196344. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szervesanyag tartalmú folyékony anyagok, főleghulladékok, különösen híigtrágya és szennyvíziszap kezelésére
3 196 344 4 dik reaktortérben a folyadékot metanogén erjesztésnek vetjük alá; és a második reaktortér felső tartományából a szakaszos nyersfolyadék-beadagolásnak megfelelő vagy lényegében megfelelő folyadékmennyiségeket a beadagolással egyidejűleg, vagy lényegében egyidejűleg átbuktatással harmadik reaktortérbe juttatunk, ahol a folyadékot sterilizáljuk, majd a sterilizált folyadékot a reaktorból eltávolítjuk, a metanogén erjesztés során képződött biogázt pedig a reaktor felső részéből elvezetjük. Célszerűen az első és második reaktortérben levő folyadéktömeget mintegy 32—35 °C, a harmadik reaktortérben levő folyadéktömeget pedig mintegy 50-55 °C hőmérsékleten tartjuk. Előnyös továbbá, ha a folyadékot koncentrikus falakkal hidrauíikaílag elválasztott reaktortereken vezetjük keresztül oly módon, hogy kívülről egy függőleges geometriai középtengely felé áramoltatjuk, mimellett az egyes reaktorterekben kívülről befelé haladva csökkenő magasságú folyadékszinteket tartunk fenn, és ha az első reaktortér alsó tartományába a nyers folyadékot több helyen tangenciálisan vezetjük be, valamint ha a második reaktortér alsó tartományába az első reaktortérben képződött hidrogéngázt és — időszakonként — a gáztartalmű folyadékot több helyen tangenciálisan vezetjük be, és a felfelé áramló gázzal a folyadékot flotáljuk. Az eljárás egy foganatosítást módja szerint az első és második reaktortérben levő folyadékban az e terek alsó tartományában eszközölt hőközléssel a folyadékban levő szerves anyagok és mikroorganizmusok találkozását (érintkezését) elősegítő term cirkulációt idézünk elő. A metanogén zónában a baktériumok élettevékenysége számára igen kedvező feltételeket teremthetünk, ha az első reaktortérbe hidrogént termelő baktériumtörzset telepítünk; az itt képződött hídrogéngáz ugyanis a második reaktortérbe kerül át. Energiatakarékossági szempontból előnyös, ha a reaktorból távozó sterilizált folyadékkal — hőcserélő révén — a betáplálásra kerülő nyers folyadékot előmelegítjük. A találmány szerinti berendezésnek zárt reaktora, nyersfolyadék-betápláló vezetéke, kezelt folyadékkibocsátó vezetéke, valamint nyitható—zárható biogázkibocsátó nyílása van, és a berendezésre az jellemző, hogy a reaktor legalább három, egymástól koncentrikus válaszfalakkal elkülönített reaktortérrel rendelkezik; a külső reaktortér alsó részébe folyadékbetápláló nyílások torkollnak, és egy külső reaktortér és egy közbenső reaktortér közötti válaszfal felső vége tartományában bukónyílások vannak, amelyek előtt a válaszfalnak a külső rcaktortérrel ellentétes oldalán egy-cgy nyelőtölcsér helyezkedik el, amelyekhez lefelé nyúló, alsó végükkel a közbenső reaktortér alsó részébe torkolló ejtőcsövk csatlakoznak; és a belső reaktortémek középső, célszerűen állványcső által alkotott részéhez alul lefelé szélesedő, felül pedig felfelé szélesedő térrész csatlakozik, amely utóbbinak a felső pereme bukóként van kiképezve, és hogy a kezelt folyadékot kivezető cső a belső rcaktortérből indul ki. Egy előnyös kiviteli példa szerint a berendezésnek szivattyút, célszerűen aprítószivattyút tartalmazó, a nyers folyadék előkészítésére és betáplálására szolgáló homogenizáló műtárgya van, amely szivattyú nyomóvezetéke - célszerűen nyomó körvezeték közbeiktatásával - a betápláló nyomócsövekkel áll kapcsolatban, és hogy a kezelt folyadékot kivezető cső célszerűen a homogenizáló műtárgyon van átvezetve, és azé műtárgyban levő szakaszához hőcserélő csatlakozik; célszerűen a szivattyú nyomóvezetékébe kezelőcsap és adagolószelep van beépítve. A berendezés egy kiviteli alakjára az jellemző, hogy a belső reaktortér felső - nyelőként funkcionáló - kúpos tölcsérre! rendelkezik, amelynek felső pereme van célszerűen gyűrű alakú bukóként kiképezve, és e bukó felső szintje távközzel a bukónyílások alsó vége alatt húzódik. Egy másik találmányi ismérvnek megfelelő a reaktor hengeres vagy sokszög alaprajzú oldalfallal és kúpos vagy csonkagúla alakú fenéklemezzel rendelkezik és a belső reaktorteret alul határoló, az állványcső alsó végétől kiinduló kúpos vagy csonkagúla alakú határolólemez, amelynek hajlása a fenéklemezével ellentétes, a fenéklemezhez van csatlakoztatva. Előnyös lehet továbbá, ha a belső reaktortérben, célszerűen az alsó kúpos határolólemez alsó felületén, a fenéklemezzel való találkozása környezetében gyűrű alakban fűtőszerkezet van beépítve, valamint ha az előnyösen gyűrű alakú külső reaktortér alatt elosztócsatorna húzódik, amely a reaktortér célszerűen hosszúkás, íves, tangenciálís íblyadékbevezetést biztosító nyílások útján áll kapcsolatban, és a nyers folyadék betáplálására szolgáló nyomócsövek az elosztócsatornába torkollnak, és ha a külső reaktorteret határoló válaszfal alsó végének a tartományában - célszerűen gyűrű alakban körbenfutó — fűtőszerkezet van beépítve. Egy további kiviteli példa szerint a külső reaktorteret határoló válaszfal felső végében levő bukónyílások felülről lefelé csökkenő szélességgel, ívesen vannak kiképezve. Előnyös az a kiviteli példa is, amely szerint a felső bukónyílásokkal szemben gátteret határoló válaszfal húzódik körben, és a nyelőtölcsérek e tér alsó részében helyezkednek el. Célszerű továbbá, ha a nyelőtölcsérek közös vízszintes síkba eső alsó végei — ahol az ejtőcsövek (búvárcsövek) kitorkollnak — a belső reaktortér állványcsövének a felső vége felett helyezkednek el, valamint ha a belső reaktorteret határoló szerkezetek legalább a reaktortér alsó és középső tartományában hőszigeteléssel vannak ellátva. Hőszigeteléssel látható el a reaktor oldalfala és fenéklemeze is. Célszerű, ha az ejtőcsövek egy közbenső rcaktortérbe tangenciálisan orientált, és előnyösen a befelé lejtő re.iktor-fenéklemezen fekvő csővégeikkel vannak bevezetve, így a gáz-, illetve folyadéksugarak a reaktortélben levő folyadékra keverő hatást fejtenek ki. Egy másik kiviteli példa szerint a belső reaktortérrel szomszédos közbenső rcaktortér felülete (szélessége) a belső reaktortér bukógyűrűjének a magasságában kisebb, mint a közbenső reaktortér e szint alatt, pl. a mélység mintegy felében mért területe (szélessége), mimellett felső szabad folyadékfelület a pl. félmélységben levő reaktortér-területrek célszerűen legalább a felét teszi ki. Célszerű az <i találmányi ismérv is, amelynek megfelelően a kezelt (sterilizált) folyadék kivezetőcsöve olyan térbe, például kilépőkamrába torkollik, amelynek kibocsátónyílásában magassági értelemben állítható bukó helyezkedik el. A reaktor - célszerűen sík - fedelében nyitható-zárható búvónyílás(ok) van(nak), továbbá a külső reaktortér gázteréiiez és a belső és közbenső reaktorterek közös gázteréiiez — célszerűen mintavevővel rendelkező - feszmérők vannak csatlakoztatva, és a reaktor fedelébe csapot tartalmazó gázelvételi csonk van beépítve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
