196174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új prosztaglandin-származékok és ilyen hatóanyagot tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

17 : 96174 18 genBt adagoljuk be a reaktor-palackba, inert, például nitrogén-atmoszférában. Ezután adjuk hozzá az oldószert és a palackot egy körülbelül 75-80 °C hőmérsékletre előzetesen felmelegített fürdőbe helyezzük. Ezt követően adjuk hozzá az ugyanazon oldószerben oldott köztiterméket. Az elegyet keverés közben to­vábbi 2 óráig terjedő ideig, előnyösen 1 óra hosszat, illetőleg a reakciónak vékonyréteg­kromatográfiai módszerrel megállapított befe­jeződéséig melegítjük. A nitril bázisos hidrolízise útján a (13) általános képletű karbonsav-sóhoz jutunk, amelyet megsavanyítás útján alakítunk át szabad savvá; a bázisos hidrolízissel egyide­jűleg eltávolítjuk a C-9 helyzetű hidroxilcso­­port védőcsoportját is, amely - amint fen­tebb említettük - valamely bázissal szemben labilis éterképző csoport lehet. A hidrolízis­­-reakciókat valamely erős bázis, például al­­kálifém-hidroxid, mint lítium-hidroxid, nátri­­um-hidroxid, kálium-hidroxid vagy hasonló híg vizes oldatával folytatjuk le. Híg oldat alatt itt 0,05-2 mól, előnyösen körülbelül 0,5 mól koncentrációjú oldatot értünk. Oldószer­ként valamely vízzel elegyedő poláris szerves oldószer, például 2-metoxi-etanol alkalmazha­tó. A reakciót előnyösen inert atmoszférában folytatjuk le, a reakcióelegy körülbelül 72 óráig terjedő visszafolyatásos forralása út­ján. A hidrolízis-reakciók lefolytatása céljá­ból célszerűen úgy járhatunk el, hogy a re­aktor-palackba először az oldószert és a hid­­rolizálandó vegyületet adagoljuk be, majd - előnyösen vizes oldat alakjában - a bázist, azután a reaktor-palackot nitrogéngázzal öb­lítjük át. A reakcióelegyet azután körülbelül 60 óra hosszat forraljuk visszafolyatás köz­ben. Lehűlés után a reakcióelegyet semlege­sítjük és azután különítjük el a kapott 9- -hidroxi-l-karbonsav reakcióterméket. A fent leírt módon kapott (13) és (15) általános képletű savak észterezését ugyano­lyan módon végezzük, ahogyan ezt fentebb, a (4) képletű vegyület észterezése esetében ismertettük. A C-9 helyzetű hidroxilcsoport oxidálá­­sát valamely enyhe oxidálószerrel, például a (6) általános képletű vegyületek oxidációjá­nak ismertetése során említett oxidálószerek valamelyikével végezzük. Előnyösen króm-tri­­oxidot (4,5-10 ekvivalens mennyiségben) és 3,5-diraetil-pirazolt, vagy Collins-reagenst (króm-trioxidot és piridint) alkalmazunk és a reakciót valamely poláris aprotikus oldószer­ben, inert géz-atmoszférában folytatjuk le. Az említett reagenseket alacsony, körülbelül -30 °C és -10 °C közötti hőmérsékleten ele­gyítjük az oldószerrel, keverés közben, hogy biztosítsuk a reagensek alapos összekevere­dését. Ezután adjuk hozzá az oxidálandó al­koholt, ugyanazzal az oldószerrel készített oldat alakjában. A hozzáadás folyamán, vala­mint a rendszerint körülbelül 1-2 órát igénybe vevő reakcióidő alatt mindvégig fenntartjuk az említett kezdeti hőmérsékletet. A reakció előnyösen diklór-metánban, száraz nitrogén-atmoszférában, körülbelül 1 órai re­akcióidővel folytatjuk le. A C-ll ób C-15 helyzetű védőcsoportok hidrolízisét savval, például 1-6 szénatomos alkánsavval (illékony zsírsavval) vagy vala­mely hidrogén-halogeniddel végezzük. Ha erre a célra ecetsavat alkalmazunk, akkor a hidrolízist a szakmában jól ismert, szokásos eljárásokkal végezhetjük. így az ecetsav mellett valamely poláris oldószert, például tetrahidrofuránt vagy hasonlót alkal­mazhatunk. Az alkilészter, jégecet, víz és szerves oldószer nitrogén-atmoszférában el­készített elegyét alacsony hőmérsékleten, kö­rülbelül 20-60 °C-on, előnyösen 40 °C-on 16- -óráig terjedő ideig, előnyösen körülbelül 12 óra hosszat melegítjük. Reakcióközegként előnyösen 85-95 tömeg/tf.% 20-60 tömeg/tf.%­­-os vizes jégecetoldat és 5-15 tömeg/tf.% szerves oldószer elegyét alkalmazzuk. Külö­nösen előnyösen 60 tömeg/tf./í víz, 30 tö­­meg/tf.% ecetsav és 10 tömeg/tf.% tetrahidro­­furán elegye alkalmazható reakcióközegként. Az étercsoportok hidrolízise lefolytatha­tó valamely hidrogén-halogeniddel, előnyösen e sav vizes oldatának valamely vízzel nem elegyedő oldószerrel készített diszperziójával is, előnyösen valamely a felszabadított védő­­csoportokat lekötni képes szer jelenlétében; a reakciót -40 °C és 50 °C közötti hőmérsék­leten, 5 perctől 4 óráig terjedő reakcióidővel folytatjuk le. A reakció gyakorlat kivitele során a hidrogén-halogenid vizes oldatához a reagóltatandó köztitermék vízzel nem elegye­dő oldószerrel készített oldalát adjuk és az elegyet keverjük. Hidrogén-halogenidként hidrogén-fluorid, hidrogén-klorid, hidrogén­­-bromid vagy hidrogén-jodid alkalmazható. A savat célszerűen csekély moláris feleslegben, például körülbelül legalább 2,05 ekvivalens mennyiségben alkalmazzuk, bár a reakciót le­folytathatjuk nagyobb, például 10 ekvivalen­sig menő vagy még ennél is nagyobb savfe­lesleggel. Előnyösen azonban 2,05-3,0 ekviva­lens, különösen előnyösen körülbelül 2,5 ek­vivalens savat alkalmazunk. Bármely vízzel nem elegyedő szerves oldószer alkalmazható a reagáltatandó köztitermék oldására, előnyö­sen azonban valamely halogénezett szénhid­rogént, például diklór-metánt, diklór-elánt vagy hasonlót használunk erre a célra. A felszabaduló védöcsoport megkötésére alkal­mas reagensként előnyösen valamely merkap­­tánt, például merkapto-etanolt alkalmazunk. Ezt a megkötőszert 2,0-3,0 ekvivalens, elő­nyösen körülbelül 2,0 ekvivalens mennyiség­ben alkalmazzuk. A reakció -30 °C és 50 °C, előnyösen 10 °C és 50 °C közötti hőmérsékle­ten körülbelül 30-60 perc alatt befejeződik. A (19) képletű vegyületet a (18) általá­nos képletű vegyületből dehidratáció útján állítjuk elő; erre a célra előnyösen vizes ■ 5 10 15 20 25 30 35 40 45 1 50 55 60 65 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom