196272. lajstromszámú szabadalom • Összekötő szerelvény és eljárás villamosvezetékek közötti tokozott oldhatatlan elektromos kapcsolat megvalósítására

196 272 dák és a 2 vezetékvégek közötti 21 érintkezőfelüle­­teken a súrlódás ellenállás következtében a 16 nyomóbordák és a 12 vezetékcsoport között foko­zott összekapcsolódás megy végbe. Ily módon lehet megakadályozni, hogy a 2 összekötő hüvelyt 5 a 12 vezetékcsoporttól könnyedén le lehessen húzni. A 9 lezáró résznél biztosítjuk, hogy az összecsavart 12 vezetékcsoport a levegőtől megfe­lelően tömítetten legyen lezárva. Az érintkezésja­vító 4 anyagot tartalmazó 22 hordozóanyag az 1 10 vezeték és a 3 összekötő hüvely 23 belső fala közötti részt teljes egészében kitölti a 9 lezáró résznél. A 22 hordozó anyag a 2 vezetékvégnek a 9 lezáró tartományba való bevezetésénél részben kiszorul és elcsavarásnál a vezetékszigetelést égé- 15 szén a 8 érintkező részig húzza a 9 lezáró részben. Ha 22 hordozóanyagként ragasztóanyagot és nem vezető részecskéket alkalmazunk, például Si02-t mint érintkezésjavító 4 anyagot, akkor az egész kötés tökéletesen szigetelt lesz a környezettől. 20 A 16 nyomóbordák a 6. ábra szerinti kiviteli alaknál egyenletes keresztmetszetúek, a 9. és ÍD. ábra szerinti kiviteli alaknál befelé irányba csök­kenő keresztmetszetúek. A 16.1 nyomóbordák belső peremei által képe­zett kör 18 átmérője kisebbre van megválasztva, mint az összecsavart 12 vezetékcsoport 19 átmérő­je. A bemutatott kétvezetékes kiviteli alaknál 2 x 1,5 mm2 vezetékhez a 3 összekötő hüvely átmé­rője 2,5 mm2. Megcsavaráskor a 16.1 nyomóbor­dák többé-kevésbé elhajolnak, ahogyan ez a 11. ábrán látható. Az elhajlás függ a vezeték számától és keresztmetszetétől. A 16.1 nyomóbordák a 17 fallal együtt nyomóhatást fejtenek ki a megcsavart 12 vezetékcsoportra. Ezáltal egy járulékos nyomó­hatás is kialakul, ami a megnyúlásuk ellen hat. A 10. és 11. ábrákon a kész vezetékkapcsolat két szélső példája látható. A 3 összekötő hüvely kialakítható átlátszó vagy átlátszatlan szigetelő anyagból, így átlátszó szige­telő anyag esetében szemmel is jól ellenőrizhető, hogy a megfelelő kötés létrejön-e. Szabadalmi igénypontok 1. Összekötőszerelvény villamosvezetékek kö­zötti tokozott, oldhatatlan villamos kapcsolat lét­rehozására villamos vezetékeknél, azzal jellemez­ve, hogy az összekötőszerelvény tartalmaz egy szigetelő anyagból kiképezett, három különböző kersztmetszetű részt tartalmazó összekötő hüvelyt (3), amely összekötő hüvely (3) egyik része befo­górész (7), amely befogórész (7) belsejében a vezetékek számától és keresztmetszetétől függő üregek (13) vannak kiképezve, és amely kívülről legalább két zárófelülettel (11) van ellátva, a második rész érintkező rész (8), amely érintkező rész (8) a maximális vezetékszámnak megfelelő befelé nyúló nyomóbordákkal (16) van ellátva, ahol a nyomóbordák (16) belső felülete által képe­zett képzeletbeli kör átmérője (18) kisebb, mint a vezetékekből összecsavart vezetékcsoport (12) át­mérője (19), a harmadik rész lezáró rész (9), amelynek belső átmérője a szigetelt vezetékek (1) átmérőjének megfelelően van kiképezve, továbbá az összekötő hüvely (3) legalább részben érintke­­zésjavítö anyagot (4) magábafoglaló hordozóa­nyaggal (22) van megtöltve. 2. Az 1. igénypont szerinti összekötőszerelvény, azzal jellemezve, hogy a befogórész 1(7) két egymás mögött elhelyezett, különböző keresztmetszetű alsó részből (7.2) és felső részből (7.1) áll, ahol a felső rész (7.1) négy vezeték, az alsó rész két vezeték befogására kiképezett üreget tartalmaz, és a felső rész (7.1) két-két tartó üregei (13) az alsó részben (7.2) ovális tartóüregként vannak kiképez­ve. 3. Az 1. igénypont szerinti összekötőszerelvény, azzal jellemezve, hogy az érintkező rész (8) a hüvely (3) falából (17) kiinduló sugárirányban befelé irányuló és csúcsosan kiképzett nyomóbor­dákkal (16.1) van ellátva, ahol a nyomóbordák (16.1) egy képzeletbeli kör kerülete mentén van­nak elhelyezve, és ennek a belső átmérője kisebb, mint a megcsavart vezetékcsoport (12) átmérője. 25 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti összekötószerelvény, azzal jellemezve, hogy az érintkezésjavító anyag (4) például nem-fémes ré­szecskékből áll, és hordozóanyagként (22) ragasz­tóanyagot tartalmaz, amely a külső levegőtől egy 30 könnyen áttörhető leválasztó réteggel (5) van elválasztva. 5. Az 1—3. igénypoontok bármelyike szerinti Összekötószerelvény, azzal jellemezve, hogy a hor­dozóanyag (22) zsír, például vazelin. 35 6. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti összekötőszerelvény, azzal jellemezve, hogy három réteg van az összekötő hüvely (3) belsejében egy­más fölött elhelyezve, az érintkezésjavító anyagból (4) kiképezett réteg, amely zsírral van dúsítva, egy 40 ragasztóréteg és egy leválasztó réteg (5). 7. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti összekötőszerelvény, azzal jellemezve, hogy a hor­dozóanyag (22) és/vagy az érintkezésjavító anyag (4) mikrotokozásban van. 45 8. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti összekötőszerelvény, azzal jellemezve, hogy az összekötó hüvely (3) átlátszó vagy átlátszatlan szigetelő anyagból van kiképezve. 9. Eljárás villamos vezetékek közötti tokozott 50 oldhatatlan villamos kapcsolt létrehozására az 1— 8. igénypontok szerinti összekötőszerelvény segít­ségével, azzal jellemezve, hogy a tömör és/vagy flexibilis veztékek (1) lecsupaszított vezetékvégeit (2) egy, a vezetékszámnak és vezetékkeresztmet- 5& szetnek megfelelő nagyságú és számú üregekkel (13,13.1) ellátott, részben vagy egészben hordozó­­anyagba (22) ágyazott érintkezésjavító anyaggal (4) megtöltött, szigetelőanyagból kiképzett össze­kötő hüvelybe (3) vezetjük, ezt követően az össze­se kötő hüvelyt (3) a hüvelybemenetnél (10) megfo­gott vezetékekhez (1) képest megcsavarjuk úgy, hogy a hordozóanyag (22) és az érintkezésjavító anyag (4) az üresen maradó teret az összekötőhü­velyben (3) teljes mértékben megtöltse a vezeték szigetelését is bevonva. 3 db abra 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom