196258. lajstromszámú szabadalom • Előregyártott elemekből álló tetszőleges helyzetben, alakban és méretben összeszerelhető hőcserélő

1 196 258 2 kialakítású csőkígyó található. A csőkígyó közép­vonalának átmérője azonban periodikusan bő­­vülő-szúküló, s így a csőkígyó belső terében, illetve annak külső felületén áramló közeg változó keresztmetszetű téren halad keresztül, mely a hőátadást alapvetően befolyásolja. A külső kö­peny kettős falú és az egyenáramban vezetett közeg szintén csavarvonal mentén halad, mivel a kettős köpeny csavarvonal alakjában elrendezeti kamrában áramlik, a hőfelvevó közeg a kamrából a csőrendszerbe jut ellenáramú hőcserélőt képez­ve. E megoldások közös hátránya, hogy nem veszi figyelembe a hőleadó közeg hőfok esését a cső hossza mentén, s így a cső belépő szakaszán nagyobb, kilépő szakaszán kisebb a leadott hő­mennyiség. A cső külső részén elrendezett, a hőícadó felület növelésére szolgáló megoldások közül legegysze­rűbb a csőre húzott, azon párhuzamosan elrende­zett síkidomból épített hőcserélő építőelem. Ilyen megoldás ismerhető meg a 2156239 és a 2161130 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírásból. A le­mezeket két oldalról egy-egy lemezborítás fogja össze. A 204914? lajstromszámú angol szabadalmi leírásból megismerhető megoldásnál a síkban el­rendezett hajlított csőre spirál alakban fclcsévélt vékony lemezcsíkot rögzítenek, mely alkalmassá teszi autóhútö kialakítására. A EP 0091127 számú leírásból spirálbordás cső kialakítása ismerhető meg, mely magoséból és ezen elhelyezkedő csavarfelületből áll. A bordák­nak ezek széléről kiinduló és a magcső felé csök­kenő mélységű fodrok vannak. A fordok a kerület mentén megnövelik az áramlási ellenállást és ezzel a légáramot a magcső felé terelik. így a levegő zömében a magcső legforróbb részeivel érintkezve viszonylag nagyobb átlaghőmérsékleten hagyja el a spirálbordás csövet a távozó levegő hőmérséklet­­eloszlása tehát egyenletesebb mint sima bordák esetében. Az 56—33632 lajstromszámú japán szabadalmi leírásból hasonló megoldás ismerhető meg. A hőcserélő elkészítéséhez hullámosított lemezcsí­kot készít, majd ezt csavarja fel a hóleadó közeget szállító csőre. A csavarás során a cső felületéhez közelebb lévő hullámos rész összenyomódik és csökkenő keresztmetszetű csatornasor keletkezik. E megoldások közös hátránya, hogy nem tudják tudatosan és pontosan befolyásolni, irányítani a hőfelvevő közeg áramlási irányát, ezért a hőfelvé­­tel hatásfoka nem kielégítő. Ismeretesek olyan megoldások, melyek mind a cső beljesében, mind külső részén tartalmaznak hőátadás intenzifiká­­lásra szolgáló elemeket. A 2713069 lajstroirnszámű NSZK szabadalmi leírás olyan csövet ismertet melynél a cső belsejébe benyúló párhuzamos csoportokban, elrendezett, külső részén sugárirányú bordázat található. A 4286655 lajstromszámú USA szabadalom esetében sugárirányú hosszanti elrendezésű belső, külső részén pedig a cső tengelyére merőleges elhelyezésű egymással párhuzamos külső bordázat található. A külső bordák nem összefüggóek, hanem sugárirányú hasítékokkal szeletekre osztot­tak. A3 1 473 708 lajstromszámú angol és a 2236157 lajstromszámú francia szabadalmi leírásokból olyan megoldás ismerhető meg, melynél úgy a belső mint a külső részen csavarmenet kiképzésű bordázat található. A belső többbekezdésű azonos nagy menetemelkedésű, a cső anyagából kiképzett félkör keresztmetszetű borda, a külső kis menet­emelkedésű, kiemelkedőbb bordázat. E megoldások hátrányai azonosak a korábban ismertetettekkel. Ismeretesek olyan hőcserélők, melyek az emlí­tett hátrányokat igyekeznek kiküszöbölni azzal, bog ' zárt áramlási teret képeznek ki és a hőfelvevó közeget előre meghatározott áramlási úton veze­tik. A 181107 lajstromszámú magyar, a 4465128 lajstromszámú USA szabadalmi leírásokból, vala­mint a 3116033 számú NSZK öffenlegungschrift­­ból lemezbordás hőcserélő ismerhető meg, mely­nél a lemezbordákat csövekre húzzák fel. A lemez­bordán célszerűen saját anyagából kiképzett kü­lönböző alakú távtartószalagokaí alkalmaznak, melyek a lemezbordák között szalagalakú áramlási tereket biztosítanak. A hócserefelület növelésére és a turbulencia fokozása céljából a lemezbordá­kon a szalagalakú áramlási térbe benyúló apróbor­dákat is alkalmazhatnak. Az ilyen megoldások hátránya, hogy az átáram­­lás szűk keresztmetszete miatt csak kis teljesítmé­nyek esetén alkalmazható, illetve nagyobb teljesít­mény esetében nagyméretű berendezés alkalma­zása szükséges, mivel a négyzetméterenként le­ad att hóteljesítmény kicsi. A 4428418 lajstromszámú USA szabadalmi leí­rás bordás hőcserélőt ismertet, mely csövek húzott sík lemezekből van összeállítva- A hőleadó közeg a csövekben, a levegő a lemezek között áramlik. A lemezek szélei hosszoldalukon felhajtással (pe­remmel) rendelkeznek, melyek tompaszöget, de­rékszöget zárnak be a síkrésszel. A peremrészek egymásba illeszkednek vagy a következő síkkal érintkeznek, így zárt hőátadó teret alakítanak ki, mely ha a szerelés megfelelő, gáztömör. Ezt a hőcserélőt egy kétrészból álló — hideg illetve meleg levegő gyűjtőíérrel rendelkező —, házban helyezik el. E megoldás a hagyományos csöves-lemezes hő­cserélő egyedi kialakítása, mely nem rendelkezik a hőcsere hatásfokát növelő segédelemekkel. A 183314 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásból megismerhető bordás hőcserélő berende­zés legalább egy csővel és harmonikaszerúen hajto­gatott hővezető anyagból lévő legalább egy bordá­zattal rendelkezik, hol a bordázatnak a cső tenge­lyére merőlegesen rögzített bordái szárnyakat és közöttük lévő bordatőt tartalmaznak és a bordák bordatövüknél a csőhöz vannak erősítve. Az egy­­egy síkban elrendezett két borda között (ha két borda van) rés található. A bordák legalább egyik ; zárnyán a szárny folytonosságát megszakító alak­zatok vannak kialakítva, és/vagy a szárny legalább egyikének a csó tengelyére merőleges síkkal he­gyesszöget (a) bezáró hajlított felületei vannak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom