196190. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-naftil-2,4-dialkil-3H-1,2,4-triazol-3-tion származékok előállítására
2 196190 3 A találmány tárgya eljárás új 5-naftil-2,4-dialkil-3H-l,2,4-triazol-3-tion-származékok előállítására. A találmány tárgya közelebbről: eljárás olyan (I) általános képletű vegyúletek és tautomerjeik előállítására, ahol a képletben R2 és R< jelentése egymástól függetlenül 1-4 szénatomszámú elkilcsoport. A találmány oltalmi köre kiterjed az (I) általános képletű vegyületek bármely tautomer alakjának előállítására. R2 és R« jelentése előnyösen metil- vagy etilcsoport. A találmány szerinti eljárás során egy (VI) képletű vegyületet, bázis jelenlétében, melegítéssel ciklizálunk. A mellékelt reakcióvázlat, ahol R2 és Rí jelentése a fenti, X jelentése pedig az (I) általános képletű vegyület naftil-része, (A) és (B) művelete a kiindulási anyag, mig a (C) művelet a végtermék előállitását mutatja. Az (A) lépésben egy (II) általános képletű hidrazint alkalmas oldószerben egy (III) általános képletű izotiocianáttal reagáltatva egy (IV) általános képletű tioszemilkarbazid-származékot kapunk. A reakció elég gyorsan lejátszódik 0 °C és szobahőmérséklet közötti hőmérsékleten, de a keveréket akár 24 órán át is állni hagyhatjuk anélkül, hogy a kihozatal jelentős mértékben csökkenne. A reakciót végezhetjük visszafolyási hőmérsékleten is, de ez nem előnyös. Viz és szerves savak kivételével csaknem bármilyen oldószert alkalmazhatunk. Előnyösen alkalmazható oldószerek a vizmentes alkoholok (elsősorban az etanol és a metanol), de használhatunk dimetil-formamidot, trikolór-metánt, diklór-metánt, tetrahidrofuránt vagy dietil-étert is. A reakcióhoz szükséges hidrazinok és izotiocianátok könnyen hozzáférhetők, de a technika állásából ismert módszerekkel könnyen elő is állíthatók. A (B) lépésben a (VI) általános képletű naftil-szubsztituált tioszemikarbazidot úgy állítjuk elő, hogy a (IV) általános képletű tio8zemikarbazid-származékot valamilyen aprotikus oldószerben - mint pl. triklór-metán, piridin, tetrahidrofurán stb. - egy (V) általános képletű 2-naftoil-klorid-származékkal reagáltatjuk. Az acilezési reakció 0 °C és szobahőmérséklet közötti hőmérsékleten 3-24 óra alatt elég könnyen végbemegy, de alkalmazhatunk magasabb (pl. visszafolyási) hőmérsékletet is. Az (V) általános képletű savhalogenidek általában a kereskedelemben kaphatók, de elő is állíthatjuk őket a megfelelő savakból. A (C) lépésben a (VI) általános képletű naftoil-tioszemikarbazidot ciklizáljuk oly módon, hogy valamilyen vizes közegü bázis (pl. nátrium-hidro-karbonát vagy nátrium-hidroxid) jelenlétében hevítjük. A bázisból előnyösen 1 mól-ekvivalensnyi mennyiséget alkalmazunk. Alkoholos bázisok is alkalmazhatók, de általában nem előnyösek. A reakciót az oldószer visszafolyási hőmérsékletén, előnyösen kb. 65-100 °C-on hajtjuk végre. A (VI) általános képletű tioszemikarbazid-származékokat a (C) lépés előtt gyakorlatilag nem kell tisztítani, tehát még olyan keverékeket is felhasználhatunk, melyek 1 : 1 arányban tartalmaznak piridin-hidrokloridot. Az alábbi példák a találmány szerinti eljárások illusztrálására szolgálnak, azonban a találmány oltalmi körét nem befolyásolják. R2-, R4-szubsztituált tioszemikarbazidok előállítása 1. Példa 2,4-dimetiI-tioszemikarbazid 16,0 ml (0,3 mól) metil-hidrazint 50 ml vizmentes etanolban oldunk, és keverés közben, cseppenként hozzáadjuk 22,0 g (0,3 mól) metilizotiocianátnak 30 ml vizmentes etanollal készített oldatát. A reakció exoterm, ezért az izotiocianát adagolása során enyhe refluxálást tapasztalunk, és hamarosan csapadék képződik. A reakcióelegyet egy éjszakán ét keverjük, majd jégfürdővel lehűtjük. A csapadékot leszűrjük, kevés hideg izopropanollal mossuk és vizlégszivattyúval szárítjuk, így 26,7 g (75X) halványsárga port kapunk. Ezt az anyagot kétszer átkristályositjuk vízből, majd kétszer izopropanolból, igy színtelen, apró tűs kristályok alakjában 14,7 g (4IX) anyagot kapunk, melynek olvadáspontja 135- -137 °C. l-(2-naftoil)-R2,R4-tioszemikarbazidok előállítása 2. Példa l-(2-naftoil )-2,4-dimetil- tioszemikarbazi d 2,39 g (0,02 mól) 2,4-dimetil-tioszemikarbazidot 20 ml piridinben oldunk, és szobahőmérsékleten, keverés közben, cseppenként hozzáadunk 3,89 g (0,0204 mól) 2-naftoil-kloridot. A keverést szobahőmérsékleten 48 órán át folytatjuk, majd a reakcióelegyet szárazra pároljuk, és az igy kapott bézs-szinű szilárd anyagot 100 ml vízzel kezeljük. A vizes keveréket leszűrjük, igy 5,47 g (100X) bézs-szinű anyagot kapunk, ami az előállítani kívánt vegyület és piridin-hidroklorid keveréke. Ezt a keveréket a következő ciklizálási lépésben általában további tisztítás nélkül használjuk. Ha az l-(2-naftoil)-2,4-dimetil-tioszemikarbazidot tisztán akarjuk előállítani, akkor a keveréket vízzel kezeljük, az oldatlanul maradt részt leszűrjük, vizlégszivattyúval szárítjuk és végül átkristályosítjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
