196353. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új fenil-4,5-diszubsztituált-cikloalkanon-származékok előállítására

5 1% 353 6 c) Farokbemerítési próba Az eljárás a Benbasset és munkatársai által leírt tartálypróba [Arch. Int. Pharmacodyn, 122, 434 (1959)] módosítása. Charles River CD-I törzsű fehér hím ege­reket (19—21 g) lemérünk és azonosítás céljából meg­jelölünk. A kezelt csoportok általában 5 egérből állnak és minden egér a saját kontrolljaként szolgál. Általános szűrési célokra az új vegyületeket először 56 mg/kg dózisban intraperitoneálisan vagy szubkután alkalmaz­zuk 10 ml/kg térfogatban. A szerrel való kezelés után 1/2 és 2 óra múlva minden állatot a hengerbe tesszük. Minden henger lyukakkal van ellátva a megfelelő szel­lőzés céljából és kerek nylondugóval van lezárva, me­lyen át az állat farka kinyúlik. A hengert függőleges helyzetben tartjuk és az állat farkát teljesen bementjük az állandó hőmérsékletű vízfürdőbe (56 °C). Minden kísérlet végpontja a farok egy erőteljes rángása vagy rángatódzása, amit mozgási reakció kísér. Egyes esetek­ben a befejezés kevésbé élénk lehet a szer hatására. A nemkívánatos szöveti károsodás megakadályozása céljából a farkat a vízfürdőből 10 másodpercen belül kiemeljük és a próbát befejezzük. A reagálás latencia­­idejét másodpercekben jegyezzük fel, legsűrűbben 1/2 másodpercenként. A vizsgálandó új vcgyiilctekkcl pár­huzamosan hordozóanyagból álló kontrollt is alkalma­zunk, azonfelül standard, ismert hatékonyságú vegyü­­letet is vizsgálunk. Ha a vizsgálandó vegyület aktivitása a 2 órás vizsgálati pontnál nem tért vissza az alap­­értékre, a reagálás látenciáidéit 4 és 6 óra múlva hatá­rozzuk meg. Végső mérést végzünk a 24 órás időpont­ban, ha a kísérlet napjának végén még aktivitást ész­lelünk. Kémiai úton kiváltott fájdalomérzetet alkalmazó próbák Fenil-benzokinonnal előidézett vonaglás gátlása Carworth Farms CF-1 törzsű egerek ötös csoportjait szubkután vagy orálisan előkezeljük sóoldattal, morfin­nal, kodeinnel, illetve a vizsgálandó vegyülettel. Szub­kután kezelés esetén 20 perc múlva, orális kezelés cselén 50 perc múlva minden csoportot fcnil-bcnzo­­kinon intraperitoncális injekciójával kezelünk, amely hasi összehúzódásokat okozó ingerlőszerként ismeretes. Az ingert kiváltó szer beadása után 5 perc múlva el­kezdjük és 5 percen át folytatjuk az áltatok megfigye­lését a vonaglások létrejötte vagy hiánya szempontjá­ból. Meghatározzuk a vonaglások gátlásához szükséges MPE50-értéket. Nyomás által kiváltott fájdalomérzetet alkalmazó próbák A Hajfner-féle farokbccsípési próbára kifejlett hatás Haffner [Experimentelle Prüfung Schmerzstillender. Deutsch. Med. Wachr. 55, 731-732 (1929)] eljárásá­nak módosítását alkalmazzuk a vizsgálandó vegyületek azon hatásának kimutatására, amelyet a farok becsípé­­sével előidézett támadó reakciókra gyakorolnak Charles River (Spraguc-Dawley) CD törzsű fehér pat­kányokat (50-60 g) használunk. A szerre! való kezelés előtt és a kezelés után 1/2,1,2 és 3 óra múlva 6,35 mm ,John Hopkins-bulldog” szorítókapcsot csíptetünk a patkány farkának tövére. A próbák végét a fájdalmat okozó ingerrel szembeni nyilvánvaló támadó maga­tartás fellépése jelenti, és a támadásig eltelt latencia­­dőt másodpercekben feljegyezzük. A csíptetőt 30 má­sodperc múlva eltávolítjuk, ha támadás még nem követ ­kezett be és a reakció látenciáját 30 másodpercben jelöljük meg. A morfin hatásos dózisa 17,8 mg/kg (intraperitoncális). i Villamosság állal kiváltott jájdalomérzetet alkalmazó kísérletek „ Meghátrálás-ugrás” próba A lenen állal leírt „meghátrálás-ugrás” próba [Psychopharmacologia 12, 278-285 (1968)] módosí­tását alkalmazzuk a fájdalomkiiszöb meghatározására. Charles River (Sprague-Dawley) CD törzsű hím fehér patkányokat (175-200 g) használunk. A szerek alkal­mazása előtt a patkányok lábát bemártjuk 20 % gli­­cerin/konyhasóoldat elegybe. Ezután egy kamrába tesz­­sziik őket és lábukra 1 másodperces áramütés-sorozatot adunk növekvő intenzitással, 30 másodperces idő­közökben, Az intenzitások sorrendje. 0,26; 0,39; 0,52; 0,78; 1,05; 1,31; 1,58; 1,86; 2,13; 2,42; 2,72; 3,04 mA. Az állatok viselkedését a következő kategóriák egyi­kébe soroljuk: a) meghátrálás, b) visítás és c) ugrás vagy gyors előremozgás az áramütés hatására. Minden patkány egyetlen, növekvő intenzitású áramütés­­sorozatot kap közvetlenül a vizsgálandó vegyület alkal­mazása előtt, és a kezelés után 1 /2,2,4 és 24 óra múlva. A fenti próbák eredményeit a lehetséges legnagyobb hatás %-ában adjuk meg (MPE %). Minden csoport MPE %-át statisztikusan összehasonlítjuk a standard anyagok MPE %-ávai és a kezelés előtt! kontroll érté­kekkel. Az MPE %-ot a következőképpen határozzuk meg: MPE % =•■ _kezelt állatok - kontrollok reakcióideje x 10fl- " limitidő - kontrollok reakcióideje (Limitidő: az az időtartam, ameddig a reakció esetleges megjelenéséig a kutatók várnak.) A találmány szerinti vegyületeket készítmények for­májában, orálisan vagy parenterálisan alkalmazzuk fájdalomcsillapítókként. Az ilyen készítmények gyógy­szerészeti hordozókat tartalmaznak, melyeket az alkal­mazás módja és az általános gyógyszerészeti gyakorlat alapján választunk ki. A vegyületek például tabletták, pirulák, porok vagy szemcsék formájában alkalmazha­tók, melyek gyógyszerészeti kötőanyagokat, mint ke­ményítőt, tejcukrot, bizonyos típust? agyagot és egyebe­ket tartalmaznak. Kapszulák alakjában is alkalmazha­tók azonos vagy egyenértékű kötőanyagokkal. Orális szuszpenziók, emulziók, szirupok és elixfrek formájá­ban is adagolhatok, amelyek ízesítő- és színezőanyago kát tartalmazhatnak. A találmány szerinti gyógyászati készítmények orális alkalmazására a körülbelül 0,01- 100 mg hatóanyagot tartalmazó tabletták vagy kapszu­lák a legtöbb esetben megfelelők 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom