196226. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új, antiamnéziás hatású, tripeptid származékok, valamint ezeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására
196226 majd kívánt esetben a kapott, és A helyén A’ védőcsoportot, B helyén metil-csoportot tartalmazó (I) általános képletű tripeptid-származékokról — ahol X és Y jelentése a fentiekben megadott — az A’ védőcsoportot eltávolítjuk. A vegyes anhidrides kapcsolási lépéseket bármely, a peptid-kémiában szokásos vegyes anhidrid létrehozásával elvégezhetjük. Előnyös a klór-hangyasav-izo-butilészterrel képezett vegyes anhidrid alkalmazása. Az aktív észterek a peptid-kémiában szokásos aktív észterek lehetnek. Különösen előnyösnek bizonyultak a p-klór-fenil-észterek. Ezekben a kapcsolási reakciókban nitrogén bázisokat használunk savmegkötőként. Ezek előnyös képviselői a trietil-amin, és az N-metil-morfolin. Az A’ védőcsoport eltávolítása katalitikus hidrogénezéssel (előnyösen palládium/aktívszén katalizátorral), vagy savas kezeléssel (például jégecetes hidrogénklorid-oldattal) történhet. A találmány szerinti tripeptid-származékok farmakológiái vizsgálatát az alábbiak szerint végeztük. Kísérleti állatként 160—180 g-os CFY (LATI) hím patkányokat, és amennyiben mást nem adunk meg, 18—22 g-os CFLP (LATI) hím egereket használtunk. A vizsgálandó hatóanyagokat 96 tf%-os etanolban oldottuk, majd fiziológiás konyhasó-oldattal úgy hígítottuk, hogy etanol-koncentrációjuk 6 tf%, hatóanyag-tartalmuk pedig 200 /rg/ml legyen. A beadás módját az egyes teszteknél különkülön adjuk meg. Az antiamnéziás hatás vizsgálatánál a normál kontroll és az ECS kontroll csoport (ECS = elektrokonvulzív sokk) csak 0,5 ml 6 tf°7o-os etanol-oldatot kapott. A beadás s. c. injekcióval történt. 1. Antiamnéziás hatás vizsgálata A vizsgálatot patkányokkal végeztük. Az állatokat 12 órás megvilágítási ciklusban tartottuk, táplálékot és vizet szabadon fogyaszthattak. Ketrecenként 5 állatot helyeztünk el. A vizsgálatot egy fém rács aljú, 40 x 40 cm-es, ajtóval ellátott sötét dobozzal végeztük, amelynek az ajtaja előtt megvilágított plató volt. Az állatokat az első napon 2 percre a sötét dobozba helyeztük, majd onnan kivéve, háttal az ajtónak a megvilágított platóra helyeztük. A normál reakciójú rágcsálók kerülik a fényt, ezért hosszabb-rövidebb idő elteltével a sötét dobozba mennek be. A kísérletekhez mi azokat az állatokat használtuk fel, amelyek 15 másodpercen belül bementek a dobozba. A fenti látencia idő meghatározást másnap kétszer megismételtük azzal az eltéréssel, hogy a második kísérlet során a patkányok a dobozba való belépésüket követően elkerülhetetlen áramütést (0,75 mA, 3 másodperc) kaptak a fém rácson át. Az áramütést követően 10 másodpercen belül az állatokat kivettük a dobozból, és felületes éter narkózisban a füleikre erősített elektródokon át 220 V, 0,5 másodperc beállítással elektrosokkal kezeltük. Ennek hatására az állatokon tónusos-klónusos konvulzió volt megfigyelhető. Az ilyen tüneteket nem mutató állatokat kizártuk a további kísérletből. A fenti tanulási szakasz után 24 órával 300 másodperces megfigyelési idővel ismét meghatároztuk az állatok látencia idejét (passzív látencia idő, PLI). A kísérleti állatokat minden vizsgálat alkalmával az alábbi négy csoportra osztottuk: 1. Normál kontroll (ECS nélkül): Ez a csoport átesett a második napra megadott látencia idő meghatározáson, és megkapták az elkerülhetetlen áramütést, az enyhe éter narkózist, és a fülükre történő elektród elhelyezést, de nem kaptak elektrosokkot, és hatóanyag injekció helyett csak 0,5 ml 6 tf% etanolt tartalmazó fiziológiás konyhasó-oldatot adtunk be nekik s. c. az elkerülhetetlen áramütést követő 23. órában. 2 ECS kontroll: Ugyanolyan kezelést kaptak, mint az előző csoport azzal az eltéréssel, hogy megkapták az elektrosokkot is. 3 MIF kontroll: Az ECS kontroll csoporthoz hasonló kezelésben részesültek de a 23. órában lOO^g-os MIF dózist kaptak s. c. 4. Analógokkal vizsgált csoport: A MIF kontroll csoporthoz hasonló kezelésben részesült, de MIF helyett a vizsgálandó analóg 100 ^g-ja került beadásra. Mind a négy csoportnál meghatároztuk a PLI értékét. Az antiamnéziás hatást %-ban a következő képlettel számoltuk ki: AH[%] = lOOx (PLI4—PLI2)/(PLI'—PLI2) Az 1. táblázat az így kapott százalékos értékeket tűr teti fel. /. táblázat A /izsgált anyag AH[%] Pro-Leu-Gly-NHí (MIF) + 52 Z- Q-Pip-Leu-Gly-O-CFL + 132 D- Pip-Leu-Gly-NFL + 119 Z-D-Pip-Val-Gly-O-CFL + 90 Z- D-Pip-Leu-Gly-NFL + 69 HPro-Leu-Giy-NH2 + 93 BOC-HPro-Leu-Gly-O-CHj + 81 Z- HPro-Leu-Gly-NFL + 59 Z- D-Pro-D-Leu-Gly-CHí + 60 Z- D-Pro-Leu-Gly-Ó-CTL + 54 2. L-DOPA potencírozó hatás vizsgálata Egereket 40 mg/kg dózisban i. p. kezelünk pargylinnal [N-metil-N-(2-propinil)-benzil-amin], majd 1 óra múlva beadjuk i. p. a vizsgálandó anyagot, végül 1 óra múlva 100 mg/kg dózisban i. p. L-DOPA-t [(-)-3-(3,4-dihidroxi-fenil)-L-aIanin] adunk be nekik. Az állatok lokomotoros aktivitását DSE típusú AN1MEX (LKB, Dánia gyártmányú) motiméterrel regisztráljuk 2 órán keresztül, 33 perces idő intervallumokban. (A teszt leírása megtalálható: Breese, G. R., et al.: in The Thyroidaxis, Drug and Behaviour, Ed.: J. Prague Jr. Raven Press, N. Y. 1974, c. mû 117. oldalán.) A kapott eredményeket a 2. táblázat tartalmazza. 3. Fájdalomcsillapító hutás mérése Egereknek a hatóanyag i. p. beadását követő I óra múlva 0,3 ml 0,6%-os vizes ecetsav-oldatot adunk be i. p., majd 30 percen át 10 perces intervallumokban regisztráljuk a fellépő hasi vonaglá:ok számát. [A teszt leírása megtalálható a J. Fed. %oc., 18, 412. (1959) alatti szakcikkben.] a 2. táb3
