196134. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aldehidcsoport- vagy fenolos hodroxicsoport-tartalmú vegyületeket tartalmazó környezetszennyező anyagok kezelésére, előnyösen ártalmatlanítására
1 2 A találmány tárgya nagy aldehid-, ill. fenolos hidroxicsoportú vegyületeket tartalmazó szennyvizeket egymással vagy a megfelelő aldehid-, ill. fenolcsoportot tartalmazó reagenssel reagáltatjuk, adott esetben hígítószer és/vagy töltőanyag jelenlétében, 0-300 C-on. Az utóbbi időben egyre nagyobb erőfeszítések történnek a különböző ipari, mezőgazdasági és egyéb hulladékok környezetkárosító hatásának mérséklésére, illetve kiküszöbölésére, valamint a mind nagyobb mennyiségben keletkező hulladékok hasznosításának megoldására. Az idevágó és jelenleg érvényben lévő rendelkezések előírják az egyes hulladékok minősítésének és tárolásának, szállításának, illetve lerakóhelyen történő elhelyezésének engedélyezett módjait. A rendeletek értelmébel megkülönböztetünk a hulladékok csoportján belül is egy, a környezetre különösen káros hatást kifejtő hulladékfajtát, az úgynevezett veszélyes hulladékot, Az ennek lerakására kijelölt helyeket úgy alakítják ki, hogv az ott elhelyezett hulladékok a környezettel minél korlátozottabb mértékben érintkezhessenek. Ezt biztosítja pl. a szükségszerű vízzáró réteg is, amely a talajvizek szennyezését hivatott meggátolni. A veszélyes hulladékokat — ha nincs mód azok ártalmatlanítására vagy újrafelhasználására — különleges és igen költséges módon kell összegyűjteni, elszállítani, különlegesen kialakított átmeneti tárolóhelyeken tárolni és az úgynevezett veszélyes hulladék lerakóhelyeken véglegesen elhelyezni. A környezetszennyező hulladékokat osztályozottan kell gyűjteni, majd amennyiben a hasznosítás nem oldható meg, úgy átmeneti és végleges lerakóhelyen történő elhelyezésüket kell megoldani. (Dr. Moser Miklós - Dr. Pálmai György: A környezetvédelem alapjai. TK. Budapest, 1984, dr. Gerlach György: Környezetminőség és környezetvédelem Magyarországon, MK, Budapest, 1984.). A lerakóhelyen történő elhelyezés lényege, hogy a talaj vízzáró rétegeinek kihasználásával és/vagy kialakításával, valamint mechanikai lezárással (hordók, konténerek stb.) megakadályozzák azt, hogy a hulladék a csapadékvízzel, ill. a talajvízzel kölcsönhatásba kerülve, szennyezze a talajt, ill. a környezetet. A hulladékok elhelyezésének legmegnyugtatóbb módja a másodnyersanyagként történő újrafelhasználás. Egyes iparágakban ez az út könnyen járható, például a papíriparban, a műanyag-feldolgozóiparban stb., azonban számos olyan hulladék is képződik, amelynél az ilyen hasznosítás műszakilag nem oldható meg, nem gazdaságos vagy újabb környezetvédelmi problémát von maga után. (Szabó László—Olessák Dénes: Hulladékhasznosítás — szilárd hulladékok feldolgozása, MK., Budapest, 1983.) A jelenleg legelterjedtebb hulladékmegsemmisítési módszer az égetés. Az éghető hulladékok égetésére specizálisan kialakított hulladékégető berendezések használatosak, amelyek rendkívül költségesek. Sok esetben jelent nehézséget az, hogy különböző fizikai tulajdonságú (halmazállapotú, viszkozitású, szemcsenagyságú, lobbanáspontú stb.) hulladékok adagolását és égetését kell megoldani. A nagy viszkozitású folyékony hulladékok például igen nehezen juttathatók az égető berendezésbe, amelynél gyakran lépnek fel eltömődés folytán üzemzavarok. Ugyancsak problémákat és jelentős többletköltséget okoz a különböző nedvességtartalmú, porszerű hulladékok csomagolása, szállítása és a hulladékégető berendezésbe juttatása, (Oleszák Dénes-Szabó László: Energia hulladékból. MK., Budapest, 1984.) A találmány célja az ismert eljárások hátrányainak kiküszöbölése és egyszerű, gazdaságos eljárás biztosítása fenoljellegű vagy aldehidjellegű vegyületeket tartalmazó, környezetszennyező anyagok kezelésére, előnyösen ártalmatlanítására. Azt találtuk, hogy a fenti célt elérjük és a különböző hulladékanyagok lerakás vagy hasznosítás (pl. égetés) szempontjából kedvezőtlen tulajdonságait (halmazállapot, vízoldhatóság stb.) hatékony módon tudjuk befolyásolni, ha kémiai kötések kialakítása útján tömbösítjük a hulladékokat, vagyis ha fenolos hidroxilcsoportot legalább 2 tömeg% mennyiségben tartalmazó hulladékot/hulladékokat — legalább két szénatomos, aldehidcsoportot tartalmazó hulladékoldattal és/vagy reagenssel/reagensekkel és töltőtnyaggal/anyagokkal és/vagy hígítószerrel/szerekkel — iztöchiometrikus arányban összekeverünk, majd a keveréket megszilárdulásig 0-300 °C közötti hőmérsékleten tartjuk. A találmány szerint tehát úgy járunk el, hogy első lépésként biztosítjuk az ártalmatlanításra váró hulladéknak a polikondenzációs reakció lefolytatásához szükséges arányú összetételét olymódon, hogy a fenolos hidroxilcsoportú hulladékot és az aldehidcsoportú hulladékot elegyítjük egymással, továbbá hígítószerrel és/vagy töltőanyaggal, ha ezt például a hulhdékok halmazállapota szükségessé teszi. Az elegyítés után a végső tömeg vízmentes anyagtartalmának legalább 2 tömeg% részében sztöchionetrikus arányban egymás mellett lévő együttes aldehidcsoportú és fenolos hidroxidcsoportú vegyülettartalmat állítunk be. Második lépésként a kapott elegyet megszilárdulásig 0—300 °C-on tároljuk. Ha a környezetszennyező hulladék anyag legalább 2% mennyiségben tartalmaz fenolos hidroxilcsoportot, olyan anyaggal keverjük össze, amely aldehidcsoportokat tartalmaz. Ez utóbbi előnyösen maga is kezelést igénylő hulladék, azonban valamely alkalmas reagens is lehet, például acetaldehid, furfurol stb. Természetesen egynél több reagenst vagy aldehidcsoportot tartalmazó reagenst és aldehidcsoportot tar- U lmazó hulladékot együttesen is alkalmazhatunk erre a célra. Megfordítva, ha a környezetszennyező hulladék anyag legalább 2% mennyiségben tartalmaz aldehidcsoportot, fenolos hidroxilcsoport-tartalmú hulladék anyaggal és/vagy reagenssel keverjük össze. Természetesen nincs szükség reagens alkalmazására abban az esetben, ha a környezetszennyező hulladék anyag vagy a környezetszennyező hulladék anyagok ke veréke a kívánt arányban és mennyiségben tartalmazza a hidroxil- és aldehidcsoportokat. így a találmány szerint szükségtelen, hogy a fenolos hulladék és az aldehidcsoportú vegyületet tartalmazó hulladék teljes egészében álljon fenn a sztöchi orietrikus arány, elegendő ha ezt a sztöchiometríkus arányt a fenti hulladékfajták keverékének legalább 2 tömegszázaléknyi szárazanyag-mennyiségén belül biztosítjuk. Ekkor a reakcióképes fenolos hidroxiícsopcrtok és aldehidcsoportok a polikondenzációs reakció lejátszódásához szükséges arányban és meny-196.134 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
