196121. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bromokriptint tartalmazó, a hatóanyag szabályozott felszabadulását biztosító gyógyszerkészítmények előállítására

1 2 szítinény: Komponensek mg 1) Bromokriptin mezilát 5,735' 2) Laktóz 184,265 3) GliceriI-di(tripaImito)-sztearát 20,000 4) (Hidroxi-propil)-metil-cellulóz (4000 cps) 60,000 "fr megfelel 5 mg bromokríptinnek. Az előállítás menete: A 3) zsírszerű komponenst ömlesztett formában adjuk az 1) és 2) komponensek keverékéhez, összeke­verjük őket, majd a keveréket szobahőmérsékletre hűtjük, és hozzákeverjük a 4) komponenst, A találmány szerinti eljárással előállított „B” ké­szítinény: Komponensek mg 1 ) Bromokriptin mezilát 5,735 2) Laktóz 124,265 3) Kovasav 10,000 4) Gliceril-di(tripalmito)-sztearát 40,000 5) (Hidroxi-prOpil)-metil-cellulóz (4000 cps) 110,000 Az előállítás menete: Ugyanúgy járunk el, mint az „A” készítmény előállítása során, azzal az eltéréssel, hogy az 1), 2) és 3) komponenseket keverjük össze. A közönséges „C” készítmény: Komponensek mg 1) Bromokriptin mezilát 2,87* 2) őrölt maleinsav 2,00 3) Laktóz 170,63 4) Búzakeményítő 120,00 51 Kovasav 1,50 6) Magnézium-sztearát 3,00 ^megfelel 2,5 mg bromokriptinnek Az előállítás menete: Az l)-6) komponenseket egymással összekever­jük. A „D” placebo készítmény: Komponensek mg 11 Laktóz • 190,00 2) Gliceril-di(tripalmito)-sztearát 20,00 3) (Hidroxi-propil)-metil-cellulóz (4000 cps) 60,000 Az előállítás menete: A 2) zsírszerű komponenst ömlesztett formában adjuk az 1) komponenshez és összekeverés után az elegyet szobahőmérsékletre hűtjük, majd a 3) kompo­nenssel összekeverjük. Az „A” és „B” készítményekben levő 5 mg bro­­mokriptin helyett a nem késleltetett ,,C” kapszula csak 2,5 mg bromokriptint tartalmaz abból a célból, hogy elkerüljük a túlságosan erős hatást és a várható mellékhatásokat az önkéntes, egészséges egyéneken. Egy véletlenszerű kettős-vak kísérlet során 8 egész­séges önkéntes férfi 8 óra 00 perckor „A”, „B”, „C” vagy ,,D” kapszulát vett be olyan módon, hogy min­den egyes önkéntes egyén négy különböző kapszula­típust kapott, az adagolás 4 napjára elosztva, egyhe­tes intervallummal. A prolaktin-gátlás vizsgálata Nyolc önkéntes egyéntől tartós kanülözés útján meghatározott időpontokban vérmintákat vettünk, legelőször 8 óra 00 perckor, amidőn a kapszulákat bevették, és legutoljára a harmadik napon 10 óra 00 perckor (ez összesen 50 óra), a kezelést hosszabb ideig megszakítottuk a második éjszakán 18 óra 00 perctől reggel 8 óra 00 percig. A prolaktin-szinteket sajátos radioimmuri-méréssel határoztuk meg. Az „A”, „B” és „C” kapszulák adagolása után meghatározott prolaktin-koncentrációkat a megfelelő A, illetve B, illetve C átlaggörbékkel grafikusan ábrá­zoltuk (1. ábra, illetve 2. ábra, illetve 3. ábra). A „D” kapszula adagolása után meghatározott pro­laktin-koncentrációkat D-jelű görbeként berajzoltuk az 1., 2. és 3. ábrába összehasonlítás céljából [az or­dinátán az ng/ml értéket, az abszcisszán az időt tün­tettük fel (órában)], A D prolaktin-görbe egészséges önkéntes egyé­nek normális, éjszaka és nappal mért prolaktin-kon­­centrációját szemlélteti. Este a koncentráció növekszik, alvás közben éri el a maximumot, és az ébrenlét első óráiban a kon­centráció a nappali „alapszintre” csökken, amely kö­rülbelül 20 óra 00 percig tart. Az A és B görbékről leolvasható, hogy az „A” és „B” készítmény adago­lása után 1 órával fellép a prolaktin-elválasztás gát­lása és 35 órán át tart. A ,,C” kapszula önkéntes egészséges egyéneken olyan prolaktin-gátíást idéz elő, amely a „C” kap­szula bevétele után 1 órával kezdődik, de csupán 24 órán át tart. Farmakokinetikai vizsgálat A prolaktin-koncentrációkkal egyidejűleg a bromo­­kriptin-koncentrációkat is meghatároztuk olyan vér­mintákban, amelyeket a kapszulák adagolása után 24 óra leforgása alatt vettünk. A vér bromokriptin-koncentrációit a 4. ábrán A, B és C átlaggörbékkel ábrázoltuk (az ordinátára vittük fel a pikogramm/ml értékeket, az abszcisz­­szára pedig az órákban mért időt). A 4. ábrán látható C görbe koncentrációit, amelyet a „C” kapszulában levő 2,5 mg bromokripíinnel idéz­tünk elő, megkettőztük, és az 5. ábrán kétszeres mennyiséget tartalmazó „C” kapszulára adaptálva C görbeként ábrázoltuk az A és B görbékkel együtt, hogy az azonos mennyiségű (5 mg) bromokriptin adagolása után kapott bromokriptin-koncentrációkat összehasonlíthassuk. Az 4. ábrából látható, hogy az a sebesség, amely­­lyel a hatóanyag koncentrációi kezdetben növeksze­nek (azaz a felszívódási fázis), némileg csökken az „A” kapszula esetében, és jelentősen csökken a „B” kapszula esetében, a „C” kapszulával összehasonlít­va. Az átlaggörbéből az is kitűnik, hogy az „A” és „B” kapszulák biológiai hasznosulása kissé alacso­nyabb, mint a „C” kapszuláké. Az egyes egyéneken kapott adatok alapján a bio­lógiai hasznosulás csökkenése átlagosan 12% az „A" kapszula esetében és 25% a ,,B” kapszula esetében. A tolerabilitás vizsgálata Minden egyes önkéntes egyén esetében megfigyel­tük és feljegyeztük a mellékhatások típusát, időtar­tamát és erősségét (erős, mérsékelt vagy gyenge). Egé­szében véve az alábbi mellékhatásokat észleltük: 1) ortosztatikus (felálláskor kialakuló) vémyo­­máscsökkenés, 2) szédülés, 3) hányás, 196,121 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom