196258. lajstromszámú szabadalom • Előregyártott elemekből álló tetszőleges helyzetben, alakban és méretben összeszerelhető hőcserélő
196 258 A találmány hőcserélő, melynél az azt felépítő soros, párhuzamos vagy vegyes elrendezésű elemeinek csövei külső oldalukon elrendezett bordázattal és a csőben elhelyezkedett pcrdítőve! rendelkeznek, és az építőkocka elv szerint belőlük tetszőleges helyzetű, alakú és méretű berendezés állítható össze. Az irodalomból és a gyakorlatból a bordázattal ellátott csöves hőcserélők igen sok változata ismeretes. Általános törekvés, hogy a csöveken alkalmazott felületnövelő megoldásokkal, illetve a csövek speciális kiképzésével a hőátadásokkal, illetve a csövek speciális kiképzésével a hőátadást inten2iíikálják, jobb hatásfokú hőcserélőket hozzanak létre, A 4256177 lajstromszámú USA szabadalmi leírás olyan hőcserélőt ismertet, melynél az alsó és felső teret összekötő, függőleges elrendezésű csövekre hőcserélő bordacsoport kapcsolódik, a bordacsoportok között hézaggal, a bordák kígyóvonalúak és háromszög alakban meghajtott lemezekből állnak. Két szomszédos bordacsoport bordái csúcsukkal egymás felé vannak elhelyezve. A hűtőközeg a bordák között szabadon áramlik. Ez a hőcserélő egy kiviteli alakja a számtalan változatban ismert autóhűtőknek. A 4169 502 iajstromszámú USA és a 2 346 660 lajstromszámú francia szabadalmi leírásból olyan keresztáramú hőcserélő ismerhető meg, mely több csövet tartalmaz, melyek két gyújtókamra között áramlási kapcsolatot létesítenek és folyékony hócsereközeg szállítására alkalmasak. Ezeken a csöveken egymáshoz egész közel elhelyezett, a csövek által merőlegesen tartott lemezbordák varrnak. Á csövek úgy helyezkednek el, hogy keresztmetszeten nézve azok középpontjai egy olyan vonal mentén helyezkednek el, amely „fürészfog” alakú és az egyes fúrészfogak vonalán három cső helyezkedik el. A 4241785 lajstromszámú USA szabadalmi leírás olyan hőcserélőt ismertet, melynek csövei ívben vannak meghajtva, egymás mellett elhelyezkedő két cső végei ellentétes irányban hajlanak, úgy, hogy oldalnézetben U vagy V alakban látszanak. Ezekre a végekre több bordát helyeznek el. Az így készített bordaegységek egymáshoz képest a csővégeken 180°C-nál kisebb szögben helyezkednek el. A csőmennyiség csökkentése érdekében az egyenes csöveket különböző móden alakítják ki a hőátadás fokozása céljából. A csövek különleges kiképzésével részben a bőátadó felület növeléssét, részben a turbulencia fokozását érik el. Az 1343412 lajstromszámú angol szabadalmi leírásban ismertetett megoldás szerint a csőfelületet keresztmetszetben csillag alakúra — nagy számú kiszögeléssel — hosszirányban csavart kiképzéssel alakítják ki. A 2310315 számú NSZK közzétételi iratból és az 1418113 lajstromszámú angol szabadalmi leírásból olyan csőkiképzés ismerhető meg, melynél a cső átmérőjéhez viszonyítva kis menetemelkedéssel mozgó hengerló szerszámmal hullámos felületkiképzést valósítanak meg. A 2064211 Iajstromszámú francia szabadalmi leírásban ismertetett megoldásnál hasonló módon, de nagy menetemelkedéssel hengerük két irány-2 ban a csövek felületét, mely így olyan mint egy dró tfonat külső része. A 2132 320 számú NSZK közzétételi irat csőkiképzése hasonló jellegű, nyolc körív képezi a cső külsó részét, mely menetemelkedés szerinti előrehaladással adja a felületet. A 1551483 számú NSZK közzétételi iratból olyan hengerlési eljárás ismerhető meg, mellyel mi tszetben konfuzer-diífuzor belső kialakítású cső készíthető. Ez a konfuzor-diffuzor vagy menetemelkedéssel van kiképezve, vagy a metszetben szemben lévő kialakítás azonos. A cső külső alakja sima, bordás csavarvonal kiképzésű vagy dudorokkal van ellátva. A 1754428 lajstromszámú magyar szabalmi leírás serinti csövek esetében a konfuzor-diffuzor kiképzés által alkotott dudorok között egyenes csőszakaszok vannak. E megoldások hátránya, hogy a csövek speciális, alakos kiképzése csak drága gépekkel, berendezésekkel valósíthatók meg, Ezért általános törekvés, hogy tömeggyártában v szonylag olcsó csöveket alkalmaznak, melyeknél a hőátadást a cső belsejében elrendezett turbulencíakeltő elemekkel illetve a cső külső részén elhelyezett a hőleadó felület növelésére alkalmas elemekkel, bordákkal növelik. A belső turbulencia keltő megoldások közül bgegyszerűbb, ha a cső belsejébe menetes (spirál alakú) huzalt helyeznek el, Ilyen megoldás található a 9036688 lajstromszámú szovjet szerzői tanúsítványban. A spirál alakú két különböző fém összetétel, ahol a nagyobb hótágulási együtthatójú íém van a szalag külső részén. A 2 244149 lajstromszámú francia szabadalmi leírásból olyan megoldás ismerhető meg, melynél a csőbe behelyezett turbulenciát és a közeg haladóforgó mozgását két csavarvonalban meghajlított, egymáshoz viszonyítva 180°*ban elrendezett egy tengely körül elhelyezett szalag biztosítja. A szalagok és a cső között hézag van. A turbulencia további fokozását biztosítja a 4258782 lajtromszámú USA szabadalmi leírásból megismerhető megoldás, melynél egy központi csőre V alakú lemezeket hegesztenek fel, melyeket csavarvonalban elrendezve a hőátadó közeg haladási irányával 100—110°-kal dűtik meg. A hőátadó közeget ezek a lemezek a cső belső fala felé irányítják erős turbulenciát okozva. A 705 239 lajtromszámú szovjet szerzői tanúsítvány megoldásánál a csőbe spirál alakban meghajlított lemezcsík darabokat helyeznek be, amelyeknél egy „menet” 1—3 d. Ezeket a perdítőkei spirál kiképzésű huzallal fogják össze. A két szomszédos perdító ellentétes menetemelkedésű. A perdítők átmérője azonos a cső belső átmérőjével. A 2 501846 lajstromszámú francia leírásból megismerhető perdító átmérője szintén azonos a cső belső átmérőjével, azonban egy központi csőre van erősítve és a csavarvonal kiképzésű lemezcsík a cső teljes hosszában elhelyezkedik kényszermozgásba hozva a hőleadó közeget. Az 56—31504 lajstromszámú japán szabadalmi leírásból olyan hőcserélő ismerhető meg, melynél a hőcserélő belső terében elrendezett csavarvonal 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9
