196194. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 1,4-diszubsztituált piperazinok és a vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

11 19619-1 12 akcióképes származékával pl. kloridjával, an­­hidridjével stb. reagáltatjuk inert szerves oldószerben, pl. toluolban , kloroformban, savmegkótÖ8zer pl. trietil-amin jelenlétében, majd az Így kapott I általános képletű ami­­dokat, ahol íU jelentése -C-R7 képletű II o csoport és R7 jelentése a fenti, kívánt eset­ben olyan I általános képletű vegyületté re­dukáljuk, melyben R6 jelentése 3-6 szénato­mos alkil-, alkenil-, vagy alkinilcsoport. A redukciót előnyösen pl. lítium-aluminium-hid­­riddel végezzük inert szerves oldószerben, pl. alifás vagy gyűrűs éterekben , így di­­etil-éterben, tetrahidrofuránban, vagy ezek keverékében, közömbös gázatmoszférában, nitrogénben vagy argonban, majd a képző­dött komplexet hidrozáljuk. A találmány szerinti olyan I általános képletű új vegyületet, ahol R1-R5 és n je­lentése a fenti és R6 jelentése 3-6 szénato­mos alkinilcsoport, kívánt esetben átalakít­hatjuk más, I általános képlettel jellemezhető új vegyületté, nevezetesen a megfelelő alke­nil-, illetve alkil-származékká, a hármaskötés részleges vagy teljes redukciójával. Ha a re­dukciót pl. valamely, a hármaskötés részleges telítésére alkalmas katalizátor jelenlétében egy mól mennyiségű hidrogén felvételéig vé­gezzük, olyan I általános képletű új vegyü­­letekhez jutunk, amelyekben R6 jelentése al­­kenilcsoport. Katalizátorként például adott' esetben piperidin jelenlétében cinkacetáttal mérgezett Raney-nikkel katalizátort, vagy kinolin jelenlétében Lindlar katalizátort (Pd/CaCo3/PbO) alkalmazhatunk. Ha a reduk­ciót a hármaskőtés teljes telítéséig végezzük olyan I általános képletű vegyületekhez ju­tunk, amelyekben R6 jelentése alkilcsoport. A redukciót előnyösen katalitikus hidrogéne­­zéssel végezzük. Hidrogénező katalizátorként például fémeket, igy ruténiumot, palládiumot, platinát, nikkelt, vasat, rezet, kobaltot, kró­mot, cinket, molibdént, volframot stb. vala­mint ezek oxidjait és szulfidjat használhat­juk. A katalitikus hidrogénezést olyan katali­zátorok jelenlétében is elvégezhetjük, ame­lyeket előzőleg valamely hordozó felületére csaptak ki, ilyen hordozó lehet például a szén, szilicium-dioxid, alumínium-oxid, az al­­káliföldfémek karbonátjai és szulfátjai. A re­dukció alkalmasan palládium, platina vagy Raney-nikkel katalizátor jelenlétében végzett hidrogénezéssel történik, a reakció szem­pontjából közömbös oldószerben. Oldószer­ként pl. rövidszénláncú alifás alkoholokat, étereket, észtereket, alifás-, cikloalifás- és aromás szénhidrogéneket, vagy ezek elegyét alkalmazhatjuk. A hidrogénezés történhet légköri vagy magasabb nyomáson, 20 °C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékle­ten. A redukciót a számított mennyiségű hid­rogén felvételéig végezzük, ezután a katali­zátort kiszűrjük, a szűrletet bepároljuk és a terméket például desztillációval és/vagy kristályosítással tisztítjuk. A találmány szerinti olyan I általános képletű új vegyületet, amelyben R1-R5 és n 5 jelentése a már megadott és R* jelentése 3-6 szénatomos alkenilcsoport, előnyösen kataliti­kus hidrogénezéssel redukáljuk a megfelelő I általános képletű vegyületté, ahol Rí jelenté­se alkilcsoport. 10 A g) eljárás szerint a XI általános kép­letű amidok karbonilcsoportját, ahol R1-R6 és n jelentése a fenti, az f) eljárásnál ismerte­tett módon redukáljuk. Az I általános képletű vegyületeket kí- 15 vánt esetben gyógyászatilag elfogadható sav­­addiciós sóvá vagy kvaterner ammonium sóvá alakíthatjuk önmagában ismert módszerek szerint. Savaddíciós sók előállítására szer­vetlen vagy szerves savakat alkalmazhatunk, 20 pl. hidrogén-halogenideket mint sósav, hid­­rogén-bromid stb. kénsavat, foszforsavakat, hangyasavat, ecetsavat, propionsavat, oxálsa­­vat, glikolsavat, maleinsavat, fumársavat, bo­­j’ostyánkősavat, borkősavat, aszkorbinsavat, 25 citromsavat, almasavat, szalicilsavat, tejsavat, benzoesavat, fahéjsavat; aszparaginsavat, glutaminsavat, N-acetil-aszparaginsavat, N­­-acetil-glutaminsavat, alkil-szulfonsavakat, pl. metánszulfonsavat, aril-szulfonsavakat, pl. 30 a p-toluolszulfonsavat stb. A sóképzést pl úgy végezhetjük, hogy az I általános képletű vegyület iners oldó­szerrel készült oldatához adjuk a megfelelő sav pl. etanolos oldatát és a sót előnyösen 35 valamely vízzel nem elegyedő szerves oldó­szerrel, pl. dietil-éterrel kicsapjuk. A kvaterner sóképzéshez előnyösen kis­­szénatomszámú alkil-, alkenil-, vagy benzil­­halogenidet, vagy alkil-szulfátokat alkalmaz- 40 hatunk. A reakciót szerves oldószerben, cél­szerűen pl. acetonban, acetonitrilben, etanol­­ban vagy ezek elegyeiben végezhetjük szo­bahőfok és az oldószerek forráspontja közöt­ti hőmérsékleten. A képződött kvaterner sót 45 pl. szűréssel izoláljuk, és szükség esetén kristályosítással tisztítjuk. A találmány szerinti vegyületeket gyó­gyászati készítménnyé alakítjuk. A gyógy­szerkészítményt orálisan, rektálisan és/vagy 30 parenterálisan adagolhatjuk. Orális adagolás­hoz a készítményt tabletta, drazsé vagy kap­szula formájában állíthatjuk elő. Orális ké­szítmények előállításához töltőanyagként pl. tejcukor vagy keményítő használható. Kötő- 55 vagy granuláló anyagként például zselatint, karboxi-metil-cellulóz-nátriumot, metil-cellu­­lózt, poli(vinil-pirrolidont) vagy keményítő­csirizt alkalmazhatunk. Szétesést elősegítő anyagként elsősorban burgonyakeményítőt 30 vagy mikrokristályos cellulózt adagolunk, de használhatunk ultraamilopektint vagy formal­dehid-kazeint stb. is. Antiadhezív és csúsz­tató anyagként talkumot, kolloidális kovasa­vat, sztearint, kalcium-, és magnézium-szte- 35 arátot stb. alkalmazhatunk. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom