196321. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés sajtolópor kinyerésére gyorsacélt megmunkáló köszörűgépek iszapjából nedves módszerrel

1 196 321 2 kát szárítjuk, szárítás után méretfrakciókra bontjuk és homogenizáljuk. A berendezés lényege, hogy legalább két, függőle­ges tengelyű, nem fémes anyagból készült edényből, célszerűen hengerből (Hl, H2, H3) áll, amelyekben laza illesztéssel le-fel mozgatható dugattyú (7) van elhelyezve és amely edények palástját kívülről álló mágneses teret és forgó mágneses teret létesítő mág­nesek (2, 3) veszik körül és amely edényeken felül beömló'csonk (5), alul egymással átellenben elhelye­zett kiömlőcsonk (4, 11) és ezek felett egy további kiömlőcsonk (8) van elhelyezve és valamennyi be-, ill. kiömlőcsonkba (5, 4, 11, 8) szelep, ill. csap van beépítve és az egyes be-, ill. kiömlőcsonkok (5,4,11, 8) egymással vezetékek révén össze vannak kötve. (1. ábra). A találmány tárgya eljárás és berendezés sajtolópor kinyerésére gyorsacélt megmunkáló köszörűgépek iszapjából, nedves módszerrel, szinterező vagy por­kohászati úton készülő forgácsolószerszámok gyártá­sához, amelynél a köszörűiszapot dekantálással és centrifugálással megszabadítjuk a hűtő-kenő folya­déktól. Ismeretes a szakirodalomból, hogy forgácsoló­­szerszámokat kohászati végtermékből melegfolyatás­sal, meleghengerléssel, marással és köszörüléssel, vagy sajtolóporból porkohászati úton, valamint szinterezés­­sel és izotermikus sajtolással állítanak elő. A forgácsolószerszámokkal szemben támasztott követelmény a nagy keménység, kopásállóság, szívós­ság, éltartás stb. Ezeknek a kívánalmaknak legjobban a porkohászati úton készült forgácsolószerszámok felelnek meg, ezért ez az eljárás kezd mindjobban elterjedni. Ilyen megoldást ismertet pl.Dr. Ártinger I.: „Szerszámacél és hőkezelésük” c. müve (Műszaki Könyvkiadó, 1978, Budapest). Egy másik ismert eljárás a porkohászati célra alkal­mas fémporokat mechanikai úton aprítással hozza létre. Ilyen megoldást ismertet F. Eisenkolb: „Fort­schritte der Pulvermetallurgie” c. műve (Akademie­verlag, Berlin, 1963). Ennek az eljárásnak a hiányos­sága, hogy meglehetősen munkaigényes. A találmány feladata olyan eljárás és berendezés létrehozása porkohászatra alkalmas sajtolópor előállí­tására, amely homogén présport eredményez, energia­­szükséglete csekély és egyszerűen megvalósítható. Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a kenőanyagmentes kőszőrflis/.npot folyadékközeg hozzáadásával függőleges tengelyű, dugattyúval ellátott edényekben szuszpenzióvá és emulzióvá alakítjuk, majd az edényeket körülvevő egyirányú és forgó mágneses tér segítségével a mágne­sezhető fémport a nem mágnesezhető részektől, valamint a köszörűszemcséktől és a kötőanyagot tartalmazó keramikus részektől, mint szilárd részek­től leválasztjuk, ezután a mágnesezhető fémport öblítőfolyadékkal összekeverjük, ismét szuszpendál­­tatjuk és a mágneses terek segítségével a fémport ismét kiválasztjuk, a nem mágnesezhető fémport pedig a köszörűszemcséktől szedimentációval választ­juk le, majd a leválasztott nedves fémes és nem fémes porokat szárítjuk, szárítás után méretfrakciókra bont­juk és homogenizáljuk. Előnyösen a szuszpendáltatást és a fémpor kiválasztását többször megismételjük. Célszerűen a fémes és nem fémes porokat szárítás után a kívánt arányban összekeverjük. A találmány szerinti eljárás előnyei a következők: — Olyan gyártási hulladékot dolgoz fel, amely eddig nemcsak hogy veszendőbe ment, hanem a kör­nyezetre veszélyes hulladékot jelentett, és amelynek megsemmisítése nagyon költséges és bonyolult volt. A forgácsolóiparban a köszörűgépek iszapja adott és az ebből visszanyert sajtolópor feleslegessé teszi az aprítási, porlasztási, elektrolizálási munkát, amire szükség van akkor, ha a fémport fémből állít­ják elő. A sajtolópor előállítására felhasznált energia minimális, ugyanakkor homogén préspor állítható elő, ami rendkívül alkalmas a porkohászati úton gyártott, megnövelt ötvöző-, és karbontartalmú gyorsacél szer­számok előállítására. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi, hogy kohászati ötvözés nélkül, a porok keverésével, az öt­­vözőlartahnat megváltoztassuk akkor is, ha a köszörű­iszap egy adott homogén ötvözetű gyorsacélból kelet­kezik. A találmány szerinti eljárással olyan sajtolóport sikerült előállítani, amelyet porkohászati, szinterező vagy izosztatikus gyártási eljárással feldolgozva kiváló minőségű forgácsoló szerszámok gyárthatók, amelyeknek keménysége, kopásállósága, szívóssága és éltarlóssága rendkívül nagy. A találmány szerinti berendezés lényege, hogy legalább két függőleges tengelyű, nem fémes anyagból készült edényekből till, amelyekben laza Illesztéssel le-fel mozgatható dugattyú van elhelyezve és amely edények palástját kívülről álló mágneses és forgó mágneses teret létesítő mágnesek vesznek körül, és amely edényeken felül beömlőcsonk, alul egymás­sal átellenben elhelyezett kiömlőcsonk és ezek felett egy további kiömlőcsonk van elhelyezve, valamennyi be-, ill. kiömlőcsonkfca szelep, ill. csap van beépítve és az egyes csonkok egymással vezetékek révén össze vannak kötve. Célszerűen az edények hengerek. A találmány szerinti berendezés előnye, hogy rend­kívül egyszerű felépítésű, semmilyen különleges alkat­részt nem tartalmaz és annak következtében, hogy a hengerek nem fémből készülnek, a berendezés költ­sége lényegesen kisebb, mint az egyéb ismert sajtoló­port előállító berendezéseké. Annak következtében, hogy a forgó mágneses teret előállító elektromágnes a hengerek alján van elhe­lyezve, biztosítani tudjuk, hogy a hengerekben levő egész folyadéktömeg forgásba jöjjön és a centrifugális erő az egész fotyadéktömegre hasson, ami a mágnesez­hető fémpor kiválasztását javítja A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismer­tetjük, amelyek a találmány szerinti eljárás foganato­sításához alkalmazott berendezést tüntetik fel-. Az 1. ábra a berendezés vázlatos hosszmetszete. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom