jön létre. A 12 perditő­kamrába tangenciálisan 4 m3/h térfogatára­mú, 120 °C hőmérsékletű levegőáramot veze­tünk be; ezzel hajtjuk végre az utószárítást. A 16 csigás adagolóval 1,5 kg/h tömegáramú, 70% vizet tartalmazó centrifuganedves alumi­­nium-hidroxidgélt adagolunk az inert 1 töltet (AI2O3) által alkotott fluidizációs rétegbe. Az 1 töltet szemcséinek felületéről levált, kb. 10% vizet tartalmazó szárított anyagrészecs­kéknek a 26 térben és a 12 perditókamrában történt utószáritása után a 13 ciklonban le­választott termék nedvességtartalma 13,9%-ra csökken. A 14 gyűjtőtartályba, illetve a 20 szállitószerkezetre 0,384 kg/h tömegáramú szárított termék "lép. Tartós üzemelés után mértük a réteg tömegét, amit 1,18 kg-nak ta­láltunk; ez azt jelenti, hogy a fluid réteg az inert szemcsék által alkotott töltet tömegéhez viszonyítva mintegy 18 tőmegszázalók szárí­tandó anyagot tartalmazott. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következők: a találmány segítségével olyan nagy nedvességtartalmú, szemcsés, darabos, pasz­taszerű vagy nagy viszkozitású folyékony anyagok egy lépésben, folyamatos üzemben, hígítás és porlasztás nélkül szárithatók, ame­lyek- rögképződésre, agglomerációra hajla­mosak;- a szárítás folyamán olyan méretű rö­gök képződnek és olyan mennyiségben, hogy - a jelenleg ismert berendezések­ben - a fluidizációs réteg feltöltődését és a fluidizáció megszűnését okozhatják;- nehezen, vagy egyáltalában nem por­­laszthatók;- fizikai-mechanikai tulajdonságaik miatt hagyományos fluidizációs eljárással, va­gyis mechanikai energiabevitel nélkül nehezen, vagy egyáltalán nem hozhatók fluidizációs állapotba. A találmány szerinti, a megfelelően beál­lított paraméterekkel működő fluidizációs száritóban a réteg homogenitása jobb, mint a technika állásához tartozó, hasonló célú be­rendezésekben, a nedves szemcsék, ill. ned­ves anyag eloszlása a töltet inert szemcséi­nek a felületén egyenletesebb, a betáplált anyag aprózódása gyorsabb, aminek követ­keztében a szárítási idő csökken, a szárítás teljesítménye pedig nő. Emellett a fluidizációs réteg feltöltődése elkerülhető, a rögképződés és az anyagvisszatartás a rétegben minimális, és a leőrölt anyagszemcse-koncentráció a száritótérben nagymértékben növekszik. A mechanikus adagolás lehetővé teszi a szilárd szemcsésnedves, illetve pasztaszerű anyagok egyenletes és folyamatos szállítását, betáplálásét, illetve a töltetben (rétegben) való egyenletes eloszlatását; a nagyméretű és •sűrűségű inert szemcsék a nedves anyagot hatékonyan megőrlik, és a felaprósodott ned­ves anyagrészecskék az inert szemcsék felü­letén egyenletesen oszlanak el, a nedves paszták pedig egyenletes vastagságú, vékony rétegét képeznek. Az igy eloszlatott anyag rövid szárítási idő alatt adja le nedvesség­­tartalmának túlnyomó részét. A találmány további előnye, hogy a vib­ráció paramétereinek, az inert töltet szemcséi méretének és sűrűségének, valamint a fluidi­zációs- és pótlevegó áram(ok) arányénak összehangolásával olyan kedvező áramlástani és hőátadási feltételek biztosíthatók, amelyek a szárítóberendezés kapacitásénak (teljesít­ményének) jelentős növelését teszik lehetővé. A találmány előnye továbbá, hogy - a vibrációnak köszönhetően - a fluidizációs le­vegő térfogatárama, illetve sebessége kisebb lehet (a sebességek a minimális fluidizációs sebességek alatti tartományban tarthatók), mint a tangenciálisan bevezetett pótlevegő térfogatárama, ill. sebessége, ami energia­­-megtakaritást eredményez, a bevitt vibráci­ós energia mennyiség ugyanis sokkal kisebb a hagyományos berendezésekben a fluidizáci­ós állapot fenntartásához szükséges gázáram 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom