196373. lajstromszámú szabadalom • Eljárás heteroaromás acetilénszármazékok és az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
7 196373 8 vizsgálati vegyületeket intraperitonálisan (i.p.) vagy orálisan (p.o.) alkalmazzuk és legalább három patkánynál 1 kg testsúlyra számítva kűlön-külőn dózisban 0,1-100 mg-ot adagolunk. Az artéria nyomását és a szívsebességet legalább 24 óráig ellenőrizzük. Megállapíthatjuk, hogy a vizsgálati vegyületek magas vérnyomás kezelésére hatásosan alkalmazhatók, ha a főartéria nyomása (MAP) 15 Hgmm-nél nagyobb nyomásesést mutat. Minden egyes állat saját maga kontrolljaként szolgál. A magas vérnyomás kezelésén kívül az angina pectoris kezelésére is alkalmasak a találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületek, mivel képesek a koronaér kitágítására. Gyakran a perifériás artériák is kitágulnak, olyan vegyületek hatására, amelyek a főartériákat tágítják és igy ez a vizsgálat a magas vérnyomás csökkentésére kifejtett hatás megjósolására is alkalmas. Ilyen szempontból a találmány szerinti eljárással előállított vegyületeket a „Langendorff's Isolated Heart’ modellel - amelyet a kővetkező irodalmi hely ismertet: .Pharmacological Experiments on Isolated Preparations’, University of Edinbourgh, 2. kiadás, Churchill, Livingston, N.Y., 112-119. old. (1970) - vizsgáltuk. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületeknek a magas vérnyomás csökkentésére alkalmazhatósága egy harmadik rendszerrel, a ß-adrenerg blokkoló hatás erősségének megállapításával történik. A ß-blokkolo hatás erősségét két in vitro vizsgálattal határoztuk meg. A /3-1 antagonisztikus hatás erősségét úgy állapítottuk meg, hogy izoproterenolt használtunk, és igy tengerimalac szívpitvarába (a) tachikardiát idéztünk elő. A ß-2 hatást az ’ acetil-kolin hatására összehúzódott tracheal gyűrű elernyedését előidéző izoproterenol blokkolásával határoztuk meg (b). (a) tengerimalac szívpitvarának in vitro vizsgálata: 250-500 g-os nőstény tengerimalacokat szén-dioxidos kamrában elaltatjuk, a mellkast kinyitjuk és óvatosan eltávolitjuk a szivet. A szivet hideg Kreb-bikarbonát puffert tartalmazó Petri-csészébe helyezzük, és a pitvart óvatosan kipreparáljuk. A pitvarokat 50 ml 35 °C-os Kreb-bikarbonát pufferba helyezzük és 95%-os 02/5% C02 gázeleggyel szellőztetjük. Az összehúzódást figyeljük, miközben 1,0 g feszességen Narco-izometriás erőátalakitót alkalmazunk. A patkányokat Narco Biotach erőátalakitó kimenetén keresztül figyeljük. A vizsgálatban az izoproterenolra több koncentráció függő görbét készítünk, és ehhez a vizsgálati vegyületeket legalább három koncentrációban alkalmazzuk. Az izopropanolos tachikardiára az EDso-t legalább három kísérlet átlagára számítjuk. Az EDso-ek számításához egy relatív hatás-programot alkalmazunk a DEC 1099 (RELPOT)-on. Az antagonisztikus versenyzést Schild plottal határozzuk meg, ehhez Log (1-arányú dózist) ill. - Log (az antagonisztikus koncentrációt) alkalmazzuk. A propanolt pozitív kontrollként alkalmazzuk, és a vizsgálati vegyületek hatását ehhez hasonlítjuk. (b) tengerimalac trachea gyűrűjének in vitro vizsgálata A tengerimalacokat szén-dioxidot tartalmazó kamrában elpusztítjuk és a tracheát óvatosan eltávolitjuk. A tracheát megtisztítjuk és Kreb-bikarbonát puffert tartalmazó Petri-csészébe helyezzük. A sima izommal összekötött porcgyűrűket elvágjuk és kettő vagy három gyűrűből képzett láncokat készítünk, miközben a gyűrűket selyemszállal egymáshoz rögzítjük. A láncot egy 35 °C hőmérsékletű vízfürdőbe merített 10 ml szerves oldószert tartalmazó fürdőbe helyezzük, és ott tartjuk. A láncot Narco izometriás erőátalakítóhoz csatlakoztatjuk és 1,0 g feszességen tartjuk. Azért, hogy meghatározzuk a kísérleti vegyületeket ű-2 antagonisztikus hatását, a tracheákat 1 ug/ml acetil-kolinnal összehúzzuk és növeljük az izoproterenol koncentrációját, miközben azt 5 perces időközökben adagoljuk. Az adagolást addig folytatjuk, amíg a trachea teljesen elernyed. Az acetil-kolin adagolás után 5 perccel és az izoproterenol kumulatív adagolást megelőzően 5 perccel növeljük a vizsgálati vegyületek koncentrációját. Legalább három kísérlet átlagát és standard hibáját kiszámítjuk és az izoproterenolra meghatározzuk az EDso-t, ehhez a DEC 1099-en egy realtív hatás-programot (RELPOT) alkalmazunk. A versenyzést úgy határozzuk meg, mint ahogy azt a tengerimalac szívpitvar esetében végeztük. Pozitív kontrollként propranololt alkalmazunk és standardként - a vizsgálati vegyületek összes hatásának referenciájához - is ez szolgál. A vizsgálatokat tekintve kiderült, hogy a találmány szerinti eljárással előállított két legjobb vegyület az, amelyeket az 1. és a 2. példában állítottunk elő, így azok a (I) általános képletű termékek, amelyek képletében ra értéke 0, R1 jelentése hidrogénatom, R2 jelentése terc-butilcsoport és Hét jelentése 4- vagy 3-piridinilcsoport. Az SHR vizsgálatban ezek a vegyületek a magas vérnyomást észrevehetően és tartósan csökkentik (-46 és -54 Hgmm, tartam: 7,5-10,5 óra), ha összehasonlítjuk az ugyanilyen nagyságú orális dózissal (30 mg/kg). A patkányok szívverése lassul (-87 - -41 verés/perc), jelezve a tachkardia reflex elmaradását. A találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületek magas vérnyomás vagy angina kezelésére orálisan vagy parenterálisan, előnyösen internálisan ada5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
