196217. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új vinblasztin-fehérje konjugátumok és származékaik, valamint ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
1 196 217 2 A találmány tárgya eljárás új vinblasztin-konjugátumok és származékaik, valamint ilyen vcgyülcteket Hatóanyagként tartalmazó tumorcllcncs hatású gyógyszerkészítmények előállítására. Ismert, hogy vinblasztint és néhány származékát, különösen a vinkrisztint és/vagy vindezint peptidekhez, így például albuminhoz vagy immunoglobulinokhoz kötik, amelyeket konjugátumoknak neveznek. Ilyen konjugátumokat írnak le például a következő irodalmi helyeken: J. D. Teale, Jacqueline M. Clough és V. Marks, Br. J. Clin. Pharmac. 4. 169-172 (1977); C. H. J. Ford, C. E. Newman, J. R. Johnson, C. S. Woodhousc, T. A. Reeder, G. F. Rowland, R. G. Simmonds: Br. J. Cancer 47. 35—42 (1983); M. J. Emblcton, G. F. Rowland, R. G. Simmonds, E. Jacobs, C. H. Marsden, R. W. Baldwin: Br. J. Cancer 47. 43-49 (1983); J. R. Johnson, C. H. J. Ford, C. E. Newman, C. S. Woodhousc, G. F. Rowland, R. G. Simmonds: Br. J. Cancer, 44. 472—475 (1981); 56 322. számú európai közzétételi irat (Eli Lilly) és R. A. Conrad, G. J. Cullinan, K. Gerzon, G. A. Poore, J. Med. Chem. 22, 391, (1979). Az immunoglobulinok tumorokkal kapcsolatos antigén-felismerő képessége is széles körben ismert a szakterületen [például Baldwin R. W. cs Byers V. S.: „Monoclonal Antibiodes for Cancer Detection and Therapy”, Ed. Academic Press, London New York (1985); Koprowski IT., Strcplcwski L., Hcrlyn D., „Study of Antibodies against Human Melanoma”, Proc. Nat. Acad. Sei (USA), 1978, 75, 3405—3409; Thompson C. H., Whitehead R. H. , McKenzie I. F. C., „AHuman Breast Associated Antigen Detected by a Monoclonal Antibody”, J. Nat. Cancer. Inst., 1983, 70, 409-420; Síkora K., Wright R., „Human Monoclonal antibodies to Lung Cancer Antigens”, Brit. J. Cancer, 1981,43,696-700.]. A 0 124 502. sz. európai közzétett szabadalmi bejelentésben bisz-indol-származékok fehérjékhez, fehérje-fragmensekhez vagy aminokhoz való kapcsolódását ismertetik —COCIT— vagy —CO(CH2)„=CO-csoportokon — a képietekben n értéke 1 és 5 közötti egész szám — keresztül, amelyek még alkil- vagy aminocsoporttal szubsztituálva lehetnek. Ezen bisz-indol-származékok előállításának célja nemcsak új imiminoglobulin-származékok előállítása, hanem olyan tumor-ellenes gyógyszerkészítmények biztosítása is, amelyek aktívabbak, szelektívebbek és kevésbé toxikusak mint az ismert vegyületek. Ez utóbbi szempontból számos fehérje és más tumor-ellenesszer-konjugátnmot vizsgáltak, különösen antitestek és ricin fragmensek vagy albumin és metotrexát konjugátumokat [2 437 213. sz. francia szabadalmi leírás; B. C. F. Chu és munkatársai, J. of Pharmacology and Exp. Therapeutics, 219 (2), 389 -393, (1981)]. Monoklón-antítestek, különösen humáneredetű monoklón antitestek ismert tumor-ellenes hatású hatóanyagokkal képzett konjugátumait különösen sokat vizsgálták. A bisz-indol alkaloidok és tubulin 1:1 arányú komplexét ismertetik a 854 053. számú belga szabadalmi leírásban. Egyes esetekben kisebb toxicités es jelentősebb kemoterápiás aktivitás mutatható ki a szabad alkaloidokhoz viszonyítva. A találmány tárgya új vegyületek előállítása, amelyek vinblasztin és immunoglobulin vagy adott esetben galaktolizált albumin konjugátumai és a kötés a vinblasztin-váz 4-cs helyzetű hidroxilcsoportján kialakított észtcrcsoporton keresztül történik. A találmány szerinti konjugátumok előállításánál a fehérjét úgy kapcsoljuk a vinblasztinhoz, hogy azt előzőleg — adott esetben aktivált — bifunkciős szerves vcgyülcttcl kondenzáljuk. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek az (I) általános képlctű vcgyülctcknck felelnek meg, amely képletben A jelentése: NH-R —COCH—(CH2)„—CO képletű csoport, NH-R amelyben n jelentése 1 vagy 2 cs R jelentése alkilcsoport, előnyösen acctil-, vagy bcnzil-oxi-karbonil-csoport, R, jelentése immunoglobulin- vagy adott esetben galaktoziiált albumin-csoport, lejelentése mctoxi-csoport, R3 jelentése alfa-hidroxilcsoport. Az eljárással nyert konjugátumok fehérje-komponense bármely, antigénfclismerő képességgel rendelkező fehérje lehet, mivel a felismerés lényege a vinka alkaloida és a fehérje közötti kapcsolást létesítő A csoport megválasztásában van és a fehérje szerepe nyilvánvalóan csak az, hogy adott specifikus tulajdonsága révén a hatóanyagot a kívánt helyre irányítsa. A kötés minden esetben a fehérjemolekula valamely — NH, vagy — SH-csoportján keresztül történik. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek gyógyászati hatása nagyobb mint az eddig ismert vcgyülctckc, toxieitásuk viszont kisebb. A találmány szerinti eljárásnál először a 4-0- dczacctil-vinblas/tin 4-es helyzetű szénatomján levő hidroxilcsoportot valamely, azaminocsoportján adott esetben szubsztituált anhidriddcl, így például aszparaginsav vagy glutaminsav- anhidridjévcl kondenzáljuk, majd az így kapott hemiaszpartát. hcmi-glutamát származékot alkalmas oldószer jelenlétében a fehérjével vagy fehérje-fragmcnsscl kondenzáljuk. Alkalmas oldószerként víz/ dioxán clegyct használunk, amelynek pH-ját megölelő puffénál, például foszfát-pufferral a kívánt értékre bcál'ítjuk. A kondenzáció végbemenetelét kromatográfiával vagy elcktroforézissc! ellenőrizzük. Ez utóbbi esetben radioaktív (például triciált) vinblasztint alkalmazunk a könnyű kiinutathatóság érdekében. Kémiai szempontból a kondenzáció végbemenetclét úgy magyarázzuk, hogy a fehérje lizinjének 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 50 65 2
