196405. lajstromszámú szabadalom • Eljárás béta-amino-purin-származékok és az ezeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására
A találmány tárgya eljárás új ß-amino-purin-szárntazékok és az ezeket a vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására. A találmány szerint előállított vegyületek antívírálís hatásúak. Az 1 523 805. számú nagy-britanniai szabadalmi leírás számos olyan purinszármazékol ismertet, amelyek a 9-es helyzetben aciklusos oldallánccal rendelkeznek. Ezek a purinszárraazékok antivirális hatásúak számos DMA vírussal, különösen a herpesz vírusokkal, így a herpes simplex-szel szemben. Az említett vegyületek közül különösen jó hatású a herpesz simplex vírussal szemben a 9- -(2-hidroxi-etoxi-metil)-guanin (acyclovir néven ismert). Egyéb, a 9-es helyzetben aciklusos oldalláncot tartalmazó purinszármazékokat, például az acyclovirral analóg, a 9-es helyzetben 2-hidroxi-l-(hidroxi-metil)-etoxi-metil-csoportot tartalmazó vegyületet ismertet a 2 104 070. számú nagy-britanniai közrebocsátási irat. Azt tapasztaltuk, hogy jó antivirális hatással rendelkeznek bizonyos vírusokkal szemben az olyan purinszármazékok, amelyek a 8-as helyzetben nitrogéntartalmú csoportot, a 9-es helyzetben aciklusos oldalláncot tartalmaznak. A találmányunk tárgya a leírtaknak megfelelően eljárás az (I) általános képletü vegyületek - a képletben A jelentése 5C-NH2 csoport, és ebben az esetben Rl jelentése hidroxil- vagy aminocsoport, m értéke 0, n értéke 1, vagy A jelentése és ebben az esetben Rl jelentése hidroxilcsoport, m értéke 0 vagy 1, n értéke 0 vagy .1, azzal a kikötéssel, hogy m + n = 1. A találmányunk szerint előállít.ott veeyülotek a következő csoportokra oszthatók: (1A) jelű vegyületek, ahol A jelentése > N csoport és (IB) jelű vegyületek, ahol A jelentése ? C-NHz csoport. A találmányunk tárgya továbbá eljárás az (I) általános képletü vegyületeket - a képletben A, R1 jelentése, m és n értéke a megadott - tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására. A készítmények alkalmazhatók vírusos megbetegedések kezelésére és megelőzésére. A vírusos megbetegedések kezelésére és megelőzésére az (I) általános képletü vegyületeknek - a képletben A, R1 jelentése, m és n értéke a megadott - a hatásos mennyiségét alkalmazzuk. Az (I) általános képletü vegyületek - a képletben A, R1 jelentése, m és n értéke a megadott - különösen hatásosak a DNA vírusokkal, különösen a herpesz családba tartozó vírusokkal, igy a herpes simplex-szel, a varicella zosterrai, a cytomegalovirus-sal (CMV) és az Epstein-Barr (EBV) vírussal szemben, valamint a hepatitis B. vírussal szemben. Az (IA) jelű vegyületek különösen hatásosak a CMV és az EBV által okozott fertőzésekkel szemben. Különösen hatásos vegyület az 5- -ainin }-3,6-dihidro-3{[2-hidroxi-l-(hidroxi-met.il )-etoxil-metil}-7H-l,2,3-triazolo[4,5 Ipirimidin-7-on. Az (IB) jelű vegyületek különösen hatásosak a herpesz simplex vírussal szemben, különösen erős hatású a 8-amino-9-[2-hidroxi-l-(hidroxi-metil)-etoxi-metilj-guanin. Az (I) általános képletü vegyületeket - a képletben A, Rl jelentése, m és n értéke a megadott - (ezeket együttesen a továbbiakban hatóanyagként jelöljük) a kezelésnek megfelelő különböző módon, igy orálisan, rektálisan, nazálisán, topikusan (bukkálisan és szublingválisan), vaginálisan és parenterálisan (szubkután, intramuszkulárisan, intravénásán, intradermálisan, intratekálisan és epid irálisan) adagolhatjuk. Az előnyös adagolási módot például a hordozó határozza meg. A hatóanyag alkalmazott mennyisége számos tényezőtől függ, igy a betegség súlyosságától, a konkrét hatóanyagtól és ezt mindenkor az orvos határozza meg. A hatásos mennyiség 0,1-250 mg/kg testsúly naponta, előnyösen 1-100 mg/kg testsúly naponta, különösen előnyösen 5-20 mg/kg testsúly naponta, az optimális adag mintegy 10 mg/kg testsúly naponta. (Amennyiben másként nem adjuk meg, a hatóanyag mennyisége az (I) általános képletü vegyületre vonatkozik, a vegyületek sóiból és észtereiből értelemszerűen nagyobb mennyiséget kell használni.) A szükséges mennyiséget naponta megfelelő részletekben kétszer, háromszor, négyszer vagy többször adagoljuk. Ezeket az adagokat adagolhatjuk egységnyi adagolási formákkért, például 10-1000 mg, előnyösen 20-500 mg, különösen előnyösen 100-400 mg hatóanyagot tartalmazó adagolási egységekként. A hatóanyagokat gyógyászati készítmények formájában adagoljuk. Mind az éllatmird a huméngyógyászatban alkalmazott készítmények legalább egy hatóanyagot tartalmaznak egy vagy több elfogadható hordozóanyaggal és adott esetben egyéb gyógyászati hatóanyaggal együtt. Az .elfogadható" hordozóanyag a készítmény komponenseivel öszszeférhetö és nem hat károsan a hatóanyagra. A készítmények lehetnek orálisan, rektálisan, nazálisán, topikusan (bukkálisan és szublingválisan), vaginálisan vagy parenterálisan (szubkután, intramuszkulárisan, intravénásán, intradermálisan, intratekálisan és epidurélisan) alkalmazható készítmények. A készítmények célszerűen adagolási egységekként lehetnek jelen és ismert módon állítjuk elő azokat, igy például a hatóanyagot összekeverjük a hordozóanyaggal, amely több komponensből is állhat. A készítményeket általában úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot alaposan elkeverjük a folyékony vagy szilárd 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
