196272. lajstromszámú szabadalom • Összekötő szerelvény és eljárás villamosvezetékek közötti tokozott oldhatatlan elektromos kapcsolat megvalósítására
1 196 272 2 az összekötő hüvely belsejében egymás fölött elhelyezve, az érintkezésjavító anyagból kiképezett réteg, amely zsírral van dúsítva, egy ragasztóréteg és a leválasztó réteg. Ugyancsak előnyös a talámány azon kiviteli alakja, ahol a hordozóanyag és/vagy az érintkezésjavító anyag mikrotokozásban van, és az összekötő hüvely átlátszó vagy átlátszatlan szigetelő anyagból van kiképezve. Tárgya továbbá a találmánynak eljárás tokozott oldhatatlan villamos kapcsolat létrehozására az összekötószerelvény segítségével, amely szerint a tömör és/vagy flexibilis vezetékek lecsupaszított vezetékvégeit egy, a vezetékszámnak és vezeték keresztmetszetnek megfelelő nagyságú és számú üregekkel ellátott, részben vagy egészben hordozóanyagba ágyazott érintkezésjavító anyaggal megtöltött, szigetelőanyagból kiképzett összekötő hüvelybe vezetjük, ezt követően az összekötő hüvelyt a hüvelybemenetnél megfogott vezetékekhez képest megcsavatjuk úgy, hogy a hordozóanyag és az érintkezésjavító anyag az üresen maradó teret az összekötőhüvelyben teljes mértékben megtölti a vezeték szigetelést is bevonva. A találmány szerinti összekötószerelvényt és áz azt megvalósító eljárást a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével, a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben. Az 1. ábrán látható az előkészített vezetékvégeknek az összekötő hüvelybe való bevezetése vázlatosan, a 2. ábrán látható a már összekapcsolt vezetékek térbeli rajza részben metszetben, a 3. ábrán látható a találmány szerinti összekötőszerelvény egy példakénti kiviteli alakjának térbeli rajza, a 4. ábrán a felső rész befogórészének metszete látható, az 5. ábrán az alsó rész befogórészének a metszete látható, a 6. ábrán az érintkező rész metszete látható megcsavarás előtt, a 7. ábrán az érintkező rész metszete látható összekapcsolt vezetékeknél, a 8. ábrán a lezáró rész metszete látható kész állapotban, a 9. ábrán az érintkező rész látható a nyomóbordákkal megcsavarás előtt, a 10. ábrán az érintkező rész látható kétvezetékes összekapcsolt vezetékrendszernél kis átmérőjű vezetékek esetében, a 11. ábrán négyvezetékes vezetékrendszer érintkező része látható metszetben. Az 1. ábrán látható a találmány szerint összekötőszerelvény és az előkészített 1 levezetékek lecsupaszított 2 vezetékvégei, ahol az 1 vezetékek tetszőleges anyagból, rézből, alumíniumból vagy valamilyen más villamos vezető anyagból lehetnek. A 2 vezetékvégeket bevezetjük a 3 összekötő hüvelybe, amely részben vagy egészben hordozóanyagba kevert érintkezésjavító 4 anyaggal van megtöltve, és az atmoszférikus nyomástól egy 5 leválasztó réteggel van elválasztva. Amikor a 2 vezetékvégeket a 3 összekötő hüvelybe vezetjük, az S leválasztó réteget áttöijük és az érintkezésjavító 4 anyaggal összekevert 22 hordozóanyagot annyira szorítjuk csak ki, hogy a 3 összekötő hüvely egyébként üresen maradó 6 belső terét kitöltse. Az érintkezésjavító 4 anyag lehet nem-vezetŐ részecskékből álló, például Si02. és a hordozóanyag, amelybe a 4 anyag be van víve, lehet például valamilyen ragasztó anyag. A 2. ábrán látható a találmány szerinti 3 összekötő hüvely három különböző keresztmetszetű része, mégpedig a 7 befogórész, a 8 érintkezórész és a 9 lezárórész. A 2 vezetékvégek a 7 befogórésznél vannak rögzítve és a villamos 1 vezetékek a 3 összekötő hüvely 10 hüvelybemeneténél vannak még megfogva. Ha a szerszámot a 11 zárófelületre helyezzük és azt elcsavarjuk, akkor a 8 érintkezőrésznél a 2 vezetékvégek megcsavart 12 vezetékcsoportot képeznek. A szigetelt 1 vezetékek kismértékű csavarodása a 9 lezáró résznél is bekövetkezik. A találmány szerinti összekötőszerelvény hatásmechanizmusa és az egyes lépésekhez tartozó magyarázatok a 3—11. ábrákon bemutatott metszeteken láthatók. 9 A 7 befogórész a 3—5. ábrákon látható eltérő keresztmetszetű 7.1 felső részből és 7.2 alsó részből állóan képezhető ki a legelőnyösebben. A 4. ábrán a 7.1 felső rész metszete látható, ahol a négy 13 üreg van lóhereszerű alakzatban kiképezve. Két-két szembeniévé 13 üreg a 7.2 alsó részbe egyesítve van úgy, hogy ott egy ovális 13.1 üreget képez, ahogyan ez az 5. ábrán látható. Először mindig két Összekötendő 2 vezeték var?, a 7 befogórész 7.2 alsó részének 13.1 üregébe bevezetve. A másik két 2 vezetékvég a 7 befogórész 7.2 felső részébe van bevezetve. Ha például a 13 üregék illetőleg a 13.1 üreg 2,5 mm2 vezetékekhez van kiképzeve, akkor az nemcsak ezeknek a vezetékeknek, de 1,5 mm2 vezetékek biztonságos befogását is lehetővé teszi. Ugyancsak lehetséges vugyanezzel az összekötő szerelvénnyel lényegesen kisebb keresztmetszetű vezetékek biztonságos összekapcsolása és befogása is. Gyakorlatilag egészen 6 mm2-es keresztmetszetű vezetékig elegendő csak két különböző méretű hüvely. A11 zárófelületeken keresztül történik meg az az erőátvitel, ami lehetővé teszi a megcsavart 12 vezetékcsoport létrehozását a 8 érintkező részben. A 6. ábrán látható a 8 érintkező rész metszete a a megcsavarás előtt. A 2 vezetékvégek 15 bemeneti üregeken keresztül vannak a 7 befogórészhez vezetve. A mindenkori 15 bemeneti üregek 16 nyomóbordákkal vannak kerületük mentén ellátva, amely 16 nyomóbordák a 17 falból mint sugáriiányú rugalmas nyúlványok vannak kiképezve. A 16 nyomóbordák belső felületei által képezett képzeletbeli kör 18 átmérője kisebb, mint a későbbi összecsavart vezetékcsoport 19 átmérője. Akkor, amikor a vezetékekből a megcsavart 12 vezetékcsoportot létrehozzuk, ésa7. ábrán látható elrendezést kapjuk, a 18 átmérőt lényegében 19 átmérőre tágítjuk és a 16 nyomóbordák kifelé nyomódnak. Ezzel egyidejűleg az eredetileg körkeresztmetszetű 17 fai síkalakúvá válik és a 16 nyomóbordákon keresztül az összecsavart 12 veze: lékcsoportra nyomóhatást fejtenek ki. A 2 vezetékvégek fém 20 érintkezófelületei behatolnak az érintkezésjavító 4 anyagba és ott az átmeneti ellenállást némileg lecsökkentik. A 16 nyomóbor-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
