196398. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lizergsavamid származékok és hatóanyagként a vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

3 196398 4 A találmány tárgya eljárás új lizergsav­­amid-származékok, és hatóanyagként e ve­­gyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására. A találmány szerinti eljárással előállított új lizergsavamíd-származékok általában az agy teljesítőképességének csökkenésével kapcsolatos rendellenességek kezelésére, kü­lönösen az öregedéssel kapcsolatos tünetek kezelésére alkalmas gyógyszerkészítmények hatóanyagaként használhatók. Az ergolinszármazékok kutatásának te­rületén jelenleg a nootrop hatású (értelmi és érzelmi állapotot befolyásoló) anyagok, főleg lizergolészter-származékok fejlesztésén dol­goznak. A nikergolin (10cC-metoxi-l,6-dimetil­­-ergolin-8ß-metanol)- (5 '-bróm- nikotinét), mint agyértágitó szer gyógyászati bevezeté­se, valamint az 1-benzilezett lizergolészte­­rekkel elért egyes eredmények jelzik ezt a fejlesztést. Másrészt ismert, hogy bizonyos lizerg­­savamid-szerkezetek is mutatnak egy megha­tározott központi idegrendszeri (CNS) hatást. A hallucinogén lizergsav-dietil-amidtól (LSD) eltekintve például a lizergsav-pirrolididet és a lizergsav-morfolidot is pszichostimuláló ha­tásúnak találták. A 7 506 276 számú holland és a 829 518 számú belga szabadalmi leírásból ismertek to­vábbá az l-amino-3-allil-oxi-propan-2-ol és a nitro-argininol 0-acilezett lizergsav-alkanol­­-amidjai. A fenti vegyületek erős és hosz­­szantartó szerotonin-antagonista hatása mel­lett mindenekelőtt antidepresszáns és neuro­­leptikus hatását említették. Eddig nem ismertettek olyan kísérlete­ket, amelyek a találmány szerinti eljárással előállított acilezett lízergsav-alkanol-amídok, mint nootrop hatású vegyületek előállítására és vizsgálatéra irányultak volna. Célunk olyan új, nootrop hatású vegyü­letek előállítása volt, amelyek gyógyszerké­szítmények hatóanyagaként csökkent agyi teljesítőképesség legkülönfélébb formáinak kezelésére használhatók. Ezzel egyidejűleg - a farmakológiai vizsgálatok eredményei alap­ján - az ergolinok klasszikus alkalmazhatósá­gi területét is bővíteni tudtuk. A találmány szerinti eljárás közelebbről az (I) általános képletü vegyületek és gyó­gyászatiig elfogadható savaddíciós sóik elő­állítására vonatkozik. Az (I) általános képlet­ben I A^rB jelentése ~CH=CT^ vagy -CH2-C-R3 csoport, és ' Rl jelentése hidrogénatom, 1-4 szénato­raos alkilcsoport vagy adott esetben egy halogénatommal szubsztituélt benzilcsoport, R2 jelentése hidrogénatom vagy halo­génatoro, R3 jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkoxicsoport, és Acil jelentése 2-5 szénatomos alkanoileso­­port, a benzolgyürúben adolL eset­ben egy halogénatommal, vagy tri­­fluor-metíl-csoporttal szubsztituélt benzoilcsoport, vagy halogénatommal egyszeresen szubsztituélt nikotinoil­­csoport, és az ergolinváz 8-as szénatomján lévő két szubsztituensnek az 5-ös helyzetű szénato­mon lévő hidrogénatomhoz vízsonyított állása szerint mind lizergsav, mind izolizergsav formában lehetnek a fenti vegyületek. Az (I) általános képletű vegyületeket a találmány értelmében úgy állíthatjuk elő, hogy például egy (II) általános képletű is­mert alkanol-amidot egy sav reakcióképes származékával - például savkloridjéval vagy savanhidridjével - reagáltatunk, például pi­­ridinben. Az (I) általános képletű új vegyületeket úgy is előállíthatjuk, hogy egy (III) általános képletű vegyűletet reakcióképes származékká - például kénsavval vegyes anhidriddé vagy savklorid-hidrogén-kloriddá - alakítás után egy (IV) általános képletű aminnal reagélta­­tunk. A fenti kondenzációs reakciót előnyö­sen kondenzálószerként hidroxi-benzotriazoll és diciklohexil-karbodiímidet használva is le­­játszuthatjuk [W. König és R. Geiger: Chem. Bér. 103, 788, 2024 (1970)]. A (IV) általános képletü 0-acilezett amint előnyösen a peptid-kémia területén szokásos N-védöcsoportok (lásd Houben-Weyl, 15/1. kötet) alkalmazásával állíthatjuk elő, vagy speciális eljárásokat - például a 2,2’­­-diacetoxi-dietil-ammónium-kloridra megadott eljárást [C. W. Crane és H. N. Rydon: J. Chem. Soc. 527, (1947)] - alkalmazhatunk. A 2-es helyzetben halogénatomot tartal­mazó ‘I) általános képletü vegyületek előállí­tására a halogénezést az eljárás bármely szakaszában elvégezhetjük. A halogénezést előnyösen az észter formában lévő (I) általá­nos képletű vegyületen végezzük utolsó re­akciólépésként, például diklór'-metánban N­­-bróm' szukcinimiddel reagáltatva. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületeket előnyösen gyógyászatilag elfo­gadható savakkal alakítjuk savaddiciós sók­ká. Gyógyászatilag elfogadható savként pél­dául sósavat, foszforsavat, maleinsavat, bor­­kősavat, valamint metónszulfonsavat használ­hatunk, A fenti savaddíciós sókat ismert mó­don úgy állítjuk elő, hogy a szabad bázis formájában lévő (I) általános képletű vegyü­­letet vagy annak oldatát a megfelelő savval, vagy annak oldatával szerves oldószerben, például rövidszénléncú alkanolban, rövid­­szénléncú ketonban vagy egy éterben össze­keverjük. A sók kristályosodásának javításé­ra ajánlatos a fenti oldószerek elegyeit hasz­nálni. fi savaddíciós sók gyógyászatilag al­kalmazható vizes oldatait úgy is előállíthat­juk, hogy az (I) általános képletü szabad bázist vizes savoldatban oidjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom