196171. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenil-etanolamin-származékok és hatóanyagként a fenti vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

13 196171 14-acetát vagy alkohol, így metanol, etanol vagy izopropanol - jelenlétében. A fiziológiailag elfogadható sókat más sókból, vagy más fiziológiailag elfogadható sókból is előállíthatok, szokásos eljárások­kal. Az optikaikag aktiv (I) általános kép­­letü vegyületeket a kívánt kiralitású közti­­termékekből állíthatjuk elő. Az enantiomerek előállításának másik módja, hogy a megfelelő racém vegyületet szokásos módon rezolvál­­juk, például optikailag aktív rezolváló savak segítségével, például a (Stereochemistry of Carbon Compounds, E. 1. Eliel /McGraw Hill 1962/) vagy a (Tables of resolving Agents, S. H. Wilen) irodalmi helyeken leírtak szerint. A racém vegyületekkel való sóképzésre alkalmazható optikailag aktiv rezolváló savak például (R)- és (S)-izomer formában lévő szerves karbonsavak vagy szulfonsavak, igy borkősav, di-p-toluil-borkősav, kámforszul­­fonsav vagy tejsav lehetnek. Az izomer sók­ból álló elegyet például frakcionált kristályo­sítással választhatjuk szét diasztereomerekre, és kívánt esetben a kapott optikailag aktiv izomert szabad bázissá alakíthatjuk. Másik eljárás szerint az (I) általános képletü vegyületek optikailag aktiv enantio­­merjeit a vegyületek optikailag aktív szár­mazékainak szé választásával állíthatjuk elő.' igy például az (I) általános képletü vegyüle­­leknek olyan szármzékait állíthatjuk elő, amelyek (XVII) általános képletében az R1, R2, R3, R4 és R5 csoportok egyike királis védöcsoportot jelent. R2, R3 vagy R4 például optikailag aktiv cukor-maradékot, igy 0-D­­-glükopiranozidil-csoportot jelenthet. Az op­tikailag aktiv amin-vé dócsoport (azaz R5) például oc-metil-benzil-csoport lehet. Az op­tikailag aktív védócsoportokat az enantiome­rek szétválasztása után a hetedik általános eljárásban ismertetett módszerekkel távolít­hatjuk el. Az (I) általános képletü vegyületek előállítására ismertetett fenti eljárásokat egy reakciósor utolsó fő lépéseként alkalmazhat­juk. Ugyanezen eljárásokat azonban a kívánt vegyület lépésenkénti előállítása során bár­mely közti lépésben alkalmazhatjuk a kívánt csoportok bevitelére, igy természetes, hogy a fenti általános módszereket különféle módon kombinálhatjuk az ilyen több lépésből álló eljárásokban. Azokat a (VIII) általános képletü ve­gyületeket, amelyek képletében R6 (e) képle­tü csoportot jelent, egy (XX) általános kép­letü vegyületből - a képletben R2 és R3 je­lentése a fenti és X1 jelentése halogénatom - állíthatjuk elő, oly módon, hogy például nát­­rium-bór-hidrides kezeléssel halogén-hidrin­­né alakítjuk, majd bázissal, például kálium­­-karbonáttal vagy nátrium-hidroxiddal kezel­jük. A reakciót célszerűen oldószerben, pél­dául dimetil-formamidban; alkoholban, így metanolban vagy etanolban; vagy vízben ját­szatjuk le, szobahőmérséklet és az elegy foi’­­ráspontja közötti hőmérsékleten. Azokat a (VIII) általános képletü ve­gyületeket, amelyek képletében R6 jelentése (f) általános képletü csoport - a képletben R4 és X jelentése a fenti -, a megfelelő ep­­oxidokból állíthatjuk elő, megfelelő reagenssel - például hidrogén-halogeniddel vagy p-tolu­­olszulfonsavval - végzett kezeléssel, majd kívánt esetben a védőcsoport bevitelével. Azokat a (X) általános képletü vegyü­leteket, amelyek képletében R7 jelentése (g) képletü csoport, úgy állíthatjuk elő, hogy egy (XXI) általános képletü vegyületet - a képletben R2, R3 és X1 jelentése a fenti - egy alkoxiddal, például nátrium-metoxiddal reagéltatunk, metanolban, majd savas keze­lésnek - például sósavas kezelésnek - ve­tünk alá. A (XX) általános képletü vegyületek is­mertek. A (XXI) általános képletü vegyületeket e^y (XXII) általános képletü vegyület - a képletben R2 és R3 jelentése a fenti - halo­­génezésével állíthatjuk elő, halogént, például klórt vagy N-halogén-szukcinimidet, például N-bróm-szukcinimidet használva. Azokat a (X) általános képletü vegyü­leteket, amelyek képletében R7 jelentése (g) képletü csoport, a (XXII) általános képletü vegyületekböl oxidálással közvetlenül is elő­állíthatjuk, megfelelő oxidálószert, például szelén-dioxidot használva. A (XIV) általános képletü vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy egy (XX) általános képletü vegyületet egy (IX) általános képletü aminnal reagáltatunk, a második általános előállítási eljárásban ismertetett reakciókö­rülmények között. A (XVII) általános képletü vegyületeket a fent ismertetett 1-4. általános eljárások bármelyikével állíthatjuk elő. A (VII) általános képletü vegyületek előállítását úgy végezhetjük, hogy egy (VIII) általános képletü vegyületet egy (XXVI) ál­talános képletü aminnal - a képletben R5 és X jelentése a fenti - reagáltatunk; vagy ha a (VII) általános képletü vegyületek aziridin vagy aziridinium-só formájában vannak, a (VIII) általános képletü vegyületet egy (XXVII) általános képletü aminnal - a képlet­ben R5 jelentése a fenti - reagálhatjuk, az első általános előállítási eljárás reakciókörülményeinek megfelelően. A (IX) általános képletü vegyületeket (V) általános képletü vegyületekböl állít­hatjuk elő, oly módon, hogy az utóbbi ve­gyületeket egy R5NH2 általános képletü amin­nal - a képletben R5 jelentése a fenti - rea­­gáltatjuk, az első általános eljárás reakció­­feltéfelei között. Az (V) általános képletü vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy egy (VI) általános képletü vegyületet egy X-CH2-CH2-X általá­nos képletü vegyülettel - a képletben X je­lentése a fenti - reagáltatunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom