196459. lajstromszámú szabadalom • Eljárás neomycin előállítására

2 196459 3 Találmányunk tárgya eljárás neomícin előállítására Streptomyces fradiae törzs sül­lyesztett fermentációjával, 0,2-0,5% össznitro­­génnek megfelelő nitrogénforrást és 6,0-10,0% keményítőtartalomnak megfelelő szénforróst tartalmazó táptalajon, amelyben levegőztetés­sel a telítési értékre számított 2-100% oldott oxigénszintet biztosítunk és a fermentációt 30-36 °C-on, előnyösen 32-34 °C-on, 120-160 óráig folytatjuk, majd a fermentléből a neo­­micint ismert módon kinyerjük oly módon, hogy a fermentációhoz MNG-00313 szám alatt deponált Streptomyces fradiae NR-8/51 jelű mutánst vagy annak neomicint termelő vala­mely mutánsát vagy variánsát használják. Ismeretes, hogy a neomicin - elsősorban széleskörű állatgyógyászati felhasználásának köszönhetően - egyike a legnagyobb mennyi­ségben előállított amino-glikozid típusú anti­biotikumnak. Előállításával számos szabadalmi leírás foglalkozik (788.972 számú nagy-bri­­tanniai, 150.473 és 175.050 számú magyar, 112.577 számú csehszlovák, 3.352.761 és 3.386.889 számú egyesült államokbeli, 68.565 számú román szabadalmi leírás). A gazdaságosabb gyártás érdekében egyre nagyobb hozamú technológiákat dol­goznak ki, melyek elsősorban a törzs terme­lőképességének növelésén, és a technológiai feltételek optimalizálásán alapulnak. A szak­­irodalomból ismert eljárások által elért leg­magasabb fermentációs hozam 18.700 ng/ml (175.050 sz. magyar szabadalmi leírás) illetve 18.000-19.000 jug/ml (68.565 sz. román szaba­dalmi leírás) értéknek felel meg. Eljárásunk alapja az a felismerés, hogy az NR-8/51 jelű, kumarin-ultraibolya sugár­zás kombinált hatással előállított mutáns tör­zsünk, megváltozott genetikai tulajdonsága következtében, az eddig ismerteknél maga­sabb neomicin termelő képességgel rendelke­zik. Az NR-8/51 jelű mutánst az alábbiakban 5 ismertetett eljárás szerint állítottunk elő: Az (N-39/43-1) jelzésű törzsből készített spóraszuszpenziót 0,02 t% koncentrációjú ku­­niarin oldatban élőinkubáltuk, majd Philips TUV-40-es sugárforrást használva 30 cm tá- 10 volságból besugároztuk. Az időnként kivett, és táptalajra beoltott mintákból azokat hasz­náltuk fel, amelyek azonos dózist kaptak, mint azok a kumarinnal nem kezelt kontroll minták, melyeknél a túlélés csak 0,1% volt. 15 Kumarin jelenlétében ez a túlélés 0,3%-ra emelkedett, valamijét a kumarinnal kezelt mintából izolált egysejtkultúráknól megnöve­kedett a pozitív termelőképességű mutánsok aránya a kontrol mintához viszonyítva. Az 20 így izolált kiemelkedő neomicin termelőképes­ségű NR-8/51 jelű törzset streptomycin tar­talmú tápagaron szélesztettük, hogy e magas termelőképességet stabilan megőrző utódokat kiválogathassuk. 25 A továbbiakban az így kiválasztott törzzsel dolgoztunk, melyet az Országos Köz­egészségügyi Intézetben MNG-00313 szám alatt deponáltak. További célunk az volt, hogy a fermen- 30 tációs technológia optimalizálásával az NR­­-8/51 jelű törzs neomicin termelési szintjét növeljük. E munka során vizsgáltuk az általunk izolált törzs hatóanyagtermelését a táptalaj- 35 koncentráció változtatásának és az oxigénel­látás (levegőztetés) mértékének függvényé­ben. A különböző kísérleti körülmények kö­zött elért hatóanyagkoncentrációkat az 1. táblázatban tüntettük fel. 1. táblázat \ Rázott fermentációkban elért fermentációs szintek (pg/ml) Törzs jele Táptalaj jele NF-6 NF-8 60 ml 35 ml 60 ml 35 ml N-39/43-1 18.200 18.200 17.600 18.600 NR-8/51 19.300 21.000 18.300 22.900 A 1. táblázatban feltüntetett eredménye­ket laboratóriumi léptékű, ún. rázott fermen­tációkban értük el. A megadott térfogatok az 500 ml-es Erlenmayer lombikban lévő táptalaj térfogatát jelölik. A 60 ml táptalaj közepes levegőztetést, a 35 ml táptalaj intenzív leve­gőztetést biztosit. Az NF-8 jelű táptalaj kon­centrált, az NF-6 jelű kevésbé koncentrált táptalaj összetételnek felel meg. A táptalajok pontos összetételét a 2. táblázatban (8. oldali adtuk meg. 55 Az 1. táblázat adataiból látható, hogy az NR-8/51 jelű törzs hatóanyagtermelése jelen­tősen nő ha a táptalajban a nitrogénforrás és szénhidrátforrás koncentrációját növeljük. Ez a növekedés azonban csak akkor követ- 60 kezik be, ha egyúttal az intenzívebb oxigén­ellátást is biztosítani tudjuk. Nem kielégítő levegőztetés esetén a táptalajkoncentráció növelésével ellenkező hatást értünk el, a törzs halóanyagtermelése csökkent. Kisérlete- 65 ink alapján arra a felismerésre jutottunk, 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom