196134. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aldehidcsoport- vagy fenolos hodroxicsoport-tartalmú vegyületeket tartalmazó környezetszennyező anyagok kezelésére, előnyösen ártalmatlanítására
1 2 nyiségben állnak rendelkezésre. A találmány szerinti eljárásnál a töltőanyag minden olyan szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyag, például szénhulladék vagy homok lehet, amely a végső keveréknek a polikondenzációs reakció útján történő megszilárdulását nem gátolja. Célszerűen az alkalmazott egy vagy több töltőanyag maga is kezelést igénylő, környezetszennyező anyag. A találmány szerinti eljárásnál a hígítószer például tiszta víz vagy kezelést igénylő szennyvíz vagy anyalúg. Egynél több hlgítószert is alkalmazhatunk. A keveréket 0-300 °C közötti hőmérsékleten tartjuk a polikondenzációs reakció befejeződéséig, ami a keverék megszilárdulásában nyilvánul meg. Ehhez általában 3 perc és 30 nap közötti reakcióidő szükséges. Alacsonyabb hőmérsékleten a reakcióidő hoszszabb, magasabb hőmérsékleten pedig a reakcióidő rövidebb. A találmány szerinti eljárásnál a komponensek összekeverését bármilyen keverőberendezésben végezhetjük, például betonkeverő vagy dagasztógép segítségével. A kész keveréket célszerűen formákba öntjük, majd a polikondenzációs reakció lejátszódása után a megszilárdult, és a környezet számára már nem veszélyes hulladékot vagy alkalmas lerakóhelyen elhelyezzük, vagy közönséges, szilárd tüzelésű kazánban elégetjük és az égéskor felszabaduló hőt célszerűen hasznosítjuk. A találmány szerinti eljárás egyszerűen biztosítja a fenolos hidroxilcsoportot és aldehidcsoportot tartalmazó környezetszennyező veszélyes hulladékok átalakítását különleges rendszabályok betartása nélkül kezelhető és hasznosítható hulladékokká. A szenynyező anyagok alkalmas megválasztásával reagensek felhasználására nincs vagy alig van szükség. A találmány szerinti eljárással Kapott termékbe olyan töltőanyagokat is bevihetünk, amelyek önmagukban nem rakhatók le és az elégetésük nehézkes, a polikondenzációs reakcióval kapott termékbe beépülve viszont a környezet veszélyeztetése nélkül elhelyezhetők vagy a hőtartalmuk hasznosítható. A találmány szerinti eljárás különleges berendezéseket nem igényel. A találmányt az alábbi példákkal részletesen ismertetjük. A példákban felhasznált hulladékanyagok ismertetése: „A” — porszerű veszélyes hulladékanyag Szürke, porszerű, katechin tartalmú szilárd hulladék, mely növényi eredetű. Mintegy 50%-a oldódik vízben, 5—10 t% aktívszén hulladékot és 1—5 t% etilacetátot tartalmaz. Fenolos hidroxilcsoport tartalma: 2,1 tömeg%. „B” - folyékony veszélyes hulladékanyag Sötét színű, sűrű furfuroltartalmú folyékony, éghető hulladék, amely a furfurol bomlástermékeit is tartalmazza. Aldehidcsoporttartalma: 6,6 tömeg%. „C” — iszapszerű ipari hulladékanyag Fekete, iszapszerű paszta, amely 30—35 t% aktívszén hulladékot, 1-5 t% különféle szerves vegyületet és 60-65 t% vizet tartalmaz. „D” — iszapszerű ipari hulladékanyag Fekete, iszapszerű paszta, amely 40—45 t% aktívszén hulladékot, 30—401% butilacetátot és 10—201% különféle szerves vegyületet tartalmaz. „E” - folyékony veszélyes hulladékanyag Sötét színű, sűrű furfuroltartalmú folyékony, éghető hulladék, amely a furfurol bomlástermékeit is tartalmazza. Aldehidtartalma: 2,3 tömeg%. A példákban alkalmazott vizsgálatok Kilúgozó teszt A vizsgálandó mintát ötszörös tömegű vízzel 1 órán át rázatjuk rázógépen, majd leszűrjük. A szűrlet meghatározott mennyiségét infralámpa alatt bepároljuk és 105 °C-on súlyállandóságig szárítjuk. A kapott maradékból kiszámíthatjuk a szárazanyagba rtalmat. A kémiai oxigénigény mérése a vonatkozó vízügyi előírás szerint történik. 1. példa 75 g „A” hulladékanyagot összekevertünk 75 cm3 „B” hulladékanyaggal. A kapott pépet alumínium tepsibe töltöttük, majd alumíniumfóliával lezárva 4 órán át tartottuk 230 °C hőmérsékletű szárítószekrényben. Lehűlés után egyetlen, igen kemény tömböt kaptunk, amely normál szilárd tüzelésű kályhában elégethető. A kilúgozáskor nyert szűrlet szárazanyag-tartalma 0,26 g/dm3, kémiai oxigénigénye 160 mg Őj /dm3. 2. példa Közönséges háztartási villanymotorral meghajtott betonkeverőgép segítségével összekevertünk 25 kg „A” hulladékport, 5 dm3 „B” folyékony hulladékot, 20 kg ,,C’’ hulladékanyagot (töltőanyag), 5 kg „D” hulladékanyagot (töltőanyag) és 12,2 dm3 vizet. Az összekeveréssel jól önthető, homogén pépet kaptunk. A pépet polietilén zsákokba, illetve osztásokkal ellátott fémtálcákba öntöttük. A pép 3 nap elteltével már megszilárdult. 20 nap elteltével kivettük a terméket a formából és vizsgálatoknak vetettük alá. A kilúgozáskor nyert szűrlet szárazanyag-tartalma 5,25 g/dm3, kémiai oxigénigénye 5320 mg 02/dm3 volt. A tennék gyulladáspontja 251 °C. Hamutartalom: 6,21%. Égéshő: 20,12 MJ/kg. 3. példa Betonkeverőgép segítségével összekevertünk 45 kg „A” hulladákanyagot, 27 dm3 „B” hulladékanyagot és 23 dm3 vizet. Jól önthető homogén pépet kaptunk, amelyet polietilén zsákokba és fém tálcákba öntöttük. A pép 3 nap alatt megszilárdult. 20 nap elteltével a terméket kivettük a formából és vizsgálatoknak vetettük alá. A kilúgozáskor nyert szűrlet szárazanyag-tartalma 1,65 g/dm3, kémiai oxigénigénye 3350 mg 02 /dm3 volt. A termék gyuliadáspontja 246 °C. Hamutartalom: 71%. Égéshő: 21,18 MJ/kg. 196.134 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
