196236. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hepatitis B vírus antigenicitást mutató polipeptidek előállítására
196236 2 kodon: Három nukleotid (triplet) DNS szekvenciája, amely az mRNS-en keresztül egy aminosavat, egy transzlációs start szignált vagy egy transzlációs terminációs szignált kódol. Pl. a TTA, TTG, CTT, CTG, CT A és CTG nukleotid triplettek a leucin (Leu) aminosavat kódolják és a TAG, TA A és a TG A transzlációs stop szignálok és az ATG transzlációs start szignál. olvasó keret: A kodonok csoportosítása az mRNS aminosav szekvenciává történő transzlációja alatt. A transzláció alatt fenn kell tartani a megfelelő leolvasó keretet. Pl. a GCTGGTT GTAAG-t három leolvasó keret vagy fázis szerint lehet lefordítani, melyek mindegyike különböző aminosav szekvenciát ad: CCT GGT TGT AAG—Ala-Gly-Cys-Lys G CTG GTTGTA AG-Leu- Val-Val GC TGG TTG TA A A-Trp-Leu-(STOP) polipeptid A szomszédos aminosavak karboxi csoportjai és a-aminocsoportjai közötti peptid kötésekkel összekapcsolt aminosavak lineáris sorozata, genom: Egy vegyület teljes DNS-e, Többek között a vegyület poiipeptidjeit kódoló Struktur géneket, az operátort, promotert és a riboszomakötést, kölcsönhatás szekvenciákat, pl. Shine-Dalgaro szekvenciát kódoló Struktur géneket foglalja magába. Struktúr gén: DNS-szekvencia, amely saját templátján vagy messenger RNS („mRN5”)-en keresztül egy, a specifikus polipeptidre jellemző aminosav-szckvenciát kódol. Transzkripció: Struktúr génből kiinduló mRNS termelő folyamat. Transzláció: Polipeptid előállítási folyamata mRNS-ból. Kifejeződés: Az a folyamat, amelynek révén egy stuktúr génből polipeptid keletkezik. A transzkripció és transzláció kominációja, Plazmid: Egy érintetlen „replikont” tartalmazó nem-kromoszomális kettős szálú DNS szekvencia, a plazmid tehát a gazda sejtben replikálődik. Ha a piazmidot egysejtű szervezetbe helyezzük, a szervezet jellemzői a plazr nd DNS;e miatt megváltoznak vagy transzformálódnak. így pl. a tetraciklin rezisztenciájának (TetR) génjét hordozó plazmid a tetracikünre előzőleg érzékeny sejtet egy tetraciklinne! szemben rezisztens sejtté transzformálja. A plazmidda! transzformált sejtet „transzformáns”~nak nevezzük. Fág vagy bakteriofág: Bakteriális vírus, melyek közül sok fehérje burkolatot vagy köpenyt visel (kapszid), és DNS szekvenciát foglal magában. Egy egysejtű szervezetben a fág transzfekciőnak nevezett folyamattal replikálődik. Klónképző hordozó: Plazmid, fág DNS vagy más DNS szekvencia, amelyek egy gazda sejtben replikálódnak, és amelyeket egy vagy több endonuklcáz felismerő hely van, ahol a DNS szekvenciák meghatározható módon lehetnek felhasítva anélkül, hogy a DNS elvesztené közben a lényeges biológiai funkcióit, pl. replikádét, a kapszidok termelését, vagy a promoter vagy kötő helyek elvesztését eredményezné, és amely olyan jellemzőt tartalmaz, amely alkalmas a transzformált sejtek pl. a tetraciklin rezisztencia vagy amipicillin 4 rezisztencia felismerésére. A klórképző hordozót gyakran vektornak nevezzük. ATrfuozfl.v.'Aszexuális szaporodási folyamat. ' Rekomb'máns DNS molekula: Hibrid DNS- szekvencia, amely legalább két nukleotid szekvenciából áll, amelyek közül az elsőt rendszerint nem találjuk meg a természetben a másikkal együtt. Kifejeződést szabályozó szekvencia: Nukleotid DNS szekvenciája, amely a struktúr gének kifejeződését szabályozza és irányítja, ha operatívan kapcsolódik ezekhez a génekhez. Visszatérve az 1. ábrára, az ábra a Dane-részecske endogén DNS-ének egy egyszerűsített diagramját mutatja. A Dane-részecskék néhány hepatitisz 3 vírus fertőzésben szenvedő beteg vérplazmájában kimutathatók. (D. S. Dane és C. H. Cameron, „Vírus-like Particles In Serum Of Patients With Ausíraüa-Aníigen Associated Hepatitis”, The umeet, 1, 695—698 o. (1970)). Ez a részecske feltételezhetően azonos vagy rokon a hepatitisz B fertőző virionjával. Bár a mérete ismert (42 nanométer az átmérő), szerkezete nem teljesen felderífett. Általában a Dane-részecske egy külső rétegből és egy belső magból áll valószínűleg. A részecske külső rétege általában egy hepatitisz B vírus felületi antigénként ismert („HBsAg”) polipeptidet tartalmaz. A belső mag (átmérője 27 nanométer) egy második polipeptidet, hepatitisz B belső ailtigént („HBcAg”), valamint egy endogén kettős; szálú, köralakú, 2.1XÍ06 Dalton molekulasúlyú DNS molekulát tartalmaz, amely egy különböző hosszúságú egyszáiú hézagot tartalmaz. A Danerészecskékhez egy harmadik polipeptid, az „e” antigén („HBcAg”) is kapcsolódhat. Ezen kívül a Dane-részecske feltételezhetően magában foglal egy endogén DNS függő DNS polimerázt, amely részben betölti az egyszáiú hézagot az endogén DNS-ben a DNS-t primér/templátként felhasználó polimeráz reakció révén. A Dane részecske szer-, kezeiét és tulajdonságait, különösen DNS-ét több elemzésnek vetették alá. [W, S. Robinson, „The Genome of Hepatitis B Vírus”, Ann. Rev. Microbiol., 3 i. 357 -377 o. (1977)]. A különböző antigének vagy génjeik valódi szerkezetét azonban még nem határozták meg. A Dane-részecske endogén DNS-ét a Dane-részecske extrahálásával izolálták. Egy állandó hoszszűságú, kis bemetszést, vagy nyílást tartalmazó neukleotid szálat (1. ábra, a szál ~ 3000 nukleotid) és némileg változó hossi»,ságú második nukleotid szálat(1. ábra,/?szál, — 2000nukleotid)tartalmaz. A második szál komplementer az elsővel és átfedi a bemetszését, hogy így cirkulális szerkezetet alakítson ki a komplementer bázisok közötti hidrogén kötéssel a standard Watscn-Crick-féle módon. Ez az átfedés nyilvánvaló az 1. ábrából. Úgy tűnik, hogy a Dane-rcszecske DNS poümeráza az endogén DNS második szálát primőrként használja és az első szálat pedig templátként, hogy kitöltse a különböző hosszúságú hézagot az első szál nukíeotidjaival komplementer nukleotidokkal és így kb. 3000 nuleotid párból álló kettős szálú DNS-t kapjunk. A hepatitisz B vines DNS előállítása Egy HBsAG pozitív, HBeAg pozitív donortól származó humán szérumot adym szerotípus egyen-5 10 15 20 25 30 35 40 45 5Ö 55 60 65
