196210. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,3,4,9-tetrahidro-pirano [3,4-b] indol-1-ecetsav származékok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 196 210 2 (I) vagy (XIV) általános képletű vegyületet leg­alább egy ekvivalens mennyiségű hidroxid-, karbo­nát- vagy hidrogén-karbonát-vegyületet tartal­mazó vízben oldjuk és előnyös, ha ezt a reakciót vízzel elkeverhető inert oldószer jelenlétében, így például metanol, etanol vagy dioxán jelenlétében végezzük. így például nátrium-hidroxid, nátrium­karbonát vagy nátrium-hidrogén-karbonát alkal­mazásakor, a megfelelő nátriumsót nyerjük. A reakció lejátszódása után a kapott sót úgy nyerhet­jük ki, ha az oldatot bepároljuk, vagy kisebb polaritása vízzel elegyedő oldószert, így például butanolt, vagy rövidszénláncú alkanont, például etil-metil-ketont adunk az oldathoz. A (I) általános képletű vegyületek amin-sóinak előállításánál a vegyületet alkalmas, alacsony pola­­ritású oldószerben, így például valamely követ­kező oldószerben oldjuk: etanol, aceton, etil-ace­­tát, dietil-éter vagy benzol. Ezután legalább egy ekvivalensnyi aminvegyületet adunk az oldathoz, és ha a kívánt só nem csapadék formájában válik ki, azt: szilárd formában úgy nyerhetjük, hogy ha alacsonyabb polaritású, vízzel elegyedő oldószert, így például benzolt vagy petróleumot adunk az oldathoz, vagy pedig azoídatot bepároljuk. Amen­nyiben az aminvegyület viszonylag illékony, annak fölöslegét bepárlással könnyen eltávolíthatjuk- Előnyös, ha a kevésbé illékony aminokat közel ekvivalens mennyiségben alkalmazzuk. A kvaterner ammónium-sók előállításánál úgy járunk el, hogy a (I) vagy (X3V) általános képletű vegyületet ekvivalens mennyiségű kvaterner am­­mónium-hidroxid vizes oldtával keverjük el, majd a kapott oldatot bepároljuk. A találmány oltalmi körébe tartoznak a (I) és (XIV) általános képletű vegyüíeteket diasztereo­­merjei is, amelyekben a 4-es helyzetben lévő szubsztituens cisz- vagy transz-helyzetű az 1-es helyzetben lévő ecetsav-lánchoz viszonyítva. A találmány oltalmi körébe tartozik a (I) és (XIV) általános képletű vegyületek optikai izo­­merjeinek előállítási eljárása is. Ilyen vegyüíeteket lényegében tiszta formában, ismert rezolválási eljárások vagy sztérikusan szabályozott előállítási eljárások alkalmazásával nyerünk. így például az 1-etil-l, 3, 4, 9-tetrahidro-4-(fenil-metil)-pirano [3,4-b] indol-l-ecetsavat optikai izomerjeivé rezer­válhatjuk, ha a megfelelő [(lS)-endo]-l, 7, 7-tri­­metil-biciklo [2.2.1] heptán-2-il-észtert elválaszt­juk, majd bázikusan hidrolizáljuk. Gyulladásgátló hatás Az (I) általános képletű pirano-indol-ecetsav­­származékok gyulladásgátló hatását ismert farma­kológiái tesztek alapján határoztuk meg, így pél­dául az ún. „Preventív adjuváns ödéma”-módszer­­rel. A vizsgálatoknál kísérleti állatként patkányo­kat alkalmaztunk. Kísérleti állatok fajtája: 180—200 gr-os hím Spa­­gua Dawley patkányok. A vizsgálatoknál az állatok vizet igen, de a vizsgálat megkezdése előtt 18 órával élelmet nem kaptak. Gyógyszerkészítmény és adagolás módja: Fre­­und-féle adjuváns előállításához 5 mg elpusztított és szárított Mycobacterium butyricum-ot (Difco) 1 ml ásványi olajban szuszpendálunk. A vizsgálandó hatóanyagot 0,5%-os vizes Tween 80 oldatban oldjuk vagy szuszpendáljuk. A hatóanyagokat gyo­mormosás útján, 25 mg/kg p.o dózisban 0,5 ml/100 g testsúly térfogatban adagoljuk a 10 állatból álló csoportnak. Mérési mód: A módszer lényegében azonos Wax és munkatársai módszerével (J. Pharmaceol. Exp. Ther., 192, (1975), 166—171). A kísérleti állatok bal hátsó mancsába intrademálisan 0,1 ml Freund-féle ajuvánst injekcióztunk. Avizsgálandó hatóanyagot közvetlenül az adjuváns adagolása előtt, majd 24,'48 órával utána adagoltuk (0,1 és 2 nap), majd mértük a mancsok térfogatát az adju­­váns-injekció előtt, majd 24 órával az utolsó hatóa­nyagadag beadása után (3 nap) pletizmométer segítéségvel (Quxco Electronics Ims). A O. napon és a 3., napon mért térfogatok közötti különbség adja az ödéma-térfogatot. Pozitív kontrollként 25 mg/kg p.o dózisban etodolacpt alkalmaztunk. Eredmények kiértékelése: A közepes ödéma tér­fogatot (ml ±SEM) minden csoport esetében szá­zalékban kifejezve a következő egyenlet alapján számoljuk: % védelem = c ahol c jelentése a vakpróbánál kapott ödéma-térfo­gat (0,5% Tween 80 desztillált vízben) és t jelen­tése a hatóanyag esetében mért ödéma-térfogat. Analgetikus hatás A vizsgálatokat a következő ismert teszt alapján végeztük: „Drug Effect on Phenylbenzoquinon-in­­duced Writhing in Mice”, és célja, hogy megálla­pítsuk, hogy a találmány szerinti hatóanyagok milyen mértékben képesek kémiai irritáló szerek­kel kiváltott fájdalmat gátolni patkányok eseté­ben. * Kísérleti állatok fajtája* Him Swiss albino egerek (15-20 g) Az állatokat a vizsgálat megkezdése előtt 18 órával éheztettük, de vizet szabadon kaptak. Hatóanyagkészítmény és adagolás: A vizsgá­­ladnó hatóanyagokat oldhatóságuktól függően 0,5%-os vizes Twcen 80 oldatban oldottuk vagy szuszpendáltuk és gyomormosás útján 5 ml/kg mennyiségben adagoltuk a kísérleti állatoknak, ez a térfogat megfelelt 25 mg/kg po. dózisnak. Mérési módszer: Siegmund és munkatársai: Proc. Soc. Exp. Bioi. Med., 95, (1957). 5 állatból álló csoportnak hatóanyagot tartalmazó vagy csak hodrozóanyagot tartalmazó készítményt adago­lunk, majd 60 perc elteltével mindegyiknek 0,3 ml/20 g mennyiségben ip. 0,02%-os 2-fenil-l,4-be-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom